Paraplegia: tünetek, okok, kezelés stb. & bika; szia egészséges

Meghatározás

Mi a paraplegia?

A paraplegia olyan kifejezés, amelyet sérülés miatti erő- vagy mozgásvesztés leírására használnak. A bekövetkező sérülések általában a gerincvelőben helyezkednek el, ami a test alsó részének, különösen a lábak bénulását eredményezi.

A paraplegia egyfajta bénulás, amely bénulás vagy az izomműködés elvesztése, amely a test bizonyos részein előfordul. Összességében a bénulás több típusra oszlik.

Az alsó test megtámadásán kívül a bénulás is megtámadhatja a felsőtestet. Lehetséges azonban, hogy a test minden része elveszítheti az izom működését. A teljes bénulás ezen állapota quadriplegia néven ismert.

Paraplegia esetén a test leggyakrabban érintett részei a lábak, a combok, a lábujjak, a talp és néha a gyomor. A sérülés mértékétől függően a bénulás mértéke változhat.

Mennyire gyakori a paraplegia?

A paraplegia meglehetősen gyakori állapot, és bárkivel előfordulhat. Az esetek előfordulása azonban általában gyakoribb a 16-30 éves betegeknél, különösen azoknál, akik gyakran végeznek extrém tevékenységeket vagy sportolnak.

Ezenkívül ez az állapot könnyebben előfordulhat idősebb embereknél is, különösen 65 év felett. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az időseknek törékenyebb a gerincük, és egyensúlyuk csökkent, így hajlamosabbak a sérülésekre.

A paraplegia olyan állapot, amely kezelhető a meglévő kockázati tényezők ellenőrzésével. Ha további információt szeretne erről az állapotról, forduljon orvoshoz.

típus

Milyen típusúak a paraplegia?

A paraplegia olyan állapot, amely több típusra osztható. A test alsó részének mekkora része alapján ez az állapot két részre osztható, nevezetesen:

1. Generalizált paraplegia (teljes)

Ez a típus akkor fordul elő, amikor a beteg egyáltalán nem képes mozogni, vagy nem érez semmilyen érzést a lábakban és a test alsó részében.

2. Részleges paraplegia (befejezetlen)

Ha még mindig részben mozgathatja az alsó testét, vagy ha az alsó teste még mindig érez bizonyos érzéseket, az azt jelenti, hogy részleges sérülést szenvedett.

A paraplegia számos más típusú is létezik, nevezetesen:

• Állandó: a test alatti kontroll izmok nem működhetnek örökké
• Eközben: az alsó test izomszabályozása visszatérhet a működéséhez
• Len: amikor az izmok elernyednek és összehúzódnak
• Spasztikus: amikor az izmok feszesek és feszesek

Jelek és tünetek

Melyek a paraplegia jelei és tünetei?

Ennek az állapotnak a jelei és tünetei személyenként változhatnak. Általában a páciens képessége az alsó test irányítására két tényezőtől függ, nevezetesen a gerincvelő sérülésének helyétől és annak súlyosságától.

A paraplegia gyakori tünetei a következők:

• A mozgás képességének elvesztése
• Az érzékelés elvesztése, beleértve a forróság, a hideg és az érintés érzésének képességét is
• Vesztés irányításának elvesztése
• A bélmozgás kontrolljának elvesztése
• A motor funkciójának elvesztése
• Túlzott reflex aktivitás vagy rohamok
• A szexuális funkció, a szexuális érzékenység és a termékenység változásai
• Fájdalom vagy szúró érzés, amelyet a gerinc idegrostjainak károsodása okoz
• Légzési nehézség, köhögés vagy a váladék kitisztítása a tüdőből
• Bőrproblémák

A súlyosságtól függően ez az állapot általános vagy részleges paraplegia kategóriába sorolható.

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Forduljon orvosához, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

• Vesztés vagy ürítés feletti kontroll elvesztése
• Zavar egyensúlyban és gyaloglás
• Légzési problémák sérülés után
• Nyaka vagy háta furcsa helyzetben vagy hajlított

A gerincvelő sérülése vagy trauma nem nyilvánvaló, ha gyanítja, hogy valakinek gerincvelő sérülése van, ne próbálja megmozgatni az illetőt, és azonnal forduljon orvoshoz.

Minden beteg teste eltérő jeleket és tüneteket mutat. A legmegfelelőbb kezeléshez és az egészségi állapotának megfelelően mindig forduljon orvoshoz vagy a legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz.

Ok

Mi okozza a paraplegiát?

A paraplegia olyan állapot, amely általában a gerincvelő, a gerinc, az ínszalagok vagy a lemezek sérüléséből ered (korong) a csigolyákon.

Ez az állapot általában traumatikus sérülésből származik, amelyet a gerinc hirtelen, határozott ütése okoz. Ennek eredményeként a gerinc eltörhet, elmozdulhat (elmozdulhat), megrepedhet, vagy nyomhatja az idegeket.

A traumás eseményeken kívül a sérüléseket okozhatja ízületi gyulladás, rák, gyulladás (gyulladás), fertőzés vagy a gerinclemezek degenerációja is. Sokáig tarthat a gerincvelő sérülésének gyógyulása, különösen, ha vérzés, duzzanat, gyulladás és folyadék halmozódik fel a gerincben.

Az emberi központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. A gerincvelői idegek, amelyek puha szövetekből állnak, és amelyeket a gerinc vesz körül, az agy tövéből kinövve nőnek.

A gerincvelő alsó része vagy vége a derekad felett helyezkedik el, amelyet conus medullaris-nak hívnak. E szakasz alatt található egy ideggyökércsoport, az úgynevezett cauda equina.

Ha traumatikus vagy nem traumatikus állapot lép fel ezen a területen, az idegrostok megsérülhetnek, problémákat okozva a test alsó izmaiban.

A gerincvelő sérülésének fő okai a következők:

• Baleset
• Esett
• Erőszak
• Extrém sportok
• Gépjármű-balesetek okozta sérülések
• Betegségek, például rák, ízületi gyulladás, csontritkulás és gerincvelő-gyulladás

Kockázati tényezők

Mi növeli a paraplegia kockázatát?

A paraplegia korosztálytól és faji csoporttól függetlenül szinte bárkinél előfordulhat. Számos tényező azonban növelheti az ember kockázatát ennek a betegségnek a kialakulásában.

Fontos tudni, hogy egy vagy több kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy mindenképpen ki lesz téve egy betegségnek vagy egészségi állapotnak. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy személy kockázati tényezők nélkül tapasztal bizonyos egészségügyi állapotokat.

A paraplegia kiváltó kockázati tényezők a következők:

1. Kor

Ennek az állapotnak az előfordulása gyakoribb a 16-30 éves betegeknél. Ezenkívül a 65 év feletti emberek is érzékenyebbek erre az állapotra a csökkent testegyensúly vagy a degenerált gerincbetegségek miatt.

2. Nem

Ez az állapot gyakrabban fordul elő férfi betegeknél, mint nőknél. Ha férfi vagy, akkor nagyobb a kockázata ennek az állapotnak a kialakulásában.

3. Megerőltető vagy kockázatos tevékenységek végzése

Azok a személyek, akik magas kockázatú tevékenységeket végeznek, például extrém sportokat, motorversenyeket, autókat, búvárkodást, siklóernyőzést stb., Hajlamosabbak a balesetekre, például esésekre és sérülésekre. Ez azt eredményezheti, hogy az alsó test bénulást tapasztal.

4. Csont- vagy ízületi rendellenességei vannak

Ha csont- vagy ízületi rendellenessége van, például ízületi gyulladás vagy csontritkulás, ez az állapot törékenyebbé teszi a csont szerkezetét, mint az átlagember.

Bonyodalmak

Melyek a paraplegia okozta szövődmények?

A paraplegia olyan állapot, amely más egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem kezelik azonnal. Különböző egészségügyi problémák merülhetnek fel:

• Krónikus húgyúti fertőzés
• Vesekövek
• Izomgörcsök
• Fájdalom, ha túl sokáig ül ugyanabban a helyzetben
• A testhőmérséklet rendkívüli változásai

Súlyosabb testi sérülés esetén a szenvedő hyperreflexiát is tapasztalhat, amelyet más néven automata autonóm diszreflexiának is neveznek.

Ezt az állapotot számos tényező kiválthatja, például a hólyag, a belek duzzanata vagy általános fájdalom. Ennek az állapotnak a tünetei közé tartozik a testhőmérséklet emelkedése, a túlzott izzadás, a megnövekedett vérnyomás, fejfájás, csökkent pulzusszám és áramszünet.

Diagnózis és kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják a paraplegiát?

A paraplegia sürgősséget igényel, ahol az orvos szorosan megvizsgálja a lábak érzékszervi funkcióját és mozgását. Az orvos megkérdezi a paraplegiát okozó traumáról, hogy azonosítsa a sérülés mértékét. A legtöbb esetben az orvos számos tesztet végez a diagnózis megerősítésére és a gerincvelő károsodásának ellenőrzésére, például:

• Röntgen. Általában ez az első vizsgálat, amelyet az orvos elvégez. A röntgensugarak a gerinc, a daganatok, a gerinc súlyos vagy degeneratív elváltozásainak problémáit mutathatják ki.
• CT vizsgálat. Ha a sérülés összetettebb, amint azt a röntgen mutatja, a CT-vizsgálat részletesebben megmutatja a csontproblémát.
• MRI. Ez a teszt nagyon hasznos az orvosok számára, hogy lássák a gerincvelőt, és megnézzék, mely porckorongok sérvei vannak, vérrögök vagy egyéb olyan dolgok, amelyek nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre.

Miután a gerincvelő duzzanata csökkent, az orvos neurológiai vizsgálatot végez, hogy megtudja, hogyan reagálnak az izmok és a csontok a stimulánsra.

Hogyan kezeljük a paraplegiát?

A paraplegia kezelése a gerincvelő működésének lehető legnagyobb helyreállítására fog összpontosítani.

Mivel a paraplegia ilyen vészhelyzet, a kezelést azonnal megkezdik, amint a kórházba kerül.

A sürgősségi osztályon az orvos a létfontosságú szerveinek tüneteire fog összpontosítani, például a légzésre, a sokk megelőzésére és a gerincvelő immobilizálására a nyaktól a hátáig.

A hosszú távú gondozás a tünetek kezelésére és a szövődmények megelőzésére összpontosít, például:

1. Rehabilitáció

Az orvosi csapat segít a rehabilitációs folyamatban a gyógyulási időszakban.

A rehabilitáció korai szakaszában terapeutája az izomerő és funkció helyreállítására, a test motoros képességeinek fejlesztésére és bizonyos technikák megtanulására összpontosít, hogy a test újra alkalmazkodhasson a mindennapi tevékenységekhez.

2. Gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek beadása segíthet a gerincvelő sérülésének tüneteiben is.

Az alkalmazott gyógyszerek általában a fájdalom, az izomgörcsök csökkentésére és a bélkontroll javítására irányulnak.

3. Eszközök használata

Néhány orvosi segédeszköz is használható a mozgás megkönnyítésére. Ezek az eszközök lehetnek speciális kerekes székek vagy hangazonosítási technológiával felszerelt számítógépek.

Klinikai vizsgálatok is rendelkezésre állnak paraplegiában szenvedők számára. A gyógyulás általában az első 6 hónapban történik.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok tehetők a paraplegia kezelésére?

Íme életmód és otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek a paraplegia kezelésében:

1. Csatlakozzon a paraplegia közösséghez

Van egy csomó támogató csoport vagy ilyen állapotú közösségek vagy más típusú bénulások. Ezek a közösségek a betegek számára megoszthatják tapasztalataikat, sérelmeiket, valamint a betegtársak tanácsát és támogatását.

Ezen kívül, csatlakozva ebbe a közösségbe, a betegek megoszthatják az oktatással és a betegséggel kapcsolatos információkat az őket körülvevő emberekkel is, így növelhető a paraplegia tudatossága.

2. Pszichológiai terápián esett át

Sok beteg nem is veszi észre azokat a pszichológiai hatásokat, amelyek a test csökkent mobilitásának állapotánál tapasztalhatók. Ezért fontos, hogy a betegek olyan pszichológusokat keressenek, akik szakértők ezeknek a problémáknak a kezelésében, különös tekintettel az agy sérülésével vagy traumájával kapcsolatos problémákra.

A pszichológus megléte segíthet a páciensek állapotának elfogadásában, a betegség kezelésében való küzdelemben, és megakadályozhatja a betegeket a depresszió kockázatának kockázatában.

3. Tanuld meg alkalmazkodni

Azoknak a betegeknek, akiknek csökkent mozgásképességük, sőt az alsó test teljes bénulása, meg kell szokniuk mindennapi tevékenységeiket. A beteg életének számos aspektusa fog változni.

Az alkalmazkodás egyik módja a ház bútorainak elrendezésének módosítása vagy a háztartási felszerelések módosítása, hogy a betegek könnyebben végezhessék napi tevékenységeiket.

4. Fizikoterápia vagy testmozgás

Kipróbálhat bizonyos típusú fizikoterápiát vagy testmozgást is, amelyek segíthetnek a paraplegia tüneteiben. A következő fizikai gyakorlatok típusai kipróbálhatók:

• Jóga

Számos gerincvelő sérüléssel, főleg paraplegiában szenvedő beteg részesül a jógagyakorlatokban. A jógában a nyújtó mozgások valóban megakadályozhatják a mozgáshoz nem használt izmok sorvadását.

Ezenkívül a jógában alkalmazott légzési technikák segíthetnek a gerincvelő sérülésének mellékhatásai miatt nehéz légzésben szenvedőknek is.

• Súlyemelés

A súlyemelés olyan fizikai gyakorlat, amely segíthet a páciens izmainak edzésében, megelőzheti az izomsorvadást, javíthatja az általános erőt és egészséget.

A páciensnek azonban szakember vagy terapeuta felügyelete mellett kell emelnie a súlyokat a további sérülések elkerülése érdekében.

• Vízi aerobik

A víz segít a test súlyának megtartásában olyan mozgások végrehajtása során, amelyek megkövetelik, hogy a páciens álljon és nyújtsa a karját vagy a lábát. A súlyemeléshez hasonlóan ezt a fajta testmozgást is gyógytornász felügyelete mellett kell elvégezni.

• Aerobik ül

A vízi aerobik mellett a betegek kipróbálhatják az aerobikot is, amelyet egy széken ülve végeznek. Az egyik kényelem, amelyet ez a testgyakorlat kínál, szinte bárhol elvégezhető.

Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.