Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a bernstein?
- Mikor kerüljön át bernsteinre?
- Óvintézkedések és figyelmeztetések
- Mit kell tudnom, mielőtt átmennék a bernstein-en?
- Folyamat
- Mit tegyek, mielőtt átmennék a bernstein-en?
- Mi a bernstein-folyamat?
- Mit tegyek a bernstein átadása után?
- A teszt eredményeinek magyarázata
- Mit jelentenek a vizsgálati eredményeim?
x
Meghatározás
Mi a bernstein?
A nyelőcső vagy a nyelőcső az alsó toroktól a gyomorig terjed. A nyelőcső végén található egy izmos szelep vagy záróizom, az úgynevezett alsó nyelőcső záróizom. Az alsó nyelőcső záróizom kinyílik, hogy az étel és a nyál bejusson a gyomorba. A záróizom csak néhány másodpercre nyílik, majd újra bezárul, hogy a gyomortartalom ne emelkedhessen fel a nyelőcsőbe.
Gyomorégés akkor jelentkezik, ha a szelep nincs megfelelően zárva. A szelepizmok vagy az alsó nyelőcső záróizmának meghibásodása izomgyengeségnek vagy a szelep vagy záróizom izmainak ellazulásának tudható be. A rendellenesség miatt a gyomor savja a nyelőcsőbe emelkedhet, égő érzést okozva a mellkasban.
A Bernstein-tesztet a gyomorégés tüneteinek vagy a mellkasban fellépő égő érzés szimulálására használják. A teszt célja a tapasztalt tünetek reprodukálása, amikor a sav a gyomorból a nyelőcsőbe emelkedik. Ezt a tesztet savas perfúziós tesztnek is nevezik.
Mikor kerüljön át bernsteinre?
A Bernstein-tesztet általában a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) diagnosztizálására használják. Ezt a tesztet más vizsgálatokkal együtt végzik, hogy kiderítsék a gyomorégés okát. Ez a teszt kizárhatja a gyomorégést, mint más tünetek okát.
Óvintézkedések és figyelmeztetések
Mit kell tudnom, mielőtt átmennék a bernstein-en?
Ma a Bernstein-tesztet ritkán alkalmazzák. Az orvosok gyakrabban használnak más vizsgálatokat a savas reflux betegség tüneteire, például a 24 órás nyelőcső pH-tesztet.
Folyamat
Mit tegyek, mielőtt átmennék a bernstein-en?
A nyelőcsőpróbára való felkészülés:
- kerülje az antacidok (például Tums vagy Rolaids) szedését a vizsgálat előtt 24 órán keresztül
- kövesse az orvos utasításait savcsökkentő gyógyszerek, például famotidin (Pepcid) vagy omeprazol (Prilosec) szedésével a vizsgálat előtt
- kerülje az alkoholfogyasztást vagy a dohányzást 24 órával a vizsgálat előtt
- tájékoztassa kezelőorvosát, ha egyéb problémái vannak, például a nyelőcső erek tágulata (nyelőcső varikuma), szívelégtelenség vagy egyéb szívbetegségek
Mi a bernstein-folyamat?
Először egy vékony, kenőcsövet helyeznek az orrlyukába, majd a torkának a hátsó részén a nyelőcsőbe. A nasogastricus csövet az orrjáratok vezetik a gyomorba. Ezt követően a hidrokrolsavoldatot a csőbe helyezzük, majd egy sóoldatot. Ezt az eljárást többször elvégzik.
Megkérdezik, hogy érez-e égő érzést vagy kellemetlenséget a teszt során. Nem mondják meg, milyen megoldást tesztelnek. Ennek a tesztnek a célja a fájdalom okának kiderítése.
A sóoldat általában fájdalommentes. A savas oldatok fájdalmat okozhatnak, ha a nyelőcsövet gyomorsav megsérti. A Bernstein-teszt fulladást vagy hányást okozhat, de nincs további hatása. Az alkalmazott sósavoldat nagyon könnyű.
Mit tegyek a bernstein átadása után?
A vizsgálat után az orvos elmagyarázza a teszt eredményeit. Ha a fájdalmat sósav okozza, akkor lehet GERD. A pontosabb diagnózis érdekében további vizsgálatokra van szükség. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:
- 24 órán keresztül figyelje a nyelőcső pH-ját (gyomorsav-teszt)
- bárium fecske (a nyelőcső károsodásának radiológiai bizonyítékainak megtalálása)
- a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél endoszkópiája (a felső gasztrointesztinális traktus közvetlen megjelenítése)
- nyelőcső manometria (a nyelőcső mozgékonyságának rendellenességeit keresve).
A teszt eredményeinek magyarázata
Mit jelentenek a vizsgálati eredményeim?
Normális eredmény:
Negatív teszt eredmény.
Rendellenes eredmények:
A pozitív vizsgálati eredmény azt jelzi, hogy a tüneteket a sav gyomorból a nyelőcsőbe történő visszafolyása okozza.
