Tartalomjegyzék:
- Mi Barrett nyelőcsője?
- Miért emelkedik tovább a gyomorsav, ami Barrett nyelőcsőjét okozza?
- Gyógyítható-e a Barrett-kór?
- Az életmód kiigazításai, amelyeket el kell végezni, ha GERD-je van
A GERD egy emésztőrendszeri betegség, amelyet megnövekedett gyomorsav (reflux) és különféle egyéb kísérő tünetek jelentkeznek, amelyek hetente legalább kétszer ismétlődnek. Maga a GERD valójában nem halálos, de ha nem kezelik megfelelően, a szövődmények veszélyesek lehetnek. Az egyik veszélyes betegség, amely a megnövekedett gyomorsav miatt bekövetkezhet, a Barrett-nyelőcső.
Mi Barrett nyelőcsője?
Barrett nyelőcsője a nyelőcső rákmegelőző elváltozása, amely a GERD egyik legsúlyosabb szövődménye. Azonban nem mindenki, aki GERD-vel rendelkezik, feltétlenül fejleszti Barrettét - mondta Prof. Dr. dr. Ari Fahrial Syam, Sp.PD-KGEH, MMB, FINASIM, FACP, amikor a Hello Sehat csapata találkozott az indonéz gasztrointesztinális alapítvány (YGI) múlt pénteki (31/8) beiktatásakor. Prof. Dr. dr. Ari Fahrial Syam a gasztroenterológia-hepatológia szakértői tanácsadója, aki az Indonéz Egyetem Orvostudományi Karának dékánja is.
A Barrett-nyelőcső ugyanis meglehetősen ritka betegség. Becslések szerint a krónikus (elhúzódó) GERD-ben szenvedőknek csak körülbelül 10% -ánál alakul ki végül Barrett-kór.
Miért emelkedik tovább a gyomorsav, ami Barrett nyelőcsőjét okozza?
A Barrett-kór általában akkor fordul elő, amikor a GERD elég súlyos. Ha a megismétlődés folytatódik, az idő múlásával emelkedő gyomorsav megrongálhatja a nyelőcső bélését, ami a seb gyulladását okozhatja.
A gyulladás ezután a nyelőcső szövetének fokozatos lebomlását és helyettesítését olyan szövetekkel végzi, amelyek jobban hasonlítanak a bél szövetéhez. Ezt a rendellenes változást metapláziának hívják. A nyelőcső szövetének olyan károsodását, amely rák előtti sebeket okozhat, Barrett-nyelőcsőnek nevezzük.
Gyógyítható-e a Barrett-kór?
Szerint dr. Ari, Barrett nyelőcső különféle rendelkezésre álló orvosi eljárásokkal kezelhető.
Meg kell azonban érteni, hogy a Barrett-kór tünetei hasonlóak a krónikus GERD-hez, így nehezebb felismerni. Tehát Barrett diagnosztizálásához klinikai megfigyelésre is szükség van, amely meglehetősen bonyolult és időigényes.
Általában, ha a krónikus GERD-t 2-5 hónapig kezelik, de nem gyógyul meg, vagyis a tünetek továbbra is fennállnak, az orvosok gyanút kelthetnek Barrett kockázatával kapcsolatban. Ezután az orvos endoszkópiát végez és ellenőrzi a gyomor pH-ját, hogy megerősítse Barrett diagnózisát. Ha a nyelőcsőben rákot megelőző elváltozásokra utaló jelek vannak, rendszeresen kell elvégezni az endoszkópiát.
Az életmód kiigazításai, amelyeket el kell végezni, ha GERD-je van
Ezenkívül meg kell akadályoznia a gyomorsav folyamatos emelkedését is Barrett nyelőcső-kezelése során. Ez vonatkozik a Barrett-betegség kockázatának megelőzésére vagy csökkentésére is.
Az egészségesebb emésztés és egészség érdekében az alábbiakban kezdje el alkalmazni a különféle egészséges életmódokat:
- Zsíros ételek, fűszeres ételek, csokoládé, koffein és borsmenta csökkentése, ami súlyosbíthatja a gyomorsav refluxját
- Kerülje az alkoholt, savanyú italokat és üdítőket.
- Leszokni a dohányzásról.
- Aludjon felemelt fejjel, hogy megakadályozza a gyomorsav emelkedését.
- Ne feküdjön le azonnal evés után. Adjon legalább 2 órával evés után, csak feküdt.
- Rendszeresen szedjen gyógyszert, és egyensúlyozza azt sok víz ivásával.
Bár a GERD-ben nem mindenkinek alakul ki nyelőcsőfolyás, mégis óvatosnak kell lennie.
Azoknál az embereknél, akiknek egyszerre van mind a GERD, mind a Barrett-kór, nagyobb eséllyel alakul ki nyelőcsőrák (a nyelőcső adecarcinomájában), mint azokban, akiknek csak GERD-je van. De megint ritka a nyelőcsőrák kockázata, mint a GERD szövődménye. A Barrett-esetek kevesebb mint 1% -ában alakulhat ki nyelőcsőrák. Mindazonáltal mindig rutinellenőrzéseket kell végeznie, hogy az orvos még a terjedés előtt megismerje a rák előtti elváltozások és a rákos sejtek lehetőségét.
x
