Tartalomjegyzék:
- A remegés típusai és hogyan lehet megkülönböztetni
- 1. Alapvető remegés
- 2. Élettani remegés
- 3. Dystonic remegés
- 4. Agyi remegés
- 5. Parkinson-remegés
- 6. Pszichogén remegés
- 7. Ortosztatikus remegés
A remegés akaratlan izommozgások, amelyek a test egy vagy több részén fordulnak elő. A remegés a test leggyakoribb és kontrollálhatatlan mozgása. A remegés általában a kezeket, a karokat, a fejet, az arcot, a hangot, a törzset és a lábakat érinti. A legtöbb remegés azonban a kezeken jelentkezik.
Néhány embernél a remegés egy neurológiai rendellenesség tünete, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelenik meg. A remegés leggyakoribb formája azonban olyan embereknél fordulhat elő, akik egyébként egészségesek voltak. Bár a remegés nem végzetes állapot, kínos lehet az emberek számára, és megnehezítheti számukra a napi feladatok elvégzését.
A remegéseknek többféle típusa különböztethető meg tüneteik és okaik szerint. Nézzük meg az alábbi értékeléseket.
A remegés típusai és hogyan lehet megkülönböztetni
1. Alapvető remegés
Ez a remegés leggyakoribb típusa. Általában a test egyik oldalán jelentkező tünetekből indul ki. De néha ezek a remegések a test másik oldalát is érintik. Az ilyen típusú esszenciális remegések többsége a kezeket, a fejet, a hangot, a nyelvet és a lábakat érinti.
2. Élettani remegés
Ez a fajta remegés a remegés enyhe formájával, anélkül, hogy neurológiai (agyi) oka lenne. Ez bárkivel megtörténhet, köztük egészségesekkel is. Az élettani rezgések hatással lehetnek a test minden izomcsoportjára. A helyzetet tovább rontja, hogy ez a típusú remegés súlyosbodhat, ha fáradt, alacsony a vércukorszintje, fémmérgezés van, alkoholt fogyaszt és fokozza az érzelmeket.
3. Dystonic remegés
Ez a fajta remegés a leggyakoribb remegés a dystóniában szenvedő embereknél. A disztónia olyan mozgászavar, amikor egy személy önkéntelen izomösszehúzódásokat tapasztal, amelyek csavarodó és ismétlődő mozgásokat és / vagy rendellenes és fájdalmas helyzeteket vagy testhelyzeteket okoznak. Ez a remegés szabálytalanul jelenik meg. Kezeléséhez teljesen megpihenhet. Csökkentheti a remegés súlyosságát, ha megérinti a test remegő részét.
4. Agyi remegés
Ez az állapot egy lassú remegés, amely a végtagokban jelentkezik. Ez a remegés egy mozdulat végén következik be, amelyet tudatosan végez, és valamire törekszik, például amikor éppen megnyom egy gombot vagy megérinti az orr hegyét. Ennek oka a kisagy (cerebellum) sclerosis multiplex, stroke vagy daganat okozta károsodása. Általában az agy sérült oldala megegyezik a láb azon részével, amely remegést tapasztal.
5. Parkinson-remegés
Ezt a fajta remegést, amelyet néha ennek is neveznek, "pirulagörgető" mozgásnak is nevezik, mert úgy tűnik, hogy a hüvelykujj és az ujjak pirulát görgetnek. Ezeket a remegéseket azonban nem mindig a Parkinson-kór okozza. Neurológiai betegségek, fertőzések, toxinok és bizonyos gyógyszerek szintén okozhatják ezt a remegést.
6. Pszichogén remegés
Ez az állapot, más néven funkcionális remegés, megjelenhet a mozgás remegésének egyik formája. Ez a fajta remegés olyan tüneteket tapasztal, amelyek általában nincsenek tisztában azokkal, akik tapasztalják. Bizonyos esetekben ez a remegés azért fordul elő, mert csak a szuggesztió okozza.
Sok pszichogén remegésben szenvedő betegnek ugyanis mentális rendellenességei vannak (meghatározva fizikai tüneteket produkáló pszichés rendellenességeknek) vagy más pszichiátriai betegségekkel.
7. Ortosztatikus remegés
Ezt az állapotot ritmikus izomösszehúzódások jellemzik, amelyek a lábakban és a törzsben jelentkeznek, amint feláll. A személy általában nagyobb egyensúlyhiányt érez állva, mint az ortosztatikus remegés. Ezek a remegések általában egy idő után leülnek.
