Tartalomjegyzék:
- Melyek a narkolepszia tünetei?
- Mi okozza a narkolepsziát?
- Mi a különbség a normális alvási szokások és a narkolepszia között?
- Hogyan lehet gyógyítani a narkolepsziát?
A narkolepszia krónikus alvászavar, amelyben az idegek olyan rendellenességei vannak, amelyek miatt az ember hirtelen elalszik olyan időben és olyan helyen, amely esetleg nem alkalmas alvásra. Ez a rendellenesség megtámadja az ember képességét az alvási idő ellenőrzésére. A narkolepsziában szenvedő emberek nehezen tudják ellenőrizni az álmosságot, különösen napközben, és nehéz sokáig ébren maradni, hogy aktív állapotukban bármikor elaludhassanak.
A narkolepszia általában 15 és 25 év közöttieket érinti, bár valójában bármely életkorú bárki szenvedhet ettől a rendellenességtől. Sok esetben a narkolepsziát általában nem észlelik és nem diagnosztizálják, ezért nem kezelik.
Melyek a narkolepszia tünetei?
- Túlzott nappali álmosság: a narkolepsziában szenvedők általában nehezen tudnak felkelni és koncentráltan maradni a nap folyamán, amikor az ember általában aktív.
- Alvási támadások: hirtelen elalszik minden figyelmeztetés vagy figyelmeztetés nélkül. A narkolepsziában szenvedők munka közben vagy akár vezetés közben is elalszanak, és felébredve nem emlékeznek a történtekre.
- Kataplexió: olyan állapot, amikor egy személy elveszíti az izmainak erejét, gyengeség érzetet okozva. Nemcsak hirtelen eshet el, hanem a kataplexia is megnehezítheti valaki beszédét. A kataplexológia kontrollálhatatlan, és általában érzelmek váltják ki, mind a pozitív érzelmek (nevetés vagy túlzott izgatottság), mind a negatív érzelmek (félelem, düh, meglepetés). Ez az állapot néhány másodperctől néhány percig tarthat. Nem minden narkolepsziában szenvedő szenved kataplexiát, van, aki csak évente egy-két alkalommal, míg néhány naponta kataplexet szenved.
- Alvási bénulás: vagy gyakran „ketindihan” néven ismert. Ez a helyzet miatt az ember bénultnak érzi magát akár alvás közben, akár amikor felébredni készül. A mozgás és beszéd képességének elvesztése erre példa alvási bénulás. Ez az eset néhány másodperctől néhány percig tarthat. Az alvás közbeni bénulás általában akkor fordul elő, amikor egy személy alvás közben lép be a REM (Rapid Eye Movement) szakaszába, itt van az a fázis, ahol az álmok általában előfordulnak, így az ideiglenes bénulás megakadályozza, hogy az álmok miatt mozogjunk.
- Hallucinációk: a szóban forgó hallucinációk hipnagóg hallucinációk (alvás közben fordulnak elő) és hipnopompikus hallucinációk (tudatos állapotban fordulnak elő). Ezek a hallucinációk féltudatos állapotban fordulhatnak elő.
- A narkolepsziára jellemző másik jellemző az alvászavarok, mint pl alvási apnoe (olyan állapot, amikor alvás közben hirtelen sokszor leáll a légzés), Nyugtalan láb szindróma, álmatlanságig. A narkolepsziában szenvedők alvás és álom közben is mozoghatnak, például rúghatnak, üthetnek és sikíthatnak.
Mi okozza a narkolepsziát?
A narkolepszia oka még mindig nem ismert. De a narkolepszia egyes eseteit a hypocretin (más néven orexin) hiánya okozza az agyban. Ez a vegyület szabályozza a tudatosságot, amikor ébren van, és a REM állapotot, amikor alszik. A cataplexitisben szenvedőknél alacsony a hypocretin szintje. Bár nincs magyarázat arra, hogy miért lehet csökkenteni az agy hipokretin termelését, a kutatók feltételezik, hogy ez összefügg az autoimmun problémákkal.
Számos tanulmány kimutatta a kapcsolatot a narkolepszia és a H1N1 vírus (sertésinfluenza) és a H1N1 vakcina kitettsége között. De nincs további magyarázat arra, hogy a vírus közvetlenül kiváltja-e a narkolepsziát, vagy hogy a H1N1-nek való kitettség növeli-e a személyek jövőbeni narkolepszia kialakulásának kockázatát. Bizonyos esetekben a genetika is szerepet játszik a narkolepsziában.
Mi a különbség a normális alvási szokások és a narkolepszia között?
A normális alvási szokások általában két szakaszon mennek keresztül, nevezetesen a nem gyors szemmozgáson (NREM) és a gyors szemmozgáson (REM). Az NREM fázisban az agyban a jelhullámok fokozatosan csökkennek. Néhány óra múlva megkezdődik a REM fázis. Ebben a szakaszban szoktunk álmodozni. A narkolepsziában szenvedők azonban azonnal belépnek a REM alvás fázisába, anélkül, hogy az NREM fázist átélnék. A REM fázis néhány jellemzője, például kataplex, alvási bénulás, és hallucinációk tudatos állapotban jelentkezhetnek narkolepsziában szenvedőknél.
Hogyan lehet gyógyítani a narkolepsziát?
Mindeddig nincs olyan módszer, amely teljes mértékben meggyógyíthatja a narkolepsziát. De a narkolepszia néhány tünete kezelhető életmódváltással és gyógyszerekkel. Az orvos olyan gyógyszereket fog felírni, amelyek képesek ellenőrizni a nappali álmosságot, megakadályozni a kataplexes rohamokat és javítani az éjszakai alvás minőségét. A beadott gyógyszerek általában stimulánsok, amelyek a központi idegrendszer stimulálására képesek, hogy a narkolepsziában szenvedők napközben ébren tudjanak maradni.
Az alvási ütemterv segíthet a narkolepsziában szenvedőknek megbirkózni a túlzott álmossággal. A 20 perc szundítás segíthet a koncentráció helyreállításában. Próbáljon meg éjszaka lefeküdni, és minden nap ugyanabban az időben felébredni. Az alkohol és a nikotin elkerülése és a fizikai aktivitás megakadályozhatja a narkolepszia tüneteinek súlyosbodását.
