Tartalomjegyzék:
- A petefészekrák kockázati tényezői
- 1. Kor
- 2. A policisztás petefészek szindróma (PCOS)
- 3. Endometriózis
- 4. Méh termékenységi gyógyszerek
- 5. Kemoterápia tamoxifennel
- 6. A petefészek-ciszták története
Tudnia kell, hogy minden nőt veszélyeztet a petefészek-ciszták élete során. A petefészek-ciszták folyadékkal töltött zsákok, amelyek az ovuláció során folyadék felhalmozódásából származnak (amikor a nő petefészkei (petefészkei) felszabadítják a petesejtet).
Lehet, hogy menstruáció alatt még petefészek-cisztái is vannak, de lehet, hogy nem veszi észre, mert gyakran a petefészek-ciszták önmagukban elmúlnak.
A petefészekrák kockázati tényezői
Néhány olyan tényező, amely növelheti a petefészek-ciszták kockázatát:
1. Kor
Az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára (NLM) szerint a pubertás és a menopauza kor közötti nőknél a legnagyobb a petefészek-ciszták kialakulásának kockázata, mert ebben az időben a nők még mindig menstruációs periódusokat tapasztalnak. Ha egy nő menstruál, petefészek-ciszták alakulhatnak ki. Ez addig nem jelent problémát, amíg a petefészek-ciszták önmagukban elmúlnak, nem növekednek és nem okoznak tüneteket.
A petefészek-ciszták ritkák a menopauza után szenvedő nőknél. A menopauzás nők és a petefészek-ciszták esetében azonban nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata.
A petefészek-cisztáknak több típusa is kialakulhat a menopauzás nők előtt. A leggyakoribb azonban a funkcionális ciszták egy típusa. Ez a fajta funkcionális ciszta két részre oszlik, nevezetesen a tüszőn növekedő cisztákra (ahol éretlen petesejt fejlődik ki) vagy ún. follikuláris ciszták és sárgatest ciszták vagy a corpus luteumban képződő ciszták a petesejt felszabadulása után.
2. A policisztás petefészek szindróma (PCOS)
A policisztás petefészek-szindrómában szenvedő nőknél nagyobb a petefészek-ciszták kockázata. A policisztás petefészek szindróma akkor fordul elő, amikor a test nem termel elegendő hormont a petefészekben lévő tüszők számára a petesejtek felszabadításához. Ennek eredményeként follikuláris ciszták alakulnak ki. A policisztás petefészek-szindróma szintén zavarhatja a nők hormontermelését, ezért sok probléma adódhat emiatt.
3. Endometriózis
Az endometriózis akkor fordul elő, amikor a méhét borító szövet egy része (endometrium) a méh külső részén alakul ki, például petevezeték, petefészek, hólyag, vastagbél, hüvely vagy végbél. Néha vérrel töltött zsákok (ciszták) képződnek ezen a szöveten. Az endometriózis miatt kialakult cisztákat endometriomáknak nevezzük. Ezek a ciszták fájdalmat érezhetnek szexuális aktus közben és menstruációs időszakokban.
4. Méh termékenységi gyógyszerek
A méh termékenységi gyógyszereket általában az ovuláció (egy petesejt felszabadítása) elősegítésére használják. Ilyenek például a gonadotropinok, klomifen-citrát vagy letrozol. Ez természetesen befolyásolhatja a hormonok egyensúlyát a szervezetben. Így a méh termékenységi gyógyszerek alkalmazása növelheti a petefészek-ciszták kockázatát is, gyakran a funkcionális ciszták típusában.
Ennek a gyógyszernek a használata nagyszámú cisztát okozhat a petefészkeken. Ezt az állapotot ovárium hiperstimulációs szindrómának nevezik (petefészek hiperstimulációs szindróma).
5. Kemoterápia tamoxifennel
Az emlődaganatos nőknél, akik kemoterápiát végeztek tamoxifennel, nagyobb a petefészek-ciszták kockázata. A tamoxifen funkcionális petefészek-ciszták kialakulását okozhatja. Ezek a ciszták azonban a kezelés befejezése után eltűnhetnek.
6. A petefészek-ciszták története
Azoknál a nőknél, akiknél korábban előfordult petefészek-ciszta, vagy azoknál a nőknél, akiknél korábban petefészek-ciszták voltak, nagyobb a petefészek-ciszták kialakulásának kockázata.
x
