Az agy gyulladása (encephalitis): tünetek, gyógyszerek stb. • szia egészséges

Az agy gyulladásának meghatározása

Az encephalitis vagy az agy gyulladása olyan állapot, amelyet az agyszövet vírusfertőzés miatti gyulladása jellemez. Bár az agyi gyulladás (encephalitis) legtöbb esetét vírusok okozzák, a baktériumok és gombák más okok is lehetnek.

Ez az encephalitis betegség nagyon komolyan kialakulhat, amikor megtámadja a testet. Nem lehetetlen, az agyvelőgyulladás miatt az ember személyiségváltozásokat, testgyengeséget, sőt rohamokat is tapasztalhat.

Az encephalitis ritka betegségnek minősül, amely kockázatos életveszélyes. Ez a kockázat azonban viszonylag ritka, mert sok encephalitisben szenvedő ember később teljesen felépül. Az agyvelőgyulladás gyógyulását általában számos tényező határozza meg.

A beteg életkorától, a támadó vírus típusától kezdve a betegség súlyosságáig. Tehát ne késlekedjen azonnali orvosvizsgálattal, ha olyan tüneteket tapasztal, amelyek az agy gyulladására utalnak.

Mivel ez a betegség gyorsan kialakulhat, és azonnali kezelést igényel. Súlyosabb esetekben az encephalitis beszéd-, memória- és halálproblémákat okozhat.

Az agynak kétféle típusa van, nevezetesen elsődleges és másodlagos. Az elsődleges agyi gyulladás az agy gyulladásának megjelenése, amelyet közvetlen vírusfertőzés okoz az agyban és a gerincvelőben.

Míg az agy másodlagos gyulladása az agy gyulladása, amely a test különböző részein jelenik meg, majd átterjed az agyra.

Mennyire gyakori az agy gyulladása?

Néhány más betegségtől eltérően az agy gyulladása nem gyakori betegség. Vagyis nem mindenki tapasztalhatja könnyen ezt a betegséget.

A gyermekek, az idősek és a gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek azok a csoportok, amelyek az agygyulladás kialakulásának leginkább vannak kitéve.

Ne aggódjon. A meglévő kockázati tényezők csökkentésével elkerülheti a betegség kialakulásának lehetőségét. További információért forduljon orvosához.

Az agy jeleinek és tüneteinek gyulladása

A gyulladásos agybetegség gyakran a kisebb influenza tüneteihez hasonló tüneteket, például lázat és fejfájást okoz. Valójában néha a tünetek hasonlíthatnak az influenzára, de súlyosabb mértékben.

Nem ritkán ez a betegség a betegek számára gondolkodási nehézségeket, görcsrohamokat vagy a test érzékszervi problémáit is okozhatja.

Részletesebben itt találhatók az agy gyulladásának különböző tünetei, amelyek enyhétől a súlyosig terjedhetnek:

Az enyhe influenzaszerű agygyulladás tünetei a következők:

• Láz.
• Fejfájás.
• Hányinger és hányás.
• A nyak merevnek érzi magát.
• Izom- vagy ízületi fájdalom.
• Súlyos fáradtság.

A súlyosabb agygyulladás tünetei a következők:

• A láz magasabb, elérheti a 39 Celsius fok feletti hőmérsékletet.
• Zavar.
• Hallucinációk átélése.
• Rohamok tapasztalása.
• A motor testének lassabb mozgása megváltozik.
• Könnyű haragudni.
• Eszméletvesztés.
• Fényérzékenység (fotofóbia).
• Problémái vannak a beszéd- és halláskészséggel.
• Érzésvesztés vagy bénulás az arcban és a testben.
• Ízlésvesztés.
• Mentális változások, például zavartság, álmosság, dezorientáció.

A csecsemők és gyermekek agyi gyulladásának tünetei a következők:

A csecsemőknél és a gyermekeknél előforduló agygyulladás általában nehezebben észlelhető, mint felnőtteknél. Ezért a szülőknek éberebbeknek kell lenniük, és nem szabad lebecsülniük, ha egy vagy több gyanús jel és tünet jelentkezik.

Ne késlekedjen azonnali orvoslátogatással, ha csecsemőjén az alábbi jelek vagy tünetek egyike jelentkezik:

• Hányinger és hányás.
• A szokásosnál gyakrabban sír.
• A sírást nehezebb megállítani, szórakozáskor még intenzívebb
• A test merevsége.
• Puha terület jelenik meg a fej felső középső részén (fontanel).
• Csökkent étvágy.
• Irritálható és könnyen sír.

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, azonnal forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Ha bármilyen fenti jele vagy tünete van, vagy bármilyen más kérdése van, kérjük, forduljon orvosához. Mindenki teste más. Az egészségi állapotának kezeléséhez mindig forduljon orvoshoz.

Az agy gyulladásának okai

Az agy gyulladásának oka néha nem biztosan ismert. Először is, az agy gyulladását vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzés okozhatja, amely közvetlenül megtámadja az agyat. Vagy másodszor: az agy gyulladása az immunrendszer helytelen válaszából is származhat.

Normális esetben az immunrendszernek szerepet kell játszania a szervezetbe kerülő káros idegen anyagok elleni küzdelemben.

Ebben az esetben azonban az immunrendszer megtámadja az egészséges agyszövetet. A jobb megértés érdekében kétféle gyulladás létezik az agyban, különböző okokkal:

Az elsődleges agygyulladás okai

Az elsődleges agyvelőgyulladás akkor fordul elő, amikor egy vírus vagy más betegséget okozó szer közvetlenül megfertőzi az agyszövetet. Ez a fertőzés csak egy területen összpontosulhat, vagy átterjedhet az agy más részeire.

Néha az elsődleges agyvelőgyulladást a vírus bizonyos törzseinek korábbi betegségből történő reaktiválása okozhatja. Ez a fajta encephalitis általában a temporális lebeny területét érinti, amely az agy azon része, amely szabályozza a memória és a beszéd funkcióit.

Ezenkívül ez a betegség befolyásolhatja a frontális lebeny területét is, amely felelős az érzelmek és a viselkedés szabályozásáért. Az elsődleges agyi gyulladást okozó vírusok 3 fő csoportra oszthatók:

1. Gyakori vírusok

Az agyvelőgyulladást okozó leggyakoribb vírusok a Herpes Simplex vírus (HSV) és az Epstein-Barr vírus (EBV). A herpeszvírus okozta encephalitis veszélyesnek minősül. Valójában súlyos agykárosodást okozhat végzetes következményekkel.

Ezenkívül számos más típusú vírus is okozhat agyvelőgyulladást. Például a mumpsz vírus, a HIV és a citomegalovírus.

2. Vírusok gyermekkorban

Az oltások segíthetnek megelőzni azokat a gyermekkori vírusokat, amelyek veszélye fenyegeti az agyvelőgyulladást. Ezért ritkán derül ki, hogy a gyermekkori vírusok okoznak agyvelőgyulladást, ha gyermekkoruk óta kapják az oltást.

Az agyvelőgyulladást okozó gyermekkori vírusok egy része a bárányhimlő, a kanyaró és a rubeola.

3. Arbovírus

Az arbovírus egyfajta vírus, amelyet szúnyogok, kullancsok és más rovarok hordoznak. Ez a típusú vírus azonban gyakoribb Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten.

A másodlagos agyi gyulladás okai

Ellentétben az agy elsődleges gyulladásával, amely közvetlenül megtámadja az agyszövetet, az agy másodlagos gyulladása eltérő. Ez a fajta encephalitis az immunrendszer válaszának eredménye, amely helytelenül észleli a fertőzést a szervezetben.

A fertőzést okozó sejtek megtámadása helyett ez az immunrendszer megtámadja az agy egészséges sejtjeit. Ezenkívül itt vannak más dolgok, amelyek kiválthatják vagy súlyosbíthatják az encephalitisét:

• A fertőzés korábbi kórtörténete. A gyulladás visszatérhet, miután az immunrendszer reagál a korábbi fertőzésre.
• Autoimmun. Ha az immunrendszer más okokra, például daganatokra reagál, gyulladást okozhat.
• A krónikus állapotok, például a HIV fokozatosan gyulladást okozhatnak.

Az agy kockázati tényezőinek gyulladása

Az agy gyulladásának számos kockázati tényezője van, nevezetesen:

1. Kor

A kisgyermekek és az idősek hajlamosabbak az agy gyulladására. Ez az állapot a 20-40 év közötti emberek bizonyos csoportjait is érinti.

2. Gyenge immunrendszer

A HIV-vel / AIDS-szel élő, vagy az immunrendszer gyengülésének kockázatát szedő gyógyszereket fogyasztók csökkent immunrendszert tapasztalhatnak. Ennek eredményeként ez az állapot növeli az agy gyulladásának kockázatát.

3. Földrajzi terület

A szúnyogok vagy vírust hordozó kullancsok populációjának számító területen élve növelheti az agyi gyulladás kialakulásának kockázatát.

Az agy gyulladásos szövődményei

Az encephalitis okozta szövődmények különböző tényezőktől függően változhatnak, például:

• Kor.
• A fertőzés oka.
• A betegség súlyossága.
• Idő a betegség megjelenésétől a kezelés végső megkapásáig.

A viszonylag enyhe agyvelőgyulladásban szenvedők általában a kezelés néhány hetében javulnak. Valójában anélkül, hogy hosszú távú szövődményeket tapasztalna. A szövődmények azonban tovább fejlődhetnek olyan állapotokat okozva, mint:

• Súlyos fáradtság.
• Izomgyengeség vagy az izomkoordináció hiánya.
• A személyiség megváltozik.
• Memóriazavarok (memória).
• Bénulás.
• Hallási vagy látási problémák.
• Beszédzavar.

Ezek a szövődmények a végtelenségig fennállnak. Néhányan néhány hónapig, vagy akár végleg álnéven örökké tartanak.

Komolyabb szinten a gyulladás megsértheti az agyat, esetleg kómát vagy halált okozhat.

Az agydaganatok diagnosztizálása és kezelése

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják az agy gyulladását?

Először is, általában az orvos megkérdezi a kórtörténetet és megfigyeli a megjelenő különféle tüneteket. Ezt követően más diagnózisok is felállíthatók, amelyek a következők:

1. Agy képalkotó vizsgálatok

A John Hopkins Medicine szerint az orvosok olyan képalkotó vizsgálatokat javasolhatnak, mint a CT (számítógépes tomográfia) vizsgálat vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) beolvasás.

A cél az agy gyulladásának felderítése, miközben segít az orvosoknak egyéb állapotok kezelésében, ha vannak ilyenek. Például stroke vagy agydaganat.

Ezenkívül annak ismerete, hogy az agy melyik része éli meg a gyulladást, segíthet meghatározni az azt okozó vírus típusát is.

2. Gerincfolyadék-elemzés (ágyéki lyukasztás)

Ennek a vizsgálati eljárásnak a célja a fehérvérsejtek, a fehérjék, a baktériumok és a vírusok számának növekedése. Ezen eljárás során az orvos tűt fog behúzni a hát alsó részébe, hogy folyadékmintákat gyűjtsön a gerincből.

Ez a folyadék cerebrospinalis, amely folyadék az agy és a gerincvelő egyes részeinek védelme.

3. Az elektroencefalogram (EEG)

Az EEG vagy az elektroencefalogram egy olyan vizsgálat, amely magában foglalja a közvetlenül a fejbőrre helyezett elektródákat. Ennek a vizsgálatnak a célja az agyban bekövetkező elektromos aktivitás rögzítése.

Az EEG eljárás nem képes kimutatni az encephalitist okozó vírus típusát. Ez a vizsgálat azonban legalább segíthet az orvosnak abban, hogy megtudja, hol okozza a fertőzés forrása a tapasztalt tüneteket.

4. Egyéb laboratóriumi vizsgálatok

A vér- és vizeletvizsgálatok további lehetőségek lehetnek az agy gyulladását okozó vírus azonosításában. Ez a laboratóriumi vizsgálat ritkán történik egyedül. Az optimális eredmények érdekében a vizsgálatot általában más vizsgálati folyamatokkal kombinálják.

5. Agybiopszia

A korábbi szűrési lehetőségek némelyikével összehasonlítva az agybiopsziás eljárást a legritkábban hajtják végre. Nem ok nélkül, mert ennek az eljárásnak nagy a szövődmények kockázata.

Az agybiopszia elvégzéséről általában csak akkor döntenek, ha az orvos nem tudja meghatározni, hogy valójában mi okozza az agy rendellenességét.

Ezenkívül ezt a vizsgálatot elkerülhetetlenül el kell végezni, amikor a tünetek súlyosbodnak, és a kezelés nem javul.

Hogyan kezeljük az agy gyulladását?

A gyulladásos kezelés célja a fertőzés és a láz okozta hosszú távú szövődmények visszaszorítása. Az orvosok általában azt ajánlják az encephalitisben szenvedő embereknek, hogy rengeteg pihenőidőt töltsenek el, és sok folyadékot fogyasszanak.

De ezen kívül a tünetek enyhítésére szolgáló kezelést többféleképpen is elvégezhetjük, például:

1. Fogyasszon drogokat

Gyulladáscsökkentő vagy vírusellenes gyógyszerek alkalmazhatók enyhe tünetek, például láz vagy fejfájás enyhítésére. A gyógyszerek megakadályozhatják a herpeszvírus kialakulását a szervezetben.

Többféle vírusellenes gyógyszer, amelyet el lehet vinni, az aciklovir (Zovirax), a ganciklovir (Cytovene) és a foscarnet (Foscavir). Bizonyos esetekben kortikoszteroid gyógyszerek is alkalmazhatók az agy duzzanatának enyhítésére.

2. Az ellátás támogatása

A súlyos encephalitisben fekvő kórházi betegek általában némi támogató kezelést igényelnek, beleértve:

• Légzőkészülék, amelyet a szív és a légzés funkciójának időszakos ellenőrzése kísér.
• Infúzió vagy intravénás folyadék, annak biztosítására, hogy a test optimális folyadékbevitelt kapjon.
• Gyulladáscsökkentő (gyulladásos) gyógyszerek, például kortikoszteroidok, az agy koponyájának duzzadásának csökkentésére.
• Antikonvulzív gyógyszerek, például fenitoin (Dilantin) segítenek megakadályozni vagy megakadályozni a rohamokat.

3. Támogató vagy követő terápia

Ha az encephalitis állapota elérte a szövődmények kialakulásának szakaszát, szükség lehet további terápiára.

• Fizikoterápia a test erejének, rugalmasságának, egyensúlyának és motoros koordinációjának javításához.
• Foglalkozási terápia, a készségek támogatása a mindennapi tevékenységekben.
• Logopédiai kezelés, az izomkoordinációs funkció csiszolása érdekében, hogy a beszédkészség visszatérjen az optimális szintre.
• Pszichoterápia a viselkedés képességének finomítása érdekében, hogy megbirkózzon a személyiség változásával.

Házi gyógymódok agydaganatok ellen

Íme életmódbeli és otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek az encephalitis kezelésében:

• Tartsa tisztán a testét. Például rendszeres kézmosással, különösen étkezés előtt és után, valamint WC használatával.
• Ne ossza meg személyes felszerelését másokkal.
• Győződjön meg róla, hogy Ön és családja mindig ütemterv szerint kap oltásokat.
• Védje meg magát és családját a szúnyogoktól és a vírusos betegségektől. Például nadrág, szúnyogriasztó viselésével és annak elkerülésével, hogy alkonyatkor hajnalig házon kívül legyen.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.

A Hello Health Group nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést.