4 A gyakori testmozgási hibák csonttöréseket okoznak & bull; szia egészséges

A stressztörés olyan állapot, amikor a csont megreped, általában a törés meglehetősen enyhe. Stressztörésnek (más néven "stressztörés") hívják, mert ismételt, sőt túlzott, a csontra nehezedő nyomás, például folyamatos ugrás vagy hosszútávfutás okozza. A törésekkel járó fájdalmat néha észre sem veszi, de az idő múlásával súlyosbodni szokott. A fájdalom általában egy adott helyről származik, és pihenéssel csökken. Duzzanatot tapasztalhat a stressztöréssel járó terület körül.

A csontjainak megfelelő egyensúlyra van szükségük az energia és a pihenés között, valamint megfelelő táplálkozásra és a megfelelő testmozgásformára az egészség megőrzéséhez. A sportban megfelelő gyakorlatokat kell végrehajtania a sérülések elkerülése érdekében, beleértve a stressz számlákat is. Íme néhány hiba a testmozgásban, amelyek stressztörésekhez vezethetnek.

A testmozgás miatti stressztörések (törések) okai

A stressztörések gyakran a túl gyors aktivitás vagy intenzitás növekedésének következményei. Csontjaink az átalakítás révén alkalmazkodni fognak a terhelés fokozatos növekedéséhez. Normális folyamat, amikor a csontok egyre nagyobb terhelést jelentenek. Ha a csont rövid időn belül kénytelen alkalmazkodni a hozzáadott súlyhoz, növeli ennek a törésnek a kockázatát. Ha sokat sportol, íme néhány gyakori hiba.

1. Növelje a testmozgás gyakoriságát

Azok a sportolók, akik anélkül növelik az edzések számát, hogy elegendő időt adnának testüknek az alkalmazkodásra, fennállhatnak a stressztörések kockázatának. Például azoknak az alkalmi futóknak, akik szoktak hetente kétszer-háromszor edzeni, bokájukban, bokáikban vagy sípcsontjaikban törés alakulhat ki, ha hirtelen hetente hatszor váltakoznak.

2. Megnövekedett edzésidő

Az edzések hosszának túl korai növelése csonttöréseket okozhat. Például egy balett-táncos, aki szokott napi 30 percig edzéseket tartani, stressztörést okozhat, ha edzését 90 percre vagy annál hosszabbra növeli.

3. Fokozott edzésintenzitás

Még akkor is, ha nem változtatja meg a testmozgás gyakoriságát, az edzés energiaszintjének változása továbbra is csonttöréseket okozhat, ha a testének nincs ideje arra, hogy alkalmazkodjon az új intenzitásszinthez. Tegyük fel például, hogy egy futó sportoló megszokta, hogy a gépen 30 perc mérsékelt szint van elliptikus tréner minden héten stressztörése lehet, ha három edzésre vált át sprint és plyometria keverékével. Ugyanez a jelenség akkor fordulhat elő, amikor a sportolók drámaian megnövelik a sebességet.

4. Cserélje ki a sportfelületet

Azok a sportolók, akik egyfajta sportfelülethez szoktak, töréseket tapasztalhatnak, ha új típusú felületre váltanak. Ilyen például a gyepes teniszpályáról az agyagos teniszpályára való váltás, a természetes fűről a műfüves pályára váltás, vagy a futópadon történő futásról a szabadban történő áttérés.

A fenti négy feltétel ismerete után egy sportolónak vagy más, sporttal foglalkozó személynek erősen ajánlott fokozatosan növelni a gyakorlatot a stressztörések kockázatának csökkentése érdekében.

Tünetek, amelyek stressztörés (törés) esetén jelentkeznek

A stressztörés fő tünete a törés helyén fellépő fájdalom és érzékenység, bár egyes töréseknek alig vagy egyáltalán nincsenek tüneteik. Egyéb tünetek:

A láb, a lábujjak, a bokák, az állcsontok, a csípő vagy a karok mélyén érezhető fájdalmak és fájdalmak. A fájdalom központját nehéz meghatározni, mert a fájdalom az egész alsó lábszáron érezhető.
Fájdalom, amely elmúlhat, amikor pihen, de továbbra is fennáll, ha visszatér a tevékenységéhez. Például a láb vagy a boka fájdalma, amely akkor fordul elő, amikor a láb sétálva vagy táncolva a földre landol, de az edzés befejezése után eltűnik. Vagy a könyökben vagy a vállban jelentkező fájdalom, amely csak a labda dobásakor vagy elkapásakor jelentkezik. Lehet, hogy a fájdalom nem a gyakorlat elején kezdődik, de a tevékenység során ugyanabban a pontban alakulhat ki.
A láb, a boka vagy a végtagok gyengeségének érzése fájdalommal vagy anélkül. Előfordulhat, hogy egy futó hirtelen nem tud ugyanolyan sebességgel vagy távolsággal futni, mint korábban, anélkül, hogy fáradtnak vagy gyengének érezné a lábát, pedig ez fájdalom nélkül történik.
Duzzanat. A törés körüli lágyrész duzzadhat és kissé érzékeny lehet. Zúzódások is jelen lehetnek, bár ez a legtöbb esetben ritka.
Fájdalom, amely éjszaka a test bizonyos területeire koncentrálódik. Bizonyos területeken, például az éjszaka megjelenő lábakon, bokákon vagy csípőn jelentkező fájdalom gyakran társul stressz töréssel, még akkor is, ha a fájdalom nem zavarja a sporttevékenységet.
Hátsó vagy oldalsó fájdalom. A hátul zavaró fájdalom néha jelezheti a bordák és / vagy a szegycsont töréseit, amelyek olyan sportolóknál fordulhatnak elő, mint az evezés, tenisz vagy baseball.