Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a légszomj (nehézlégzés)?
- Mennyire gyakori ez az állapot?
- jelek és tünetek
- Melyek a légszomj jelei és tünetei?
- Okok és kockázati tényezők
- Milyen okai vannak a légszomjnak?
- 1. Akut nehézlégzés
- 2. Krónikus nehézlégzés
- Mi növeli ennek a betegségnek a kockázatát?
- Diagnózis
- Hogyan diagnosztizálják ezt az állapotot?
- 1. Sürgősségi fizikális vizsgálat
- 2. Orvostörténet
- 3. Bizonyos egészségügyi tesztek
- Kezelés
- Hogyan kezeljük a légszomjat?
- 1. Gyógyszerek
- 2. Sebészeti vagy műtéti eljárások
- Megelőzés
- Hogyan lehet megelőzni a légszomjat?
- Bonyodalmak
- Milyen veszélyei vannak a légszomj szövődményeinek?
Meghatározás
Mi a légszomj (nehézlégzés)?
A légszomj, vagy az orvosi szóhasználatban nehézlégzésnek nevezett betegség olyan betegség, amelyben az embernek nehézségei vannak a légzéssel. Néhány ember, aki ezt az állapotot tapasztalja, olyan érzésként írja le, hogy a test úgy érzi, hogy több levegőre van szüksége, a mellkas beszűkül és tehetetlennek érzi magát.
A nehézlégzés vagy a légszomj kényelmetlen, sőt fájdalmas állapot. Általában ez egy betegség vagy egészségügyi probléma tünete vagy jele.
Nem csak, hogy bizonyos tevékenységek végzése légszomjat is okozhat, például túl kemény testmozgást és nagy magasságban való tartózkodást.
Ez az állapot 2 típusra osztható, nevezetesen akut és krónikus típusokra. Akut nehézlégzés fordul elő, ha a légzési nehézség hirtelen és rövid ideig jelentkezik. Eközben a dyspneakronis általában hosszú ideig jelentkezik, és gyakran megismétlődhet.
Ha légszomj jeleit és tüneteit tapasztalja, különösen, ha az állapot hirtelen jelentkezik és súlyos, azonnal forduljon orvoshoz.
Mennyire gyakori ez az állapot?
A légszomj vagy a nehézlégzés meglehetősen gyakori állapot. A Clevelandi Klinika szerint az orvoshoz forduló betegek mintegy 25 százalékának van ilyen tünete.
jelek és tünetek
Melyek a légszomj jelei és tünetei?
A légszomj (nehézlégzés) olyan betegség, amelynek jelei és tünetei személyenként változóak. Ennek az állapotnak azonban az egyik jellemzője a normális légzési nehézség, mintha a test olyan lenne, mint a levegő hiánya.
Ezek a légszomj gyakori jelei és tünetei:
- légszomj
- gyors, sekély légzés (nem képes mély lélegzetet venni)
- a belégzés nehezebbnek érzi magát, és több energiát vesz fel
- a légzés lelassul
- kényelmetlen, sőt fájdalmas
Súlyosabb tüneteket is tapasztalhat, például:
- nyomás, nehézség vagy szorító érzés a mellkasban
- gyengének érzi magát, még fullasztó is
- egyáltalán nem tud lélegezni
Ügyeljen arra, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha valaki vagy az alábbi jelek bármelyikét tapasztalja:
- a légzés hangja erősebb volt
- az arc fájdalomtól vagy szorongástól néz ki
- megnagyobbodott orrlyukak
- kiálló has vagy mellkas
- az arc sápadtnak tűnik
- az ajkak kéknek látszanak
Okok és kockázati tényezők
Milyen okai vannak a légszomjnak?
A légszomj vagy a nehézlégzés - különösen enyhe természetű - egyik gyakori oka a testmozgás. Ez egészséges embereknél gyakori súlyos egészségügyi problémák nélkül.
Általában ez az állapot rövid idő alatt javul, és néhány perccel később újra lélegezhet.
A légszomj bizonyos betegségek vagy egészségügyi problémák miatt is előfordulhat. A következők a légszomj vagy a légszomj típusai az okon alapulva:
1. Akut nehézlégzés
Számos egészségügyi probléma vagy betegség okozza a betegeket hirtelen és rövid időn belül légszomjban. Az akut nehézlégzés hátterében álló okok közül néhány:
- asztma
- tüdőgyulladás
- pánikroham (pánikroham)
- aggódj (szorongás)
- aspiráció (van étel vagy más anyag, amely a tüdőbe kerül)
- olyan anyag belélegzése, amely beszorulhat a légzőrendszerbe
- allergia
- gyomorsav reflux (GERD)
- trauma vagy a mellkas sérülése
- tüdőembólia (vérrögök a tüdőben)
- pleurális folyadékgyülem (folyadékgyülem a tüdőn kívüli szövetekben)
- pneumothorax
2. Krónikus nehézlégzés
A nehézlégzés vagy a krónikus légszomj idővel súlyosbodó állapot. Ha ez az állapot rosszabbodik, akkor még nehezen lélegezhet, ha olyan tevékenységeket végez, amelyek nem túl megterhelőek, például lépcsőn másznak.
Néhány olyan betegség és egészségi állapot, amely krónikus nehézlégzést okozhat:
- szívproblémák, például szívrohamok, pangásos szívelégtelenség és aritmiák
- tüdőproblémák, például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), pulmonalis hipertónia és tüdőrák
- elhízás vagy túlsúly
- egyéb krónikus betegségek, például rák, veseelégtelenség vagy vérszegénység
Nagyobb valószínűséggel tapasztal krónikus légszomjat szív- vagy tüdőbetegségből. Ezek az állapotok ugyanis befolyásolják a szervezet oxigénellátását vagy -szintjét. A testnek több oxigénre van szüksége, ha bizonyos betegségekben szenved, így nehézségei lehetnek a légzéssel.
Ezenkívül a légzési nehézségeket a testhelyzete is befolyásolhatja, különösen, ha szívproblémái vannak. Bizonyos testhelyzetek, például az áthajlás, megváltoztathatják a légáramlás irányát a testben.
Mi növeli ennek a betegségnek a kockázatát?
A kockázati tényezők olyan állapotok, amelyek növelhetik az ember bizonyos betegségek vagy egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.
A következők olyan kockázati tényezők, amelyek növelhetik az ember légszomjának kockázatát:
- idősek
- csecsemők és kisgyermekek
- súlyos vagy krónikus betegségben szenvedők
- légzési vagy tüdőproblémákkal küzdő emberek
- terhes nők
- túlsúlyos vagy elhízott emberek
Diagnózis
Hogyan diagnosztizálják ezt az állapotot?
A légszomj olyan állapot, amelyet a légzési szokás ismeretében lehet ellenőrizni. A diagnózis célja annak kiderítése, hogy mi a légzési nehézség kiváltó oka.
Általában a légszomj diagnosztizálását a következő 3 szakaszban végzik:
1. Sürgősségi fizikális vizsgálat
Általában vészhelyzetben megvizsgálják azt, akinek légszomja van. Előfordulhat, hogy nem tudja megválaszolni szokásos orvosi vizsgálati kérdéseit.
Az orvos és az orvosi csoport ellenőrzi a légzésszámot, a pulzusszámot és a pulzusszámot. Ha szívrohama van, az orvosi csapat valószínűleg elektrokardiogrammal (EKG) ellenőrzi. Lehet, hogy mellkas- vagy tüdőröntgen segítségével is ellenőrizni kell, ha orvosa tüdőgyulladást vagy más tüdőproblémákat talál.
2. Orvostörténet
Ha az állapota stabilabb, az orvosi csapat kérdéseket tesz fel az Ön kórtörténetével kapcsolatban. Az orvos megtudja, milyen gyakran jelentkezik a légszomj, valamint azt, hogy mennyi ideig tart.
Ezen túlmenően az orvos azt is megkérdezi, hogy van-e bizonyos allergiája, aktívan dohányzik-e, vagy egyéb szokásai vannak-e, amelyek befolyásolhatják a légzési képességét.
3. Bizonyos egészségügyi tesztek
Orvosa dönthet úgy, hogy más orvosi vizsgálatokon kell részt vennie, hogy megtudja, hogyan működik a tüdeje. Az orvosi vizsgálatok pontosabban megtalálhatják a légszomjának kiváltó okát is.
Néhány elvégezhető orvosi vizsgálat típusa a következő:
- vérvizsgálat
- a tüdő képe
- spirometria teszt
- tüdőfunkciós tesztek
- echokardiogram
- tesztelje futópad
- csúcsáramlás teszt vagy csúcsáramlásmérő
Kezelés
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával további információkért.
Hogyan kezeljük a légszomjat?
A légszomjat különböző módon kezelik. A kezelést általában azért végezzük, hogy visszatérjen a normális légzéshez, és ha lehetséges, helyreállítsa a test oxigénszintjét.
Íme néhány lépés, amelyet az orvosi csapat megtett a légszomj kezelésében:
1. Gyógyszerek
Nem minden típusú légszomjnak adják ugyanazt a gyógyszert. Orvosa gyógyszereket írhat fel a légzési nehézség fő okának megfelelően.
Ha asztmás rohama vagy COPD miatt légzési problémái vannak, orvosa bronchodilatátorokat vagy szteroidokat fog felírni. Ezek a gyógyszerek a légutak kitágulását és a gyulladás csökkentését szolgálják.
Más a helyzet, ha a nehézlégzését bakteriális fertőzés okozza, például tüdőgyulladás. Ilyen körülmények között az orvos antibiotikumokat írhat fel.
2. Sebészeti vagy műtéti eljárások
Bizonyos esetekben a mellkasi sérülés vagy a pneumothorax okozta légszomj műtéti vagy műtéti eljárást igényelhet.
A tüdőgyulladásos esetekre az orvosi csapat telepíti cső vagy egy cső a mellkasban, hogy csökkentse a pneumothorax vagy a tüdőben felhalmozódó folyadék nyomását.
Ha a légzési nehézséget a tüdőben lévő vérrögök okozzák, az orvosi csapat műveletet hajt végre a felesleges vérrögök eltávolítására. Ezenkívül intravénásan adhat vérhígítót is.
Megelőzés
Hogyan lehet megelőzni a légszomjat?
Ha gyakori légszomjat tapasztal, vagy ha krónikus légzési nehézségeket diagnosztizálnak nálunk, akkor nem kell aggódnia. Különböző módon lehet megakadályozni, hogy ez az állapot később bekövetkezzen, például:
- Kerülje a dohányzást
- Tartsa távol a szennyezést vagy az allergéneket (allergének)
- Próbáljon meg ne lenni túl meleg vagy hideg
- Rendszeres testmozgás
- A gyógyszereket az orvos utasításainak megfelelően vegye be
- Megfelelően megbirkózni a stresszel és a gondolatok terhével
Bonyodalmak
Milyen veszélyei vannak a légszomj szövődményeinek?
A kellően súlyos légzési körülmények miatt az ember oxigénhiányos lehet, és elveszíti az eszméletét.
Valójában súlyosabb esetekben a hosszú távú oxigénhiány hypoxiához (alacsony oxigénszint a test szöveteiben), valamint hipoxémiához (alacsony vér oxigénszint) vezethet.
Ezek a feltételek más, sokkal súlyosabb egészségügyi problémák kockázatát okozhatják, például agykárosodást és veseelégtelenséget.
Ha bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon orvosához, hogy jobban megértse az Ön számára legmegfelelőbb megoldást.