Dadogás: okok, kiküszöbölés stb

x

Meghatározás

Mi a dadogás?

A dadogás olyan beszédzavar, amikor a szótagokat vagy szavakat hosszan ismételjük vagy ejtjük, ami zavarja a beszéd normális áramlását. Ez a beszédzavar ismétlődő viselkedéssel járhat, például gyors pislogással és remegő ajkakkal.

Ez az állapot megnehezítheti a másokkal való kommunikációt, ami gyakran befolyásolja az ember életminőségét. Az ilyen beszédzavarral küzdő emberek tudják, mit kell mondani, de nehezen mondják ki. Például képesek lassan megismételni vagy kimondani egy szót, szótagot vagy mondatot, vagy megállhatnak a beszélgetés közepén, és nem szólalnak meg egy bizonyos szótag.

A dadogás gyakori a gyermekeknél, mint a beszédtanulás normális része. A kisgyerekek akadozhatnak, ha a beszéd és a nyelvtudás nem elég fejlett ahhoz, hogy kövessék az elmondottakat.

A legtöbb ilyen betegségben szenvedő gyermek idővel önmagában javulni fog. Azonban néha ez az állapot krónikus állapotgá válhat, amely felnőttkorban is folytatódik. Ez a rendellenesség hatással lehet az önbizalomra és a más emberekkel való interakciókra.

Mennyire gyakori ez az állapot?

Ez az állapot bármilyen korú betegeknél előfordulhat. Ez az állapot a kockázati tényezők csökkentésével kezelhető. További információért forduljon orvosához.

Jelek és tünetek

Milyen jelei és tünetei vannak a dadogásnak?

Ennek az állapotnak a gyakori tünetei a következők:

• Probléma egy szó vagy mondat indításakor
• Lassítson le egy szót vagy szavak hangját
• Hang, szótag vagy szó megismétlése
• Szünet egy adott szótaghoz, vagy szünet egy szóban
• Adjon hozzá olyan szavakat, mint "um", ha problémája van a szavak folytatásával
• Túlzott nyomás, feszültség vagy a felső arc mozgása
• Szorongás a beszéd miatt
• A hatékony kommunikáció korlátai

A beszédzavarokat a következők kísérhetik:

• Gyorsan pislog
• Ajak- vagy állkapocsremegés
• Arcgörcsök
• Összeszorított kezek

Ez az állapot súlyosbodhat, ha boldognak, fáradtnak vagy stresszesnek érzi magát, vagy amikor bizonytalannak, rohanónak és depressziósnak érzi magát. Az olyan helyzetek, mint a nyilvános vagy a telefonos beszéd, nehézkesek lehetnek a dadogó személy számára.

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Hívja orvosát, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

• 6 hónapnál hosszabb beszédzavar
• Egyéb beszéd- vagy nyelvi rendellenességekkel együtt
• Legyen gyakoribb, vagy folytassa felnőttkorában
• Izomfeszítéssel vagy beszédzavarral fordul elő
• Befolyásolja a kommunikáció képességét az iskolában, a munkahelyen vagy a társas interakciókban
• Szorongást vagy érzelmi problémákat okoz, például félelmet vagy beszélgetést igénylő helyzetek elkerülését
• Felnőttként kezdve

Ok

Mi okozza a dadogást?

A kutatók még mindig megismerik a folyamatos dadogás okait. Tényezők kombinációja társítható ehhez az állapothoz. A nem megszűnő dadogás lehetséges okai a következők:

• A beszédmotor szabályozásának rendellenességei: egyes bizonyítékok a beszédmotor szabályozásának rendellenességeit jelzik, például időzítés, érzékszervi és motoros koordináció.
• Genetika: ez a beszédzavar általában a családokban jelentkezik. Úgy tűnik, hogy a dadogás örökletes (genetikai) rendellenességekből származhat az agy nyelvi központjaiban.
• Orvosi állapotok: ez az állapot néha stroke, trauma vagy más agyi sérülés következménye lehet.
• Mentális egészségi problémák: ritka esetekben az érzelmi trauma akadozást okozhat.

Kockázati tényezők

Mi növeli ennek a betegségnek a kockázatát?

Számos tényező veszélyezteti Önt ennek az állapotnak, nevezetesen:

• Ha akadnak rokonai, akik akadoznak: a dadogás általában a családokban fut
• Késleltetett fejlődés: A fejlődésben késleltetett vagy más beszédzavarral küzdő gyermekek hajlamosak a dadogásra
• Férfiak: a férfiak hajlamosabbak erre a beszédzavarra, mint a nők
• Stressz: a családi stressz, a magas szülői elvárások vagy más stressz ronthatja ezt az állapotot

Kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják ezt az állapotot?

A beszédre és nyelvre szakosodott patológusok általában diagnosztizálhatják a beszédzavarokat, ha arra kérik a gyermeket, hogy olvassa fel. Felvehetik a gyermek beszélését, vagy láthatják a gyermek beszédmintáit. Gyermekének fizikai vizsgára és más vizsgálatokra is szüksége lehet a beszédfejlődést befolyásoló egészségügyi problémák, például halláskárosodás kizárására.

Ha olyan felnőtt vagy, aki dadogni kezd, azonnal forduljon orvoshoz. A felnőttkorban kezdődő dadogás leggyakrabban sérüléssel, egészségügyi problémákkal vagy súlyos érzelmi traumával függ össze. A diagnózis felállításához az orvos fizikai vizsgálatot végez, feltesz néhány kérdést, figyeli és hallgatja a beszédét.

Hogyan kezelik a dadogást?

Ennek az állapotnak a kezelése gyakran magában foglalja a szülők tanácsadását és a gyermekek beszélgetési terápiáját. A kezelés fő célja, hogy segítsen a gyermeknek megtanulni a lehető legfolyékonyabb beszédet.

Mivel az egyén feltételei és szükségletei különbözőek, az egyik ember számára megfelelő módszerek nem biztos, hogy olyan hatékonyak, mint egy másik személy számára. Néhány kezelés (nem sorolható) a következőket tartalmazza:

• Ellenőrzött folyékonyság: ez a fajta logopédia megtanítja lassítani a beszédet és észrevenni, amikor dadog. Nagyon lassan és óvatosan fog beszélni, amikor elkezdi ezt a terápiát, de az idő múlásával megszokja a természetesebb beszédmintát.
• Elektronikus eszközök: több elektronikus eszköz is rendelkezésre áll. Késleltetett hallási visszajelzés megköveteli, hogy lassítsa a beszédet, különben a hang megszakad a gépen. Egy másik módszer az, hogy követed a beszédedet úgy, hogy az úgy hangozzon, mintha mással egyhangúan beszélnél. Számos kicsi elektronikus eszközt használnak a mindennapi tevékenységek során.
• Kognitív viselkedésterápia: ez a fajta pszichológiai tanácsadás segíthet azonosítani és megváltoztatni a gondolkodásmódját, amely súlyosbíthatja a dadogást. Ez a terápia segíthet az ehhez az állapothoz kapcsolódó stressz, szorongás vagy önértékelési problémák kezelésében is.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok végezhetők a dadogás kezelésében?

Íme az életmód és az otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek a dadogásban:

• Figyelmesen hallgassa gyermekét: tartsa fenn a természetes szemkontaktust, amikor beszél.
• Várja meg, amíg gyermeke kimondja azokat a szavakat, amelyeket ki akar mondani: ne szakítsa félbe, hogy befejezze a mondatot.
• Szánjon időt arra, hogy zavarás nélkül beszélhessen a gyermekkel: az étkezési lehetőségek lehetőséget kínálnak a gyermekkel való beszélgetésre.
• Beszéljen lassan, és ne rohanjon: ha így beszél, gyermeke követni fog, ami csökkentheti a dadogást.
• Felváltva beszéljen: bátorítsa minden családtagot arra, hogy legyen jó hallgató, és felváltva beszéljen.
• Teremtsen nyugodt légkört: teremtsen otthon nyugodt légkört, hogy gyermeke jól érezze magát szabadon beszélgetve.
• Ne a gyermek dadogására koncentráljon: próbáljon a mindennapi interakciók során ne felhívni a figyelmet a dadogásra. Ne tegye ki gyermekét olyan helyzeteknek, amelyek sietnek, nyomásnak vannak kitéve, vagy megkövetelik, hogy gyermeke nyilvánosan beszéljen.
• Adj több dicséretet, mint kritikát: jobb dicsérni a gyereket a folyékony beszédért, mint felhívni a figyelmet egy dadogó állapotra. Ha szeretné javítani gyermeke beszédét, tegye ezt szelíden és pozitív módon.
• Fogadd el teljesen a gyermekedet: ne reagálj negatívan, ne kritizáld és ne büntesd meg a dadogást. Ez növelheti a bizonytalanság érzését. A támogatás nagy változást hozhat.

Forduljon orvoshoz a probléma legjobb megoldásához.

Hello Health Group nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést.