Ismerje meg az izgatottságot, a mentális rendellenességekkel kapcsolatos állapotot

A düh vagy irritáció érzése mindenki számára közös. Bizonyos körülmények között azonban ez a harag nagyon súlyos lehet, vagy úgynevezett izgatás. Ha ez történik veled, jobb, ha éber vagy. Ennek oka, hogy az izgatottság olyan állapot, amely bizonyos mentális rendellenességek jele lehet. További információkért lásd az agitáció teljes áttekintését alább.

Mi az agitáció?

Az izgatás az irritáció, szorongás, ingerlékenység vagy harag érzése, amelyet az ember átél. Ezt az állapotot általában egy bizonyos helyzet vagy nyomás váltja ki, amely gyakran előfordul minden életben. Izgatottságot tapasztalhat munkahelyi, iskolai vagy egyéb körülmények miatt tapasztalható nyomás miatt.

Az agitáció azonban ismert ok nélkül is felmerülhet. Ebben az állapotban a tapasztalt izgatottságnak tudatában kell lennie. Ennek oka, hogy az izgatottság bizonyos egészségügyi állapotok jele lehet, beleértve a mentális egészségi problémákat is, amelyek megzavarhatják mindennapi életét.

Nem ritkán az izgatottság ebben az állapotban gyakran különféle egyéb jelekkel jár. Ez magában foglalja a szokatlan gesztusokat, a kemény beszédet, a rossz vagy agresszív viselkedést, az erőszakos hajlamokat. A szóban forgó szokatlan mozdulatok kézfacsarás, ökölbe szorítás, lábcsoszogás, ingerlés vagy haj, bőr vagy ruha meghúzása lehet.

Ezek az izgatottság jelei hirtelen jelentkezhetnek, vagy idővel, hosszú idő alatt kialakulhatnak. Ez percekig, hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

Megjelenésének első szakaszában az ember egyszerűen ingerlékenynek, izgatottnak vagy ingerültnek érezheti magát. Aztán, ha fokozódik az izgatottság, elkezdhet előre-hátra járni, durván beszélni, ökölbe szorítani, amíg agresszívan és fenyegetően viselkedni nem kezd.

Eközben a MedlinePlus beszámolója szerint, ha az izgatottság az éberség megváltozásával jár, ez a delírium jele lehet. A delíriumot általában bizonyos betegségek okozzák, amelyeket az orvosnak azonnal ellenőriznie kell.

Az izgatottság a következő tényezők okozta állapot

Az izgatottság olyan hangulati rendellenesség, amelyet különféle tényezők okoznak. Az alábbiakban felsorolhatjuk a felindulás különböző okait:

• Feszültség

A stressz az izgatottság leggyakoribb oka. Ez az állapot különféle tényezők, például a munkából eredő nyomás (pl kiégés szindróma), iskolai, pénzügyi problémák, kapcsolati problémák vagy bizonyos traumatikus események.

• Hormonális egyensúlyhiány

Az egyensúlyon kívül eső hormonok, például a pajzsmirigyhormonok szintén izgatottságot okozhatnak. Ez magában foglalja a pajzsmirigy alulműködését (hypothyreosis) vagy a pajzsmirigy túlműködését (hyperthyreosis). Ez a hormonális egyensúlyhiány hatással lehet az agy működésére, így gyakran fordulnak elő különböző neuropszichiátriai tünetek, például a hangulatváltozások (beleértve az izgatottságot) és a kognitív.

• Autizmus

Az autizmussal küzdők szociális problémákkal, viselkedéssel, beszéddel és nonverbális kommunikációval küzdenek. Ez az állapot az autizmussal élő személyek ingerlékenységét vagy izgatottságát idézheti elő.

• Skizofrénia

A skizofrénia súlyos mentális rendellenesség, amely hallucinációkat, téveszméket, szabálytalan gondolatokat és viselkedést okoz a betegek számára. Ez az állapot gyakran váratlan izgatottságot okoz.

• Szorongásos rendellenességek, depresszió és bipoláris rendellenességek

A szorongásos rendellenességek, a depresszió és a bipoláris rendellenességek olyan mentális rendellenességek, amelyek gyakran befolyásolják a beteg hangulatát. A hosszan tartó szomorúság és szorongás, valamint az energiahiány mellett ingerlékenységet, haragot vagy izgatottságot is okozhatnak.

A fenti tényezőkön kívül itt vannak más feltételek, amelyek izgatottságot okozhatnak:

• Alkoholfüggőség vagy alkoholelvonás.
• Bizonyos testrészek fájdalma vagy láz.
• Allergiás reakciók
• Túlzott koffein fogyasztás.
• Illegális kábítószerekkel, például kokainnal vagy marihuánával való visszaélés.
• Fertőzések, különösen időseknél.
• Mérgezés, például szén-monoxid.
• Gyógyszerek, például amfetaminok, teofillin és kortikoszteroidok használata.
• B6-vitamin hiány.
• A központi idegrendszert érintő betegségek, például agydaganatok, demencia, Alzheimer-kór, vagy fejsérülés vagy trauma.

Hogyan kezeljük az agitációt?

Az izgatottság olyan állapot, amely különféle gyógyszerekkel szabályozható. Ennek az állapotnak a kezelése vagy kezelése azonban maga a felkavarás okától függ.

Például pszichoterápiát és antidepresszánsokat gyakran kapnak szorongásos rendellenességekben szenvedők, és ezek a bipoláris rendellenességek kezelésének egyik módját jelenthetik. A felkínált terápiák egyike általában kognitív viselkedésterápia vagy kognitív viselkedésterápia (CBT).

Eközben, ha a stressz miatt izgatottság lép fel, akkor bizonyos módszereket tehet, amelyek alkalmasak a stressz enyhítésére. Például jóga, meditáció vagy légzési technikák. Az izgatás egyéb okai szintén speciális módszereket igényelnek. A megfelelő típusú kezelésért forduljon orvosához.

Az agitáció a specifikus módszereken kívül más általános módon is kezelhető. Íme néhány gyakori módszer az izgatás tüneteinek kezelésére:

• Nyugodt környezet megteremtése.
• Csökkentse a ház világítását nappal és éjszaka.
• Pihenjen és aludjon sokat.
• Nyugtató gyógyszerek, például benzodiazepinek szájon át és injekció formájában történő bevétele, különösen súlyos körülmények között. Forduljon orvosához, hogy el kell-e fogyasztania ezt a gyógyszert vagy sem.

A megfelelő típusú kezelés megtalálásához természetesen nagyon szükséges az orvos diagnózisa. Ezért azonnal konzultáljon orvosával, ha Ön vagy hozzátartozói hosszú ideig súlyos izgatottságot tapasztalnak, nincs ismert kiváltó oka, vagy gyakran más tünetek kísérik. Súlyos esetekben az izgatottság hajlamos lehet arra, hogy ártson magának, másoknak, vagy késztetést öngyilkosságra.

Miért kapcsolódik az izgatottság és a depresszió?

A depresszióban szenvedőket gyakran lassúnak, mindig mopózónak, nehezen koncentrálhatónak és nem produktívnak nevezik. Egyes depressziós emberek azonban iskolába járhatnak, dolgozhatnak, akár maradhatnak is lógni barátaival szokás szerint.

Ezt azért teszik, hogy elfedjék a depresszió tüneteit. Néhány ember úgy dönt, hogy elrejti depresszióját mosolyogva és nevetve, vagy amit gyakran rejtett depressziónak neveznek.

Másrészt egyes depressziós emberek nagyobb valószínűséggel mutatnak negatív viselkedést, például haragot, irritációt és túlzott csalódást. Ez egy "pajzs", vagy az önvédelem egyik formája, hogy elhárítsák az emberek körüli ideges kérdéseket, amikor egy napon azt látják, hogy komorabbnak és szomorúbbnak tűnik.

Ezt az állapotot izgatási depressziónak nevezik. Az agitációs depresszió a klinikai depresszió, vagyis a súlyos depresszió (súlyos depressziós rendellenesség/ MDD). A túlzott harag és szorongás mellett az ilyen típusú depresszió pszichomotoros tüneteket is előidézhet, például ingerlés, játék vagy hajcsavarás, ujjak vagy körmök harapása, a bőr dörzsölése vagy karcolása, sikítás vagy sok beszélgetés.