Az emberi idegrendszer: részek, funkciók és betegségek

Idegrendszer felépítése

Mit jelent az idegrendszer?

Az idegrendszer egy összetett rendszer, amely szerepet játszik a test minden tevékenységének szabályozásában és koordinálásában. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy különféle tevékenységeket hajtson végre, mint például séta, beszélgetés, nyelés, légzés, valamint minden mentális tevékenységet, beleértve a gondolkodást, a tanulást és az emlékezést is. Segít abban is, hogy ellenőrizze, hogyan reagál a szervezete vészhelyzet esetén.

Az emberek idegrendszere az agyból, a gerincvelőből, az érzékszervekből (szemek, fülek és más szervek) és az összes idegből áll, amelyek ezeket a szerveket összekapcsolják a test többi részével. Ez a rendszer úgy működik, hogy információkat vesz bizonyos testrészeken vagy érzékszerveken keresztül, feldolgozza ezeket az információkat, és reakciókat vált ki, például mozgatja izmait, fájdalmat érez vagy lélegez.

Munkája során az idegrendszer két struktúrára vagy struktúrára oszlik, nevezetesen a központi idegrendszerre és a perifériás idegrendszerre. A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, míg a perifériás idegeket olyan idegek alkotják, amelyek a központi idegeket összekapcsolják a test többi részével. A perifériás idegek két fő struktúrára oszlanak, nevezetesen a szomatikus és az autonóm idegekre.

Anatómia és az idegrendszer részei

Általánosságban elmondható, hogy az emberi központi idegrendszernek három része van. A három rész a következő:

1. Agy

Az agy az összes testi funkció fő vezérlő motorja. Mint fent említettük, ez a szerv az emberi központi idegrendszer része. Ha a központi ideg a test irányító központja, akkor az agy a központ.

Az agy több részre oszlik, a megfelelő funkcióikkal. Általában az agy a kisagyból, a kisagyból, az agytörzsből és az agy egyéb részeiből áll. Ezeket a területeket az agy koponyája és bélése (agyhártya) védi, és agyi gerincvelői folyadék veszi körül az agy sérülésének megakadályozása érdekében.

2. Gerincvelő

Az agyhoz hasonlóan a gerincvelő is a központi idegrendszer része. A gerincvelő az agytörzsön keresztül közvetlenül kapcsolódik az agyhoz, majd a csigolyák mentén áramlik.

A gerincvelő szerepet játszik a mindennapi tevékenységekben, mivel jeleket küld az agyból a test más részeire, és utasítja az izmokat, hogy mozogjanak. Ezenkívül a gerincvelő érzékszervi bemenetet is kap a testtől, feldolgozza azt, és ezt az információt elküldi az agynak.

3. Idegsejtek vagy idegsejtek

az idegrendszer anatómiájánál nem kevésbé fontos rész maguk az idegsejtek vagy neuronok. Az idegsejtek vagy idegsejtek feladata az idegimplantátumok leadása.

Funkciójuk alapján az idegsejteket három típusra osztják, nevezetesen a központi idegbe üzeneteket továbbító szenzoros neuronokra, a központi idegből üzeneteket továbbító motoros neuronokra, valamint a központi idegben lévő szenzoros és motoros idegsejtek közötti üzeneteket továbbító neuronokra.

Minden idegsejt vagy idegsejt három alapvető részből vagy szerkezetből áll. Ezen idegsejtek anatómiája, nevezetesen:

Sejttest, amelynek magja van.
Dendritek, amelyek ágakhoz hasonlóak és működnek, hogy befogadják a citumulust, és impulzusokat továbbítanak a sejt testébe.
Az axonok, amelyek az idegsejtek részei, amelyek impulzusokat visznek ki a sejttestből. Az axonokat általában myelin veszi körül, amely egy sűrű, zsíros réteg, amely megvédi az idegeket és segíti az üzenetek átjutását. A perifériás idegekben ezt a mielint a Schwann-sejtek termelik.

Ezek az idegsejtek megtalálhatók a testben, és egymással kommunikálva válaszokat és fizikai cselekvéseket hoznak létre. A Nemzeti Egészségügyi Intézet jelentése szerint becslések szerint körülbelül 100 milliárd neuron van az agyban. Ezek az idegsejtek 12 pár koponyaideget, 31 pár gerincideget és másutt tartalmaznak.

Idegrendszeri funkció

Általában az emberek idegrendszerének több funkciója van. Ezek a funkciók:

Gyűjtsön információkat a testen belülről és kívülről (érzékszervi funkció).
Információt továbbít az agyba és a gerincvelőbe.
Információk feldolgozása az agyban és a gerincvelőben (integrációs funkció).
Információt továbbít az izmokba, mirigyekbe és szervekbe, hogy azok megfelelően reagálhassanak (motoros funkció).

Az idegrendszer-struktúrák mindegyike, nevezetesen a központi és a perifériás idegek, különböző funkciókat látnak el. Itt van a magyarázat.

Központi idegrendszer

Az agyból és a gerincvelőből álló központi idegrendszer feladata, hogy információt vagy ingereket fogadjon a test minden részéről, majd ezt az információt irányítsa és irányítsa a test reakciójának előidézése érdekében.

Ez az információ vagy stimuláció magában foglalja a mozgással kapcsolatosakat, például a beszélgetést vagy a járást, vagy az önkéntelen mozgásokat, például a pislogást és a légzést. Ez magában foglalja az információ egyéb formáit is, például az emberi gondolatokat, észleléseket és érzelmeket.

Perifériás idegrendszer

Általánosságban elmondható, hogy a perifériás idegek feladata a központi idegrendszer reakciójának összekapcsolása a szervekkel és a test más részeivel. Ezek az idegek a központi idegtől a test külső területeiig terjednek, mint utak az ingerek befogadására és az agyba történő eljuttatására.

Minden perifériás idegrendszer, nevezetesen a szomatikus és az autonóm, eltérő funkcióval rendelkezik. Az alábbiakban bemutatjuk a perifériás idegrendszer részeinek funkcióit:

Szomatikus idegrendszer

A szomatikus idegrendszer úgy működik, hogy mindent irányít, amiről tud, és tudatosan befolyásolja a test reakcióját, például a karok, lábak és a test más részeinek mozgatását. Ezek az idegi funkciók a szenzoros információkat továbbítják a bőrtől, az érzékszervektől vagy az izmoktól a központi idegrendszerig. Ezenkívül a szomatikus idegek választ is kivisznek az agyból, hogy mozgás formájában reagáljanak.

Például, amikor megérint egy forró lombikot, az érzékszervi idegek információt továbbítanak az agyba, hogy ez hőérzet. Ezt követően a motoros idegek információt továbbítanak az agyból a kézbe, hogy haladéktalanul elkerüljék azáltal, hogy elmozdítják, elengedik vagy kihúzzák a kezet a forró lombikból. Ez az egész folyamat körülbelül egy másodperc alatt zajlik le.

Vegetativ idegrendszer

Ezzel szemben az autonóm idegrendszer irányítja azokat a tevékenységeket, amelyeket öntudatlanul végez, vagy anélkül, hogy gondolkodnia kellene rajta. Ez a rendszer folyamatosan aktív a különböző tevékenységek, például a légzés, a pulzus és a szervezet anyagcsere-folyamatainak szabályozására.

Ennek az idegnek két része van:

1. A szimpatikus rendszer

Ez a rendszer szabályozza a testen belüli ellenállási reakciót, ha fenyegetést jelent az Ön számára. Ez a rendszer felkészíti a testet arra is, hogy energiát költsön, és szembenézzen a környezeti potenciális veszélyekkel.

Például, ha szorong vagy fél, a szimpatikus idegek reakciót váltanak ki a pulzus felgyorsításával, a légzésszám növelésével, az izmok véráramlásának növelésével, a verejtékképző mirigyek aktiválásával és a szem pupilláinak kitágításával. . Ez arra késztetheti a testet, hogy vészhelyzetben gyorsan reagáljon.

2. A paraszimpatikus rendszer

Ezt a rendszert a normális testfunkciók fenntartására használják, miután valami fenyeget. A fenyegetés elmúltával ez a rendszer lelassítja a pulzusszámot, lelassítja a légzést, csökkenti az izmok véráramlását és összehúzza a pupillákat. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a testet visszaállítsuk normál állapotába.

Idegrendszeri betegség

Különböző betegségek vagy idegi rendellenességek

Számos rendellenesség vagy betegség fordulhat elő, amelyek megzavarhatják az emberek idegrendszerének életfunkcióit. A következők a neurológiai betegségek típusai:

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór olyan betegség, amely megtámadja az agysejteket és a neurotranszmittereket (vegyi anyagok, amelyek üzeneteket továbbítanak az agysejtek között). Ez a betegség befolyásolja az agy működését, befolyásolja a memóriáját és a viselkedését.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór olyan rendellenesség, amely akkor fordul elő, amikor az idegsejtek nem termelnek elegendő mennyiségű dopamint, amely vegyi anyag elengedhetetlen a simaizom-kontrollhoz és a mozgáshoz.

Szklerózis multiplex

A sclerosis multiplex krónikus betegség, amely a központi idegeket érinti. Ezt az állapotot az agy és a gerincvelő idegrostjait körülvevő védőburok (mielin) károsodása jellemzi.

Bell-féle bénulás

Bell bénulása hirtelen gyengeség vagy bénulás az arc egyik oldalán. Ezt az arcod gyulladt idegei okozzák. Általában ez az állapot átmeneti, és egy bizonyos időn belül meggyógyulhat.

Epilepszia

Az epilepszia olyan állapot, amelyet visszatérő vagy visszatérő rohamok jellemeznek. Ez az állapot bekövetkezhet az agy elektromos aktivitásának megzavarása miatt.

Agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás olyan fertőző betegség, amely az agy és a gerincvelő (agyhártya) körüli membránok gyulladását okozza. Ezt a betegséget általában vírus vagy baktérium okozza.

Agyvelőgyulladás

Az encephalitis egy fertőző betegség, amelyet az agyszövet gyulladása jellemez. Az agyhártyagyulladáshoz hasonlóan ezt a betegséget is vírusfertőzés okozza.

Agytumor

Az agydaganat kóros sejtek egy része, amely az agyban növekszik. Ezek a csomók lehetnek jóindulatúak, de lehetnek rosszindulatúak vagy az agy rákjai. Ez az állapot károsíthatja az agyadat, és nem tudja ellátni a szokásos funkcióit.

Az agy és a gerinc sérülése

agykárosodás olyan agyi sérülés, amely az embert fizikailag, érzelmileg és attitűdökre is kihat. A sérülésnek két formája fordulhat elő, nevezetesen traumás és nem traumás sérülések. A stroke a nem traumás sérülés egyik formája, amely előfordulhat.

Az agykárosodáshoz hasonlóan a gerincvelő sérülése a gerincvelő károsodása, amely funkció, érzés és test mozgékonyságának elvesztését okozza. Ezt a sérülést leggyakrabban trauma okozza.

A neurológiai betegség jellemzői vagy tünetei

Bizonyos rendellenességek vagy betegségek által okozott idegkárosodás hegeket vagy elváltozásokat okoz az idegrendszerben. Ez azt jelenti, hogy idegsejtjeid már nem képesek megfelelő módon jeleket küldeni az egész testben. Ez az állapot különféle tüneteket vagy jellemzőket okozhat, nevezetesen: