A bizsergés különféle okai és azok legyőzésének helyes módja

Szinte mindenki olyan bizsergést érzett, mint például zsibbadás vagy zsibbadás, valamint tűk és tűk, amelyek hirtelen jelentkeznek a kézben vagy a lábban. Ezt az érzést általában bizsergésnek (paresztézia) nevezik, mert úgy érzi, mintha több száz hangyát hordoznának a bőr alatt. Nem árt, de az íze minden bizonnyal kényelmetlenné teszi, különösen, ha a végtagot mozgatják. Tehát miért bizsergenek a kezek, a lábak és más végtagok?

Mi a bizsergés?

A bizsergés, vagy amit gyakran zsibbadásnak vagy zsibbadásnak neveznek, az érzékelés elvesztése a test bizonyos részein (zsibbadás), amelyet egyéb rendellenes érzések kísérnek, például tűk, tűszúrás, bizsergés vagy égés. Az orvosi világban ezt az állapotot paresztéziának hívják.

A paresztézia általában spontán vagy hirtelen fordul elő, és gyakran a kézben, a karokban, az ujjakban, a lábujjakban és a lábakban fordul elő. Zsibbadás vagy zsibbadás azonban előfordulhat az arcon vagy más testrészeken is, beleértve a pénisz ágyékát (férfiak esetében).

A bizsergés természetes dolog, amely bárkivel előfordul és átmeneti. Bizonyos esetekben azonban a kéz, a láb, az arc vagy más végtagok bizsergése folyamatosan előfordulhat idegkárosodás vagy a központi idegrendszer rendellenességei következtében.

Milyen okai vannak a bizsergésnek?

A bizsergés gyakori oka, amikor az ideg megcsípődik a test bizonyos részén, például egy karon vagy a lábon lévő nyomás miatt, vagy ha hosszabb ideig ugyanabban a helyzetben van. Például túl sokáig keresztben ülve, vagy aludni, kezeivel a feje alatt.

Tájékoztatásul: az emberi testnek milliárdnyi idegsejtje van, amelyek kommunikációs útként működnek az agytól és a gerincvelőtől a test többi része felé. Ha a kéz vagy a láb hosszú ideig nyomás alatt áll, a benne sugárzó idegek összenyomódnak vagy megszorulnak.

Az elcsípett ideg miatt az agyadnak hiányzik az érintésérzet információja, amely várhatóan ebből az idegcsoportból származik. Ráadásul ez a nyomás szorítja az artériákat az idegek vérellátásában.

Ennek eredményeként az idegek nem tudnak elegendő vért és oxigént kapni a működéshez. Ez az érző idegekből érkező jeleket blokkolja vagy blokkolja. Ennek eredményeként zsibbadás lesz a depressziós testrészben.

Ez a zsibbadás gyakori oka, amely bárki számára felmerül és általában rövid. Ez az érzés általában elmúlik, amikor a nyomás csökken, vagy amikor megváltoztatja testhelyzetét.

A bizsergés azonban más tényezők miatt is előfordulhat, többek között egy betegség jeleként vagy tüneteként. Ez nem gyakori ok, amely gyakran hosszabb ideig zsibbadást okoz. Ebben az állapotban orvoshoz kell fordulni a kezeléshez.

Az alábbiakban felsoroljuk a zsibbadás vagy zsibbadás lehetséges okait:

• Táplálkozási hiányosságok

A B1-, B6- és B12-vitamin, valamint a folsav tápanyagok, amelyekre a testnek szüksége van az egészséges idegműködés fenntartásához. Ha ezeknek a vitaminoknak az igénye nem teljesül, az idegek károsodhatnak és zsibbadást okozhatnak. Ezenkívül a test kóros, kálium- és nátriumszintje rendellenesen gyakori oka lehet a bizsergésnek a különböző végtagokban, beleértve a kezeket, lábakat, ujjbegyeket, tenyéreket, talpakat, még a fejet és az arcot is.

• Bizonyos gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek, például a HIV elleni gyógyszerek, egyes antibiotikumok és a rák kezelésére szolgáló kemoterápiás gyógyszerek idegkárosodást okozhatnak és zsibbadást okozhatnak a kezekben. Ez a zsibbadás lehet átmeneti, de tartós is. Ezért mindig konzultáljon orvosával a szedett gyógyszerek mellékhatásairól.

• Alkohol és perifériás neuropathia

A túlzott alkoholfogyasztás károsíthatja a szervezet idegszövetét. Fokozatosan ez perifériás neuropathiához vezethet, amely tartós zsibbadást okoz az egyik végtagban, például a kézben, a lábban és az ujjakban. Ebben az állapotban a zsibbadás gyakran állandó, és általában egyéb tünetekkel, például fájdalommal jár.

• Carpalis alagút szindróma

A carpalis alagút szindróma olyan betegség, amelyet a középső ideggel kapcsolatos problémák okoznak, amely szabályozza a kéz mozgását. Ennek eredményeként zsibbadás és zsibbadás jelentkezik, amelyet általában fájdalom és gyengeség kísér a karokban és a kézben. Ezt a betegséget általában ismétlődő kézmozgások, csuklótörések (törések), ízületi gyulladás okozzák.

• Szklerózis multiplex

Az arc, a test, a karok és a lábak bizsergése szintén a sclerosis multiplex tünete lehet. Ebben az állapotban a zsibbadás enyhe vagy súlyos lehet, ami zavarhatja tevékenységeit, például nem tud járni vagy írni. Súlyos körülmények között is a zsibbadás fájdalommal járhat, és nem érezhet semmilyen érzést, beleértve az érintést vagy a hőmérsékletet (meleg és hideg).

• Rohamok

A rohamokat az agy rendellenes elektromos aktivitása okozza. Az USC Keck Medicine jelentése szerint az egyik rohamtípus, nevezetesen a részleges vagy fokális rohamok olyan rendellenes érzésekkel társulnak, mint például a test zsibbadása vagy zsibbadása, beleértve a szájat, az ajkakat, a nyelvet és az ínyt. A rohamok mellett a száj és a nyelv zsibbadása is előfordulhat más dolgok miatt, például véletlenül megharapott vagy allergiás reakciók miatt.

• Stroke

Agyvérzés akkor fordul elő, amikor az agy véráramlása vérrög vagy törött erek miatt megszakad. Ez az állapot különféle tüneteket okozhat, például bizsergést a karokban vagy a lábakban, gyakran a test és a fej egyik oldalán, beleértve az arcot vagy az arcot is.

• Hyperventiláció

A hiperventiláció vagy a túlzott légzés (gyors légzés) az ujjak és a száj körüli zsibbadást okozhatja a véráramban lévő szén-dioxid szintjének csökkentésével. Ezt az állapotot általában szorongás vagy pánik érzése kíséri.

• Egyéb okok

Másrészt sokféle egyéb állapot és panasz is gyakran társul a tapasztalt bizsergő érzéssel. Például rovarok vagy állatok harapása, méreg a tenger gyümölcseiben, illegális drogok (drogok) használata vagy sugárterápia. Számos egyéb olyan betegség van, amely gyakran zsibbadást okoz, nevezetesen:

• Cukorbetegség.
• Károsodott vesefunkció.
• Arthritis vagy ízületi gyulladás.
• Tumor.
• A gerincre átterjedt rák.
• Nyaki sérülés, amely zsibbadást okoz a kar vagy a kéz mentén, vagy egy hátsérülés, amely zsibbadást okoz a láb hátsó részén.
• Nyomás a gerincvelőn, például egy porckorongsérv.
• Pajzsmirigy rendellenességek.
• Autoimmun betegségek, például Guillain-Barre szindróma, lupus vagy Raynauds szindróma.
• Migrénes fejfájás.
• Fibromyalgia.
• Fertőző betegségek, például HIV / AIDS, szifilisz, herpesz vagy tuberkulózis.

Hogyan kezeljük a bizsergést?

Normál körülmények között a bizsergés önmagában elmúlik, ha egy bizonyos testrészre gyakorolt ​​nyomás csökkent, vagy ha megváltoztatja testhelyzetét. Például, ha túl sokáig ülsz keresztbe tett lábakkal, próbálj meg felállni és sétálni egy ideig.

Ezután, ha öntudatlanul egyik kezét pihenteti alvása közben, próbálja meg lerázni a kezét a zsibbadásról. Ez lehetővé teszi az érintett testrész vérellátásának normalizálódását, ezáltal lassan enyhítve a bizsergést.

Más, ha a zsibbadás oka súlyosabb. Automatikusan nem könnyű olyan helyreállítani, mint fent. Ebben az állapotban a bizsergés kezelése a tapasztalt paresztézia okától függően változhat.

Például, ha bizsergést tapasztal a kezén a carpalis alagút szindróma miatt, orvosa felkérheti Önt, hogy pihenjen, végezzen mozgásgyakorlatokat, vagy felírjon gyógyszereket, például gyulladáscsökkentőket és vizelethajtókat. Hasonlóképpen, ha perifériás neuropathiája vagy sclerosis multiplexe van, orvosa általában olyan gyógyszereket ad Önnek, mint például a pregabalin (Lyrica), a gabapentin (Neurontin) és mások.

Vitamin-kiegészítőket is kaphat, ha zsibbadását táplálékhiány okozza. Eközben, ha ez az érzés bizonyos gyógyszerek alkalmazása miatt következik be, az orvos megváltoztathatja vagy csökkentheti a szedett gyógyszer adagját, így kevésbé érzi magát.

Eközben lehetséges egy műtéti vagy műtéti beavatkozás végrehajtása, ha zsibbadásának oka tumorral vagy a gerinc bizonyos problémájával függ össze. Győződjön meg róla, hogy mindig konzultáljon orvosával minden olyan betegséggel kapcsolatban, amely a paresztézia oka lehet.

A fenti módszerek mellett ne felejtsen el mindig egészséges életmódot folytatni ennek az állapotnak a leküzdésében, például az optimális testtömeg fenntartásában, a rendszeres testmozgásban, a kiegyensúlyozott étrendben, valamint az alkohol és a cigaretta kerülésében. Konzultáljon orvosával az Ön életmódjának megfelelő egészséges életmód megvalósításáról.

Melyek azok a jelek, amikor vigyázni kell a bizsergésre?

A bizsergés vagy a paresztézia általában átmeneti. A paresztézia azonban sok esetben súlyos, visszatérő vagy krónikus egészségi állapot lehet. A krónikus bizsergést általában más tünetek követik, amelyek zavarhatják a mindennapi tevékenységeket.

Ebben az állapotban a zsibbadás az idegkárosodás jele lehet, a különféle mögöttes egészségi állapotok miatt. Például rohamok, traumás vagy ismételt sérülések, vírusos vagy bakteriális fertőzések, szisztémás betegségek (cukorbetegség, vesebetegségek, pajzsmirigy rendellenességek, rák), idegrendszeri rendellenességek, például perifériás neuropátia vagy autoimmun betegségek.

Ezért fontos, hogy felismerje, hogy az érzett zsibbadás normális állapot-e vagy betegség jele. A dolgok megkönnyítése érdekében íme néhány bizsergés jele vagy tünete, amelyekre figyelnie kell:

• Zsibbadás vagy zsibbadás nyilvánvaló ok nélkül (hosszan tartó nyomás a kezeken vagy a lábakon).
• A nyak, a kar vagy az ujj fájdalma.
• Vizeljen gyakrabban
• A lazaság egyre rosszabbá válik, így nehéz olyan tevékenységeket végezni, mint a séta vagy az írás.
• Van kiütés.
• Szédülés, izomgörcsök vagy más szokatlan tünetek tapasztalása.

Ezen túlmenően haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia vagy kórházba kell fordulnia, ha a paresztézia mellett egyéb tünetei vannak, például gyengeség vagy mozdulatlanság, zsibbadás a fej-, nyak- vagy hátsérülés után, nem tudja kezelni a kar- vagy lábmozgást, hólyag- vagy bélszabályozás, zavartság vagy eszméletvesztés, homályos beszéd vagy látási problémák.

Az orvosi csapat és az orvosok azonnal megtudják állapotának okát, ellenőrizve kórtörténetét, fizikális vizsgálatot és különféle diagnosztikai vizsgálatokat, például vérvizsgálatokat, CT-vizsgálatokat, MRI-ket, ultrahangokat, röntgensugarakat vagy elektromiográfiát (EMG). ). Ezen diagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján az orvos az Ön állapotának megfelelő kezelést biztosítja. Mindig konzultáljon orvosával a vizsgálatokról és a kezelési tesztekről.