Potter-szindróma csecsemőknél, ritka állapot a magzatvíz hiánya miatt

A magzatvíz fontos szerepet játszik a baba növekedésében és fejlődésében az anyaméhben. Ha a magzatvíz sérül, ez közvetlen hatással lesz a baba általános egészségi állapotára. A magzatvíz hiánya Potter-szindrómát okozhat csecsemőknél.

Mi a Potter-szindróma?

A Potter-szindróma ritka állapot, amely a túl kevés magzatvíz (oligohidramnion) és veleszületett veseelégtelenség által okozott fizikai rendellenességre utal, amely akkor alakul ki, amikor a baba nő a méhben.

Maga a magzatvíz az egyik támogatója a csecsemő növekedésének és fejlődésének az anyaméhben. A magzatvíz a fogantatás után 12 nappal jelenik meg. Ezután a terhesség körülbelül 20. hetében a magzatvíz mennyisége attól függ, hogy a csecsemő mennyi vizeletet (vizeletet) termel az anyaméhben. Normális fejlődés esetén a baba magzatvizet nyel, amelyet a vesék feldolgoznak és vizelet formájában választanak ki.

Ha azonban a magzat vese és húgyutja nem tud megfelelően működni, problémákat okozhat, amelyek miatt a baba kevesebb vizeletet termel. Ennek eredményeként a keletkező magzatvíz mennyisége csökkenni szokott.

A csökkent magzatvíz miatt a csecsemőnek nincs párnája az anyaméhben. Ennek következtében a csecsemő nyomást gyakorol a méh falára, ami jellegzetes arc megjelenést és szokatlan testformát okoz. Nos, ezt az állapotot Potter-szindrómának hívják.

Mi történik, ha a csecsemőnek Potter-szindróma van

Azok a csecsemők, akiknél ez a szindróma jellemző, a normálisnál alacsonyabb fülek, a kicsi áll és a hátrahúzott fülek, a szemzugokat borító bőrredők (epicanthal redők) és az orrnyílás kiszélesedése jellemzik.

Ez az állapot más végtagok rendellenességét is okozhatja. Ezen túlmenően, a terhesség alatti magzatvízhiány is gátolhatja a csecsemő tüdejének fejlődését, így a csecsemő tüdeje nem tud megfelelően működni (tüdőhipoplazia). Ez a rendellenesség a babának veleszületett szívhibákat is okozhat.

Potter-szindróma diagnózis

A Potter-szindrómát általában terhesség alatt diagnosztizálják ultrahangon (USG) keresztül. Bár bizonyos esetekben ez az állapot is csak a baba születése után derül ki.

Az ultrahangon felismerhető jelek közé tartoznak a veseelégtelenségek, a magzatvíz szintje a méhben, a tüdő rendellenességei és a csecsemő arcán a Potter-szindróma jellemző tulajdonságai. Eközben Potter-szindróma esetén, amelyet csak a baba születése után fedeznek fel, a tünetek közé tartozik a kis mennyiségű vizeletképződés vagy olyan légzési zavar, amely a csecsemő légzési nehézségeit (légzési nehézségeket) okozza.

Ha az orvos diagnózisa gyanítja a Potter-szindróma jeleit és tüneteit, az orvos általában további vizsgálatokat végez. Ez az ok megállapítására vagy annak súlyosságának megismerésére szolgál. Néhány további vizsgálat, amelyet az orvos elvégez, általában genetikai vizsgálatokat, vizeletvizsgálatokat, röntgensugarakat, CT-vizsgálatokat és vérvizsgálatokat tartalmaz.

Az ehhez a feltételhez kapcsolódó kezelési lehetőségek

A Potter-szindróma kezelési lehetőségei valójában az állapot okától függenek. Néhány kezelési lehetőség, amelyet az orvosok általában a Potter-szindrómában született csecsemőknek ajánlanak, a következők:

A Potter-szindrómában szenvedő csecsemőnek lélegeztetésre lehet szüksége. Ez magában foglalhatja az újraélesztést a születéskor és a szellőzést, hogy a baba normálisan lélegezzen.
Néhány csecsemőnek szüksége lehet etetőcsőre is, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelő táplálékot kapnak.
Húgyúti műtét a húgyúti elzáródás kezelésére.
Ha a csecsemő veséjében problémák vannak, dialízis vagy dialízis ajánlható, amíg más kezelés nem áll rendelkezésre, például veseátültetés.