Szédülés: meghatározás, tünetek, okok, kezelés

Meghatározás

Mi a szédülés?

A szédülés olyan kifejezés, amelyet gyakran használnak a szédülés és az egyensúlyhiány érzésének leírására. A szédülés nem betegség, hanem csak a különböző egészségügyi problémák tünete.

Ez az állapot az októl függően kezelhető, de mégis megismétlődhet. Bizonyos esetekben ez az állapot nem jelent komoly problémát, és önmagában, vagy az alapbetegség megoldódásakor elmúlik.

Azonban, ha ez az állapot megzavarja a mindennapi tevékenységeket, akkor gyógyszerek segítségével ellenőrizheti azt.

Általában ez a feltétel két részre oszlik, nevezetesen:

Enyhe fejfájás

Ez az állapot akkor fordul elő, amikor elájulsz. Annak ellenére, hogy szédül, nem érez semmilyen mozgást a testén vagy bármi körülötted.

Az enyhe fejfájás általában rövid időn belül, vagy ha lefekszik, elmúlik. Ha rosszabbodik, akkor majdnem elájulhat vagy elájulhat. Hányingert és hányást is érezhet.

Szédülés

A szédülés akkor fordul elő, amikor Ön vagy bármi körülötted úgy érzi, hogy forog vagy mozog. Érezheti, hogy nincs egyensúlyban, megpördül, megdől vagy elesik.

Súlyos vertigo esetén hányingert és hányást tapasztalhat. Más tüneteket is tapasztalhat, például járási nehézségeket, állást, egyensúlyvesztést és azonnal esést.

Mennyire gyakori a szédülés?

A szédülés nagyon gyakori. Ez az állapot bármilyen korú betegeknél előfordulhat. A szédülés a kockázati tényezők csökkentésével kezelhető. További információért forduljon orvosához.

Tünetek

Melyek a szédülés jelei és tünetei?

A szédülés az állapot tünete. Gyakori tünetek, amelyek gyakran kísérik a szédülés érzését:

• Szédülés
• Szédülés és gyengeség érzése
• Egyensúlyhiány érzése
• A lebegés érzése, a fej nehéznek érzi magát

Ezek a tünetek kiválthatók vagy súlyosbodhatnak, ha sétál vagy mozgatja a fejét. Ezt az állapotot általában hányinger követi vagy súlyosbodik, ezért le kell ülnie vagy le kell feküdnie.

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Azonnal forduljon orvosához, ha visszatérő szédülést tapasztal. Azonnal segítséget kell kérnie, ha ezt az állapotot a következő tünetek kísérik:

• Súlyos vagy hirtelen fejfájás
• Folyamatos hányás
• Ájulás
• Mellkasi fájdalom vagy szabálytalan szívverés
• Zsibbadás vagy gyengeség
• Nehezen lélegzik
• Magas láz
• A nyak merevnek érzi magát
• Fej sérülés
• Rohamok
• Szédülő
• Szédülés
• A fej könnyűnek érzi magát.

Ezek a tünetek súlyos probléma jele lehet. Fontos tehát, hogy azonnal orvosi segítséget kapjon.

Ok

Mi okozza a szédülést?

Ennek az állapotnak számos lehetséges oka lehet, beleértve a belső fül rendellenességeit, a mozgásszervi megbetegedéseket és a gyógyszeres kezelés hatásait. Néha ezt az állapotot más egészségi állapotok is okozzák, például rossz keringés, fertőzés vagy sérülés.

A szédülés és kiváltó okai nyomok lehetnek e betegség okának meghatározásában. Az, hogy mennyi ideig tart a szédülés, és bármilyen egyéb tünete, segíthet megtalálni az okát.

Szédülést okozó fülbetegségek

Az egyensúlya az érzékelő rendszer különböző részeinek kombinált bemeneteitől függ, beleértve:

• Szemek, amelyek segítenek meghatározni a testen keresztüli mozgást
• Érzékszervek, amelyek üzeneteket küldenek az agynak a test mozgásáról és helyzetéről
• A belső fül, amely az érzékelő közepe, amely segít felismerni a gravitációt és a mozgást.

A vertigo egy hamis érzék, amely miatt a környezeted forog vagy mozog. A belső fül rendellenességei esetén az agy olyan jeleket kap a belső fülből, amelyek nincsenek összhangban azzal, amit a szem és az érzékszervi idegek kapnak. A vertigo annak az eredménye, hogy az agyad reagál a zavartságra.

A belső fül rendellenességei által okozott szédülés gyakori okai a következők:

Jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV)

Ez az állapot rövid, intenzív hamis érzéket okoz, mintha pörögne vagy mozogna. Ezt a fej mozgásának gyors változásai váltják ki, például amikor megfordul az ágyban, felült vagy a fejét érinti. A vertigo leggyakoribb oka a BPPV.

Vestibularis neuritis

A vestibularis ideg vírusfertőzése, az úgynevezett vestibularis ideggyulladás intenzív, készpénz nélküli szédülést okozhat. Ha hirtelen halláskárosodása is van, akkor labirintitis lehet.

A Clevelandi Klinika ezt az állapotot a belső fülben az egyensúlyt kontrolláló idegsejtek gyulladásának hívja. A szédülés, amelyet ebben az állapotban érez, akár hét napig is tarthat.

A legtöbb esetben ezt az állapotot vírusos légúti fertőzés okozza, például influenza. Ennek a betegségnek a kezelése az émelygés és a szédülés tüneteinek csökkentése.

Az egyensúly-rehabilitációs program során a gyógyulás általában hat-nyolc hónapot vesz igénybe. A műtét általában felesleges.

Vestibularis schwannoma

Ez egy jóindulatú daganat, amely általában a belső fülben az egyensúlyt szabályozó idegeken növekszik. A fülzúgás vagy a fülcsengés ennek az állapotnak a korai tünete.

Ezt követően kezdi elveszteni a hallását. A vertigo általában nem jelenik meg ebben az állapotban.

Meniere-kór

Ez a betegség magában foglalja a felesleges folyadék felhalmozódását a belső fülben. Órákon át tartó szédülés jellemzi, amely hirtelen tart. Halláskárosodást és csengést tapasztalhat a fülében is.

A támadások általában hirtelen fordulnak elő, és 20 perctől 24 óráig tartanak. A kezelés magában foglalja az étrend megváltoztatását (például alacsony sótartalmú étrend alkalmazását és az alkohol és a koffein korlátozását), a drogfogyasztás megváltoztatását és a dohányzásról való leszokást.

Migrén

A migrént tapasztaló embereknek szédülés, vagy más típusú szédülés is tapasztalható, annak ellenére, hogy nincs súlyos fejfájásuk. A szédülés ilyen epizódjai több perctől óráig tarthatnak, és fejfájással járhatnak.

Keringési problémák, amelyek szédülést okoznak

Szédülést, gyengeséget vagy egyensúlyvesztést érezhet, amikor a szíve nem pumpál elegendő vért az agyba. Ennek oka:

• A vérnyomás csökkenése

A szisztolés vérnyomás drámai csökkenése - a vérnyomás-leolvasás magasabb száma - szédülést vagy ájulást okozhat. Ez az állapot túl gyors ülés vagy felállás után jelentkezhet. Ezt az állapotot ortosztatikus hipotenziónak is nevezik.

• Gyenge vérkeringés

Az olyan állapotok, mint a kardiomiopátia, a szívrohamok, a szívritmuszavarok és az átmeneti iszkémiás rohamok szédülést okozhatnak. A csökkent vérmennyiség nem megfelelő véráramlást okozhat az agyában vagy a belső fülben.

Egy másik ok

• Neurológiai állapotok

Néhány neurológiai vagy idegrendszeri betegség, például a Parkinson-kór, egyensúlyvesztést okozhat.

• Kezelés

Szédülés előfordulhat egyes gyógyszerek, például görcsoldó gyógyszerek, antidepresszánsok és nyugtatók mellékhatásai miatt is. Különösen a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek okozhatnak ájulást, ha túlságosan csökkentik a vérnyomást.

• Szorongásos rendellenességek

Egyes szorongásos rendellenességek szédülést vagy szédülést okozhatnak. Ezek az állapotok magukban foglalják a pánikrohamokat és a félelmet, hogy elhagyják otthonát, vagy szabadban tartózkodnak (agorafóbia).

• Alacsony vasszint (vérszegénység)

A vérszegénység esetén szédüléssel járó tünetek a fáradtság, gyengeség és a sápadt bőr.

• Alacsony vércukorszint (hipoglikémia)

Ez az állapot általában cukorbetegeknél fordul elő, akik inzulint használnak. A szédülést izzadás és szorongás követheti.

• Hő és kiszáradás

Ha meleg időben végez tevékenységeket, vagy nem iszol eleget, könnyednek érezheted magad. Ez akkor fordulhat elő, különösen, ha szívre szedett gyógyszereket szed.

• Túlzott alkoholfogyasztás

A túlzott alkoholfogyasztás szédülést okozhat. Ez azért történik, mert az alkohol elvékonyítja a vérét, ami megváltoztatja a belső fül folyadék egyensúlyát.

Ezek az állapotok hányingert is okozhatnak. Az alkohol növeli a gyomorirritáció kockázatát, amely hánytatni fogja Önt.

Kockázati tényezők

Mi növeli a szédülés kockázatát?

A szédülésnek számos kockázati tényezője van, nevezetesen:

• Kor. A szédülés gyakoribb felnőtteknél, mint gyermekeknél.
• A szédülés története. Ha korábban is volt ilyen állapot, akkor valószínűleg a jövőben is ugyanígy fog érezni.

Milyen szövődmények lehetnek, amikor szédülök?

A szédülés növelheti az elesés vagy az önkárosítás kockázatát. Ha ezt a körülményt tapasztalja vezetés vagy nagy felszerelés kezelése közben, akkor a balesetek kockázata is növekedhet.

Hosszú távú következményeket is tapasztalhat, ha a betegség okait nem kezelik megfelelően.

Diagnózis

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan lehet diagnosztizálni a szédülést?

Az orvos fizikai vizsga elvégzésével leszűkíti az állapot és egyéb tünetek okát. Kérdéseket fognak feltenni, például:

• Mikor jelent meg ez az állapot
• Milyen helyzetben
• Mennyire súlyosak a tünetek
• Az ehhez az állapothoz kapcsolódó egyéb tünetek

A Medical News Today szerint az orvosoknak több kérdést is fel kell tenniük, például:

• A szédülés vagy a migrén súlyossága
• Többszörös esés vagy járási nehézség
• Ismételt hányinger és hányás
• Nehéz légzés
• Fej sérülés

Fizikai vizsga során orvosa ellenőrizheti, hogyan jár és hogyan tartja egyensúlyát, és hogyan működnek a központi idegrendszer fő idegei.

Orvosa hallás- és egyensúlyellenőrzést is rendelhet az alábbiak szerint:

• Szemmozgás teszt

Az orvos mozgó tárgy segítségével figyelheti a szemmozgásait. Szintén végezhet szemmozgási tesztet, amelynek során vizet vagy levegőt helyeznek a hallójáratba.

• A fej mozgásának tesztje

Ha az orvos azt gyanítja, hogy a szédülést jóindulatú paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) vagy jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo okozza, akkor a diagnózis megerősítéséhez egyszerű, Dix-Hallpike manővernek nevezett fejmozgási tesztet rendelhet el.

• Posturográfia

Ez az ellenőrzés megmutatja, hogy a mérleg rendszer mely részeire támaszkodik a legjobban, és melyek okozhatnak problémákat. Mezítláb állsz egy emelvényen, és megpróbálod fenntartani az egyensúlyt különböző körülmények között.

• Forgószék tesztelése

A teszt során számítógéppel vezérelt székben ülsz. A szék nagyon lassan, teljes körben mozgott.

Nagyobb sebességgel a szék nagyon kicsi ívben megfordul.

Kezelés

Hogyan kezeljük a szédülést?

Általában a szédülés önmagában javul kezelés nélkül. Néhány héten belül a test általában alkalmazkodik az okokhoz.

Ha kezelést kér, orvosa az állapot oka és a tünetek alapján határozza meg. Ezek a kezelések magukban foglalhatják a gyógyszereket és a testmozgást. A következő kezelési lehetőségek vannak ennek az állapotnak:

Kábítószerek

Számos gyógyszer képes kezelni ezt az állapotot, nevezetesen:

• Víztabletták

Ha Meniere-kórban szenved, orvosa vizet vagy vizelethajtót rendelhet. Ezt a gyógyszert alacsony sótartalmú étrenddel együtt szedik, ami csökkentheti a szédülés epizódjait.

• Szédülést és émelygést enyhítő gyógyszerek

Orvosa olyan gyógyszereket írhat fel, amelyek azonnal enyhíthetik a szédülést, a szédülést és az émelygést. Ezen gyógyszerek közül sokan álmosságot okoznak.

• Szorongás elleni gyógyszerek

Diazepam (Valium) és alprazolam (Xanax), amelyek függőséget okozhatnak. Alvást is okozhatnak.

• Migrénmegelőző gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek segíthetnek a migrénes rohamok megelőzésében.

Terápia

Speciális gyakorlatokat javasolhat az egyensúlyi rendszer kevésbé érzékeny mozgására, orvosa javasolhatja. Itt vannak olyan kezelési lehetőségek, amelyek jól működhetnek az Ön állapotában:

• Fejhelyzet manőverek

A kanalit újrapozícionálásának (vagy az Epley-manővernek) nevezett technika általában segít a megküzdésben jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo gyorsabban, mint megvárni, amíg a szédülés elmúlik magától.

Ezt a technikát orvos, audiológus vagy gyógytornász végezheti el. Általában egy vagy két kezelés után hatékonyan működik. Mielőtt elvégezné ezt az eljárást, beszélje meg ápolójával, ha nyaki vagy hátproblémái vannak, vagy érrendszeri problémái vannak.

• Egyensúlyterápia

Megtanulhat egy speciális gyakorlatot, amely segíti az egyensúlyi rendszer kevésbé érzékeny mozgását. Ezt a terápiás technikát vestibularis rehabilitációnak nevezik.

Ezt a technikát általában a belső fül rendellenességei miatt szédülőknél alkalmazzák.

• Pszichoterápia

Ez a fajta terápia segít a szorongásos rendellenességek által okozott szédülésben szenvedőknek.

Egyéb műveletek vagy eljárások

• Injekció

A gentamicin (antibiotikum) a belső fülbe fecskendezhető, hogy kikapcsolja az egyensúly funkciót. Az érintetlen fül helyettesíti ezt a funkciót.

• Az érzékszervek eltávolítása a fülben (labirintektómia)

Ez a ritkán alkalmazott eljárás inaktiválja az érintett fül vestibularis labirintusát. A másik fül veszi át az egyensúly funkciót.

Ez a technika akkor használható, ha súlyos halláskárosodása van, és a szédülés nem múlik el a különféle kezelések után.

Milyen életmódot és öngyógyítást lehet végezni a szédülés kezelésében?

Íme életmódbeli és otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek a szédülés kezelésében:

• Vigyázzon az egyensúlyának elvesztésével, ami leesést és súlyos sérülést okozhat.
• Kerülje a hirtelen mozdulatokat, és a stabilitás érdekében járjon vesszővel, ha szükséges.
• Tartsa távol csúszós tárgyaktól, például szőnyegektől és elektromos zsinóroktól.
• Azonnal üljön vagy feküdjön le, amikor szédül. Feküdjön csukott szemmel a sötétben, ha súlyos szédülései vannak.
• Kerülje a gépjárművezetést és a gépek kezelését, ha gyakori szédülést tapasztal.
• Kerülje a koffein, alkohol, só és dohány fogyasztását. Ennek túlzott fogyasztása ronthatja tüneteit és jeleit.
• Igyon elegendő folyadékot, fogyasszon egészséges étrendet, aludjon eleget és kerülje a stresszt.
• Ha a kábítószer okozta szédülés, beszélje meg orvosával, hogy ne folytassa ezeket a gyógyszereket.
• Pihenjen hűvös helyen, és igyon vizet vagy energiaitalt.