Tartalomjegyzék:
- Az emberi vizeletrendszer anatómiája
- Vese
- Húgyvezeték
- Hólyag
- Húgycső
- A vizeletképződés folyamata
- Szűrés (szűrés)
- Újrafelszívódás
- Szekréció vagy fokozás
- A vizeletben található anyagok
- Tippek az egészséges húgyúti rendszer fenntartásához
A vizelet az anyagcsere mellékterméke a vesékből származó szekréciós folyamat révén, amely a húgyutakon keresztül ürül ki a testből. A vizelet általában olyan anyagokat tartalmaz, amelyekre már nincs szükség a szervezet számára, ezért ki kell választani, mert megmérgezheti a testet.
Szóval, mi a vizeletképződés folyamata?
Az emberi vizeletrendszer anatómiája
Ha e szervek közül egynek vagy többnek vannak urológiai problémái, akkor a vizeletképződés folyamata is zavart okoz. Ismerje fel, hogy milyen szervek működnek az emberi test vizeletképződésének folyamatában.
Vese
A vese a vizeletképződés egyik fontos szerve. Ez a két bab alakú szerv a bordák alatt helyezkedik el, közel a hát közepéhez. Számos vesefunkció járul hozzá ahhoz, hogy a következőképpen vizelhessen.
- Eltávolítja a testből a hulladékot és a felesleges folyadékot.
- A víz és az elektrolit szintjének kiegyensúlyozása a testben.
- Felszabadítja a vörösvérsejtek termelését szabályozó hormonokat.
- A kalcium és a foszfor szabályozásával segít fenntartani a csontok egészségét.
A vesék ezt követően a nephronoknak nevezett kis szűrőegységeken keresztül eltávolítják a karbamidot a vérből. Minden nephron általában egy gömbből áll, amelyet apró vérkapillárisokból (glomerulus) és kis csövekből (vese tubulusok) alkotnak.
Vízzel és egyéb hulladékokkal együtt a karbamid a vizeletet képezi, amikor áthalad a nefronokon és a vese tubulusaiba.
Húgyvezeték
Az ureter két kicsi cső, amelyek vizeletet visznek a vesékből a hólyagba. Az ureter falaiban lévő izmok általában tovább feszülnek és ellazulnak, hogy a vizelet átjuthasson a vesékből.
Ha a vizelet visszatér vagy egyedül marad, vesebetegség, például vesefertőzés fordulhat elő. 10-15 másodpercenként kis mennyiségű vizelet áramlik az ureterből a hólyagba.
Hólyag
A hólyag egy üreges szerv, amely háromszög alakú és az alsó hasban helyezkedik el. Ezt a szervet olyan szalagok tartják a helyükön, amelyek más szervekhez és a medence csontjaihoz kapcsolódnak.
A hólyag fala is ellazul és meghúzódik, hogy a vizelet tárolható legyen. Az egészséges hólyag 2-5 órán át legfeljebb 300-500 ml vizeletet képes tárolni.
Ezért fontos a hólyag egészségének megőrzése, hogy a vizeletképződés folyamata ne zavarjon, és vizelete zavartalan maradjon.
Húgycső
A vese által termelt és az ureterből és a hólyagból átköltözött vizelet végül a húgycsövön keresztül ürül. Ez a húgyutaként ismert szerv összeköti a hólyagot a húgyhólyaggal a pénisz vagy a hüvely hegyén.
Normális esetben a húgycső férfiaknál körülbelül 20 cm hosszú. Eközben a húgycső mérete a nőknél körülbelül 4 cm. A hólyag és a húgycső között izomgyűrű (záróizom) található, mint szerv, amely megakadályozza a vizelet szivárgását.
A vizeletképződés folyamata
Forrás: Biológiai fórumok
A vizeletképződés általában három szakaszból áll, nevezetesen a szűrésből (szűrés), az újbóli felszívódásból (újbóli felszívódás) és a fokozásból vagy a szekrécióból (gyűjtés).
Szűrés (szűrés)
Ezt a vizeletképződési folyamatot a vesék segítik. Minden vese körülbelül egymillió nephronnal rendelkezik, ahol vizelet képződik.
A vér körülbelül 20 százaléka bármikor átjut a vesén, hogy kiszűrődjön. Ez azért történik, hogy a test eltávolítsa az anyagcsere-hulladékokat (hulladékokat) és fenntartsa a folyadék egyensúlyát, a vér pH-ját és a vér szintjét.
A vérszűrési folyamat a vesékben kezdődik. Az anyagcsere-hulladékot tartalmazó vért szűrni kell, mert mérgező lehet a szervezetre.
Ez a szakasz a malphigi testben fordul elő, amely glomerulusból és Bowman kapszulájából áll. A glomerulus a víz, só, glükóz, aminosavak, karbamid és egyéb hulladékok szűréséért felelős, hogy áthaladjon a Bowman kapszulán.
A szűrés eredményét ezután primer vizeletnek nevezzük. Az elsődleges vizelet, beleértve a benne lévő karbamidot, a felhalmozódott ammónia eredménye. Ez akkor fordul elő, amikor a máj feldolgozza az aminosavakat, és a glomerulus kiszűri.
Újrafelszívódás
Szűrés után a következő vizeletképződési folyamat az újbóli felszívódás, vagyis az újraszűrés. Körülbelül 43 liter folyadék megy keresztül a szűrési folyamaton. Ennek nagy része azonban újra felszívódik, mielőtt kiutasítanák a testből.
A folyadék felszívódását a nephron proximális tubulusában, a disztális tubulusban és a gyűjtő tubulusban hajtják végre.
A tubulusokat körülvevő kapillárisokban a víz, a glükóz, az aminosavak, a nátrium és más tápanyagok felszívódnak a véráramba. Ezt követően a víz az ozmózis folyamatán mozog, amely a víz mozgása egy nagy koncentrációjú területről egy alacsonyabb koncentrációra. Ennek a folyamatnak az eredménye a másodlagos vizelet.
Általában az összes glükóz felszívódik. Ez azonban nem vonatkozik a cukorbetegekre, mert a felesleges glükóz marad a szűrletben.
A nátrium és más ionok nem teljesen felszívódnak, és nagy mennyiség marad a szűrletben.
Ez az állapot akkor fordulhat elő, ha egy személy több ételt fogyaszt, ami magasabb vérkoncentrációt eredményez. A hormonok szabályozzák az aktív szállítási folyamatot, vagyis az olyan ionok, mint a nátrium és a foszfor, újra felszívódnak.
Szekréció vagy fokozás
A szekréció a vizeletképződés utolsó szakasza. Egyes anyagok közvetlenül a vérből áramlanak a disztális tubulus körül, és ezekbe a tubulusokba gyűjtik a tubulusokat.
Ez a szakasz a test mechanizmusának is része, amely fenntartja a sav-bázis pH egyensúlyt a testben. A káliumionok, a kalciumionok és az ammónia is szekréciós folyamaton megy keresztül, mint egyes gyógyszerek. Ez azért történik, hogy a vér kémiai vegyületei is kiegyensúlyozottak maradjanak.
Ezt a folyamatot az anyagok, például a kálium és a kalcium szekréciójának növelésével hajtják végre, ha a koncentráció magas. Ezenkívül a visszaszívódás is fokozott, és alacsony koncentráció esetén csökkenti a szekréciót.
Az ezzel a folyamattal előállított vizelet a vese középső részébe, az úgynevezett medencébe áramlik, ahol az ureterbe áramlik, majd lerakódik a hólyagban. Továbbá a vizelet a húgycsőbe áramlik, és vizeléskor kijön.
A vizeletben található anyagok
A vizeletképződés szakaszainak megismerése után érdemes meghatározni, hogy a vizelet milyen anyagokat tartalmaz. Ennek oka az, hogy amikor a vér áthalad a vesén, a víz és más vegyületek, például fehérje és glükóz visszatérnek a vérbe.
Eközben a hulladékot és a felesleges folyadékot ártalmatlanítják. Ennek eredményeként ez a folyamat vizeletet termel, amely több anyagból áll, nevezetesen:
- víz,
- karbamid, fehérje lebontásakor keletkező hulladék,
- urokróm, a pigmentált vér, amely a vizeletet sárgává teszi,
- só,
- kreatinin,
- ammónia, és
- egyéb vegyületek, amelyeket az epe a májból termel.
Ezért a normál vizelet általában tiszta sárga.
Tippek az egészséges húgyúti rendszer fenntartásához
A vizeletképződés folyamata nem fog zökkenőmentesen haladni, ha a kapcsolódó szervek közül egy vagy több megsérül. Ezért fontos, hogy a következő módon őrizze vizeletürítő rendszerének egészségét.
- Töltse ki napi folyadékigényét úgy, hogy napi 8 pohár vizet iszik.
- Egészségesen táplálkozzon, például növelje a sovány fehérje mennyiségét.
- Gyakoroljon rendszeresen, különösen végezzen Kegel-gyakorlatokat a medence izmainak tónusára.
- Nem tartja a vizeletet a húgyúti fertőzések kockázatának megelőzése érdekében.
- Vizeljen szex után, hogy kiürítse a húgycsőben lévő baktériumokat.
Ha az urológiai betegséggel kapcsolatos tüneteket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz. Így azt tanácsolhatják, hogy végezzen vizeletvizsgálatot a tapasztalt betegség diagnosztizálásához.
