Tartalomjegyzék:
- Az ischaemiás stroke meghatározása
- 1. Embolikus stroke
- 2. Trombózisos stroke
- Mennyire gyakori az ischaemiás stroke?
- Ischaemiás stroke jelei és tünetei
- Mikor kell orvoshoz fordulni?
- Ischaemiás stroke okai
- 1. Ateroszklerózis
- 2. Kis erek betegsége
- 3. pitvarfibrilláció és egyéb szívbetegségek
- 4. COVID-19 fertőzés
- Ischaemiás stroke kockázati tényezők
- Ischaemiás stroke diagnózis és kezelés
- Melyek a szokásos vizsgálatok a betegség kimutatására?
- Melyek az iszkémiás stroke kezelési lehetőségei?
- 1. Kábítószer-használat
- 2. Endovaszkuláris eljárások
- 3. Egyéb orvosi eljárások
- Ischaemiás stroke megelőzése
Az ischaemiás stroke meghatározása
Az egyik leggyakoribb stroke típus az ischaemiás stroke (iszkémiás stroke). Ez a fajta stroke akkor fordul elő, amikor az agy artériáinak véráramlása blokkolódik. Ezért ezt a stroke-ot blokkoló stroke-nak is nevezik.
Az iszkémiás stroke a vérrög képződéséből származhat a test másik részében. Azonban az artériákban lerakódott plakk is elzáródást okozhat, mert ha megszakad, akkor vérrög alakulhat ki.
Valójában a plakk felhalmozódása, amelyet ateroszklerózisnak is neveznek, az ereket is összehúzhatja, és csökkentheti az agy véráramlásának mennyiségét, ami stroke-ot okozhat.
Ez a típusú stroke két típusra oszlik, nevezetesen:
1. Embolikus stroke
Ha vérrög alakul ki a test egy másik területén, akkor is a véráramon keresztül az agyba juthat. Az agyba jutva az alvadék túl keskeny erekbe juthat.
Ez lehetővé teszi, hogy az alvadék beleakadjon és megakadályozza az agy véráramlását. Ezért leáll az a véráramlás, amely oxigént és tápanyagokat tartalmaz az agy számára. Ez az állapot embolikus stroke néven ismert.
2. Trombózisos stroke
Trombotikus stroke akkor fordul elő, amikor az artérián keresztüli véráramlás egy „nyomot” hagy maga után az artéria falához tapadó koleszterin plakk formájában. Kezelés nélkül ezek a plakkok megnagyobbodhatnak és összehúzódhatnak, hogy eltömítsék az artériákat.
Általában az ezt a stroke-ot okozó plakkok a nyak artériáihoz kapcsolódnak, tekintve, hogy az agy véráramlásának először át kell haladnia a nyaki ereken.
Mennyire gyakori az ischaemiás stroke?
A vérzéses stroke-hoz képest az ischaemiás stroke-ot gyakoribbnak minősítik. Valójában az iszkémiás stroke nemcsak felnőtteknél vagy időseknél fordul elő. Ez a stroke gyermekeknél is előfordulhat.
Ezért, ha orvosa nem vérzéses stroke-ot diagnosztizál, azonnal kapjon kezelést a feltételeknek megfelelően, hogy növelje a kezelés hatékonyságát, és azonnal gyógyuljon meg.
Ischaemiás stroke jelei és tünetei
Általában az iszkémiás stroke tünetei hirtelen jelentkeznek. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tüneteket, amelyekre figyelmet kell fordítani:
- Az egyensúly elvesztése.
- A látás homályossá vagy akár árnyékossá válik.
- Az arc egyik oldala magától (kontrollálatlanul) leesik.
- A test egyik oldala zsibbad, így a betegnek nehézségei vannak a mozgatásával.
- A világos beszéd képessége csökkent.
- Csökken a mások szavainak megértésének képessége.
Az iszkémiás stroke összes jelét vagy tünetét nem soroltuk fel a fentiekben. Ha Ön vagy a hozzád legközelebb álló személy érzi a stroke tüneteit, azonnal hívja a mentőszolgálatot (112) vagy a legközelebbi kórház sürgősségi osztályát.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Alapvetően mind a vérzéses, mind az iszkémiás stroke-ot haladéktalanul orvosolniuk kell az orvosoknak és az orvosi csapatnak. Ezért azonnal menjen orvoshoz, ha Ön vagy a legközelebb álló személy a következőket tapasztalja:
- A szemek hirtelen elsötétednek, részben vagy teljesen.
- Fojtás, amikor az élelmiszer belép a légzőrendszerbe vagy a torokba.
- Nehézség beszélni és nem érteni, amit mások mondanak.
- Az egyensúly problémái, hogy ne állhasson és ne essen könnyen.
- A karok és a lábak megmerevednek és nem nyújthatók ki.
- Soha nem érzett fájdalom a fejben.
- Zsibbadás, tehetetlenség vagy hirtelen bizsergő érzés.
Ischaemiás stroke okai
Mint korábban említettük, az ischaemiás stroke vagy infarktusként is emlegethető a legelterjedtebb stroke típus.
Az iszkémiás stroke az erek elzáródása miatt következik be. Ennek oka lehet az artériában kialakult vérrög, amely az agyba vagy az agy egyik kis erébe jut.
Ennek ellenére az agyi erek elzáródását okozhatja az a vérrög, amely a test más részeiből a véráramba jut.
Számos feltétel van arra, hogy az elzáródás miért vezethet ischaemiás stroke-hoz. Többek között a következők:
1. Ateroszklerózis
Az ateroszklerózis akkor jelentkezik, amikor az artéria falain plakk képződik. Ez az artériák megkeményedését és beszűkülését okozza, elzáródást okozva.
Néha vérrögök képződnek, mert az artériában lévő lepedék elszakad és az agyba jut, és agyvérzést eredményez.
2. Kis erek betegsége
Ha az agy kis erei megsérülnek, akkor iszkémiás stroke-ot szenvedhet.
3. pitvarfibrilláció és egyéb szívbetegségek
A pitvarfibrilláció és különféle egyéb szívproblémák vérrögképződést okozhatnak a szívben. A vérrög azonban elhagyhatja a szívet és a véráramon keresztül az agyba juthat. Ha ez megtörténik, akkor iszkémiás stroke-ja lehet.
4. COVID-19 fertőzés
Valójában egyeseknél úgy gondolják, hogy a COVID-19 fertőzés növeli a betegek esélyét az iszkémiás stroke átélésére. Ennek ellenére még tovább kell tanulmányozni.
Ischaemiás stroke kockázati tényezők
Az ischaemiás stroke-nak számos kockázati tényezője van, amelyekre figyelnie és tudatában kell lennie, például az alábbiak.
- Túlsúlyos vagy elhízott.
- A test ritkán mozog.
- Hozzászokott az alkoholfogyasztáshoz.
- Illegális drogok orvosi rendelvényen kívüli használata.
- A magas vérnyomás (magas vérnyomás) kórtörténete.
- Dohányzási szokások, vagy használt cigarettához szokott.
- Magas koleszterinszint.
- Cukorbetegség.
- Alvászavar.
- Különféle szívbetegségek, beleértve a szívelégtelenséget, a szívfertőzéseket (endocarditis), a szívritmuszavarokat (aritmiák) és a pitvarfibrillációt.
- A családban előfordult stroke, szívroham vagyátmeneti ischemickás roham(TIA) vagy az úgynevezett enyhe stroke.
- Covid19 fertőzés.
Ischaemiás stroke diagnózis és kezelés
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Melyek a szokásos vizsgálatok a betegség kimutatására?
A Marylandi Egyetem Orvosi Központja szerint az átélt állapot diagnosztizálása fontos dolog, amelyet azonnal el kell végezni. Sőt, a diagnózis meghatározza a stroke típusát és helyét.
Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan típust, amelyet a stroke diagnosztizálására lehet elvégezni:
- Fizikális vizsgálat.
- Vérvizsgálat.
- CT vizsgálat.
- MRI.
- Carotis ultrahang.
- Agyi angiogram.
- Echokardiogram.
Melyek az iszkémiás stroke kezelési lehetőségei?
Ha az orvos megállapította, hogy Ön vagy a hozzád legközelebb álló személy iszkémiás stroke-ot szenved, az orvos azonnal ellátja az ischaemiás stroke-ot, például:
1. Kábítószer-használat
Ez az állapot leküzdhető drogok használatával. A vérrögök megtörését célzó gyógyszerekkel végzett terápia a kezdeti tünetek megjelenésétől számított 4,5 órán belül elvégezhető.
Minél előbb adják be ezt a gyógyszert, annál jobb. Azonnali és gyors kezelés növelheti a beteg gyógyulási lehetőségét és csökkentheti a szövődmények kockázatát.
Az egyik olyan gyógyszer, amelyet az ischaemiás stroke tüneteinek megjelenése után az első 4,5 órán belül adhatszöveti plazminogén aktivátor(tPA). Ennek a gyógyszernek az alkalmazása az ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek egyik fő kezelési módja.
Ez a gyógyszer segíthet helyreállítani a véráramlást azáltal, hogy feloldja a stroke-ot okozó vérrögöt. A betegség okának azonnali kezelésével a beteg gyorsabban felépül állapotából.
A gyógyszer alkalmazása során az orvos számos kockázati tényezőt is figyelembe vesz, például az agyi vérzés lehetőségét annak megállapítására, hogy a gyógyszer biztonságos-e a beteg számára.
Egyéb gyógyszerek, amelyek ezen állapot kezelésére alkalmazhatók, az antikoaguláns gyógyszerek és a vérlemezkék elleni gyógyszerek.
2. Endovaszkuláris eljárások
Az orvosok általában endovaszkuláris terápiával kezelik a blokkoló stroke-ot. Ez az orvosi eljárás javíthatja a beteg állapotát, valamint csökkentheti annak kockázatát, hogy a torlódási stroke után hosszú ideig elveszítse a testi funkciókat.
Ez az eljárás többféleképpen is elvégezhető. Először is, az orvos gyógyszereket adhat közvetlenül az agynak. Ezt úgy végezzük, hogy egy katétert behelyezünk a comb belső artériájába.
Ezután a katéter az agy felé irányul, hogy a tPA-t közvetlenül a stroke előfordulásának területén biztosítsa. A tPA injekcióval történő beadásával ellentétben ez a gyógyszer hosszabb ideig adható, bár a tünetek megjelenésétől nem lehet túl hosszú.
Másodszor, az orvos olyan eszközt használhat, amely a katéterhez kapcsolódik, és azonnal eltávolítja a vérrögöt az agy artériájában. Ez a módszer nagyon előnyös azok számára, akiknek nagy az artériája.
3. Egyéb orvosi eljárások
A carotis endarterectomia egy alternatív orvosi eljárás, amelyet az ischaemiás stroke kezelésére lehet végrehajtani. Ezt a műveletet a carotis artériákat eltömő koleszterin plakk eltávolítására hajtják végre, miközben csökkenti a blokkoló stroke kockázatát.
Ennek ellenére ez az eljárás nem feltétlenül alkalmas minden stroke-ot szenvedő beteg számára. A probléma az, hogy nem mindenki végezheti el ezt az eljárást, akinek szívproblémái vannak.
Van egy másik eljárás is, amelyet angioplasztikának hívnak. Általában az orvos behelyez egy katétert a belső combon található erekbe, majd a nyaki artériára irányítja.
Ezután a beszűkült artériában léggömböt fújnak fel, a cél az ér újbóli kinyitása, hogy az ne legyen keskeny és eltömődött.
Ischaemiás stroke megelőzése
A szélütést veszélyes és halálos betegségnek tekintik. Súlyosabb szinten a stroke-ot szenvedő emberek a tünetek megjelenésétől számított másodperceken belül meghalhatnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az állapotot nem lehet megakadályozni. Természetesen, mint minden más, nem kevésbé súlyos betegség, a stroke valójában olyan betegség, amelynek megelőzését megakadályozhatja.
A blokkoló stroke a stroke egyik típusa, amely már kicsi korától megelőzhető. Tegye a következőket az iszkémiás stroke megelőzésére:
- A magas vérnyomás szabályozása.
- A test koleszterinszintjének csökkentése.
- Leszokni a dohányzásról.
- Szabályozza a vércukorszintet a szervezetben, hogy ne legyen magas.
- Tartsa fenn a testtömeget, hogy ne vigye túlzásba.
- Fogyasszon gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet.
- Rendszeres testmozgás.
- Az alkoholbevitel csökkentése.
- Tapasztalt alvási nehézségek leküzdése.
- Kerülje az illegális drogok fogyasztását.