Neurológiai betegségek: tünetek, okok és kezelés

A neurológiai betegség meghatározása

Mi az a neurológiai betegség?

Az idegbetegség olyan rendellenesség, rendellenesség vagy károsodás, amely az emberi idegrendszerben jelentkezik, és ezáltal befolyásolja annak működését.

Az idegrendszer egy nagyon összetett összekötő rendszer, amely nagy mennyiségű információt képes egyszerre küldeni és fogadni. Ennek a rendszernek két része van, nevezetesen a központi idegrendszer (agy és gerincvelő), valamint a perifériás vagy perifériás idegrendszer (az összes idegi elem, amely összeköti a központi idegrendszert a test különböző szerveivel).

Az agy, a gerincvelő és az idegek együttesen szabályozzák és koordinálják az összes testtevékenységet. Ha a három rész bármelyik része megsérült vagy megsérült, megnehezítheti a mozgást, a beszédet, a nyelést, a lélegzést vagy a tanulást. Nem csak, hogy problémákat tapasztalhat a memóriájában, öt érzékszervében és a hangulatában is.

Az idegrendszer betegségei lassan jelentkezhetnek, és fokozatos (degeneratív) funkcióvesztést okozhatnak. Ez az állapot azonban hirtelen is előfordulhat, és életveszélyes (akut) problémákat okozhat.

Mennyire gyakori ez az állapot?

Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint világszerte több száz millió embert érintenek idegrendszeri rendellenességek. Ez a szám különféle típusú neurológiai betegségekből áll, a közösektől a ritkákig.

Az idegrendszer rendellenességei, mind központi, mind perifériásak, bárkivel előfordulhatnak. Ez a betegség minden korú nőt és férfit érinthet, beleértve a gyermekek neurológiai betegségeit is.

Megelőzheti ezt a betegséget azáltal, hogy csökkenti az azt kiváltó kockázati tényezőket. További információért forduljon orvosához.

A neurológiai betegségek típusai

Több mint 600 idegrendszeri betegség fordulhat elő. Ezek közül néhány gyakori betegség a következők:

• Stroke

A stroke olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor az agy egy részének vérellátása megszakad vagy csökken, így az agyszövet nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ez az állapot azt eredményezi, hogy az agysejtek perceken belül elkezdenek pusztulni.

• Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór progresszív rendellenesség, amelynek következtében az agysejtek elfajulnak vagy elpusztulnak. Ez a betegség a demencia gyakori oka, amely hatással lehet a betegek memóriájára, gondolkodására és viselkedésére.

• Parkinson-kór

A Parkinson-kór olyan rendellenesség, amely akkor fordul elő, amikor az idegsejtek nem termelnek elegendő mennyiségű dopamint, amely vegyi anyag fontos szerepet játszik az izmok és a mozgás szabályozásában.

• Szklerózis multiplex

A sclerosis multiplex krónikus betegség, amely a központi idegeket érinti. Ezt az állapotot a mielin membrán károsodása jellemzi, amely az agy és a gerincvelő idegrostjait körülvevő védőburok.

• Epilepszia

Az epilepszia olyan állapot, amelyet visszatérő vagy visszatérő rohamok jellemeznek. Ez az állapot bekövetkezhet az agy elektromos aktivitásának megzavarása miatt.

• Agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás olyan fertőző betegség, amely az agy és a gerincvelő (agyhártya) körüli membránokat érinti. Ezt a betegséget általában vírus vagy baktérium okozza.

• Agyvelőgyulladás

Az encephalitis egy fertőző betegség, amelyet az agyszövet gyulladása jellemez. Ezt a betegséget sok minden okozhatja, de a leggyakoribb a vírusfertőzés.

• Bell-féle bénulás

Bell bénulása hirtelen jelentkező gyengeség vagy bénulás az arc egyik oldalán. Ezt az állapotot gyulladás vagy az arc idegeinek károsodása okozza. Általában ez az állapot átmeneti, és egy bizonyos időn belül meggyógyulhat.

• Perifériás neuropátia

A perifériás neuropathia olyan betegség, amely az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek (perifériás / perifériás idegek) károsodása miatt következik be. Ez az állapot gyengeséget, zsibbadást és fájdalmat okoz, amely általában a kezekben és a lábakban jelentkezik, de a test más területeire is hatással lehet.

• Agytumor

Az agydaganat kóros sejtek egy része, amely az agyban növekszik. Ezek a csomók lehetnek jóindulatúak, de lehetnek rosszindulatúak is, vagy agyráknak nevezik őket. Ez az állapot károsíthatja az agyadat, így befolyásolhatja normális működését.

A neurológiai betegség jelei és tünetei

Az idegrendszeri betegségek jelei, jellemzői vagy tünetei személyenként változhatnak. Ez attól függ, hogy az idegrendszer melyik területe sérült, és mi okozza a problémát.

A tünetek a betegség súlyosságától függően lehetnek enyhék vagy súlyosak.

A neurológiai betegség gyakori tünetei

Általában itt vannak az idegrendszeri rendellenességek leggyakoribb jelei és tünetei.

• Hirtelen és folyamatosan megjelenő fejfájás.
• Fejfájás, amely megváltozik vagy másnak érzi magát, mint más típusú fejfájás.
• Zsibbadás vagy bizsergés.
• Szédülés vagy bizonytalanság, képtelen állni vagy járni.
• Az izomerő gyengesége vagy elvesztése.
• Látásvesztés vagy kettős látás.
• Memóriavesztés vagy memóriavesztés.
• Mentális képességzavarok.
• A test koordinációjának hiánya.
• Merev izmok.
• Remegés és rohamok.
• A talpra vagy a lábujjakra vagy a test más részeire sugárzó hátfájás.
• Izomsorvadás és lisp.
• Beszélési nehézség vagy nehéz beszéd megértése.
• Súlyos hányinger vagy hányás.

Az idegrendszeri rendellenesség tünetei utánozhatnak más egészségügyi állapotokat vagy problémákat. A megfelelő diagnózis érdekében mindig forduljon orvoshoz.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A korai diagnózis és kezelés megakadályozhatja a neurológiai rendellenességek súlyosbodását és csökkentheti a szövődmények kockázatát. Tehát a lehető leghamarabb forduljon orvosához, ha a fent említett jeleket vagy tüneteket tapasztalja.

Mindenki teste másképp reagál. Mindig beszélje meg orvosával az Ön állapotának megfelelő legjobb megoldást.

A neurológiai betegség okai

Mi okozza a neurológiai betegségeket?

Az idegbetegséget több dolog is okozhatja. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan állapotot, amely idegrendszeri rendellenességeket okozhat:

• Örökletes vagy genetikai tényezők.
• Vérellátási problémák (érrendszeri rendellenességek).
• Sérülés vagy trauma, különösen a fej (agysérülés) és a gerincvelő (gerincvelő sérülése).
• A születéskor felmerülő problémák (veleszületettek).
• Mentális egészségi problémák, például szorongásos rendellenességek, depresszió vagy pszichózis.
• Mérgező anyagok, például szén-monoxid, arzén vagy ólom.
• Az idegsejtek károsodása vagy halála, amely fokozatos (degeneratív) funkcióvesztést okoz, például Parkinson-kór, sclerosis multiplex (MS), amiotróf laterális szklerózis (ALS), Alzheimer-kór, Huntington-kór és perifériás neuropathia.
• Fertőzések, például encephalitis, agyi tályog vagy agyhártyagyulladás.
• A vényköteles és nem ingyenes gyógyszerek, illegális drogok vagy alkohol túlzott használata vagy visszavonása.
• Kóros sejtszövet (tumor vagy rák).

Szervhiányos állapotok, amelyek neurológiai betegséghez vezethetnek

Nem csak, hogy bizonyos állapotok vagy kudarcok, amelyek más szervekben fordulnak elő, idegrendszeri rendellenességeket is okozhatnak. Például szívelégtelenség, májelégtelenség vagy veseelégtelenség. Ezenkívül egyéb olyan állapotok, amelyek idegrendszeri rendellenességeket okozhatnak, nevezetesen:

• Pajzsmirigy diszfunkció, függetlenül attól, hogy a pajzsmirigy túlműködik vagy alulműködik.
• Magas vércukorszint (cukorbetegség) vagy alacsony vércukorszint (hipoglikémia).
• Elektrolit problémák.
• Tápanyagok hiánya, például B1-vitamin (tiamin) vagy B12-vitamin hiány.
• Guillain-Barré szindróma '.

A neurológiai betegségek kockázati tényezői

A neurológiai betegségek mindegyik típusának különböző kockázati tényezői lehetnek. Általában azonban számos tényező növelheti az idegrendszeri rendellenességek kialakulásának kockázatát, nevezetesen:

• Időskor, az öregedés idegrendszerre gyakorolt ​​hatása miatt, különösen degeneratív rendellenességek esetén, mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és mások.
• Az idegrendszeri betegségek családi kórtörténete.
• Gyenge immunrendszer, beleértve a HIV / AIDS-eseket is.
• Rossz étrend, amelynek veszélye lehet tápanyaghiány, például B1- és B12-vitamin hiánya
• Alkoholt inni.
• Dohányzási szokás.
• Túlsúlyos vagy elhízott. (Ellenőrizheti ezt a BMI-kalkulátort, hogy túlsúlyos-e vagy fennáll-e a veszélye).
• A fizikai aktivitás hiánya, beleértve a sportot is.
• Bizonyos kábítószerek, köztük az illegális drogok fogyasztása a kábítószerek agyra gyakorolt ​​rossz hatása miatt.

Felhívjuk figyelmét arra is, hogy a fenti kockázati tényezők megléte nem jelenti azt, hogy neurológiai betegségeket fog kialakítani. Ellenben annak, akinek idegrendszeri rendellenességei vannak, ismeretlen kockázati tényezők lehetnek. További információért mindig forduljon orvosához.

Neurológiai betegségek diagnosztizálása és kezelése

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával további információkért.

Hogyan diagnosztizálják az idegrendszeri rendellenességeket?

Az idegfájdalom diagnosztizálásához orvosa megkérdezi Önt a tüneteiről, az Ön és családja esetleges kórelőzményeiről és számos egyéb tényezőről, amely ezt okozhatja. Ezután az orvos fizikai vizsgálatot és neurológiai vizsgálatot végez a tünetek értékelésére.

Ezt követően az orvos általában felkér néhány vizsgálati teszt elvégzésére. Íme néhány a leggyakoribb teszt, amelyen át kell esnie:

• CT-vizsgálat a testrészek, például csontok, izmok vagy bizonyos szervek képeinek megtekintéséhez.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI), hogy részletesebben lássa testének vagy szerveinek felépítését.
• Elektroencefalográfia (EEG), az agy elektromos aktivitásának mérésére.
• Elektrodiagnosztikai tesztek, például elektromiográfia (EMG) és idegvezetési vizsgálatok az izmok és a motoros idegsejtek rendellenességeinek diagnosztizálására.
• Angiogram az erek elzáródásának vagy szűkületének kimutatására.
• Pozitronemissziós tomográfia (PET), a sejtek metabolikus aktivitásának mérésére.
• Ágyéki szúrás (gerinccsap), a gerinc gerincvelői folyadékának mintavételével fertőzés vagy egyéb idegi problémák felderítésére.
• Kiváltott potenciálok,rögzíteni az agy elektromos reakcióit a vizuális, hallási és érzékszervi ingerekre.
• Neuroszonográfia, a véráramlás elemzésére stroke esetén.

Számos egyéb vizsgálatra is szükség lehet, köztük vizeletvizsgálatokra vagy vérvizsgálatokra az idegrendszert esetlegesen befolyásoló egyéb egészségügyi állapotok azonosításához. Mindig konzultáljon orvosával az Ön állapotának megfelelő típusú vizsgálathoz.

Melyek a neurológiai betegségek kezelései?

Az idegrendszeri rendellenességek kezelése az azt kiváltó betegség típusától és állapotától függ. Például bizonyos gyógyszerek alkalmazása miatt fellépő neurológiai rendellenességek esetén orvosa megváltoztathatja a gyógyszereket vagy módosíthatja az Ön által szedett gyógyszerek adagját.

Ha daganat vagy rák miatt következik be, az orvos számos kezelést biztosít a rák kezelésére, például sugárterápiát, kemoterápiát vagy akár a daganat műtéti eltávolítását.

Ezen túlmenően gyógyszerek adhatók különféle egyéb felmerülő tünetek kezelésére is, például fájdalomcsillapítók, görcsoldók vagy antidepresszánsok. Ezeket a gyógyszereket általában az idegekkel kapcsolatos fájdalom (neuropathia) kezelésére adják. Az antikonvulzív gyógyszerek ugyanakkor a fő epilepszia-kezelést jelentik a görcsrohamok kezelésében is.

Bizonyos körülmények között műtét vagy műtét végezhető. Ezenkívül gyakran ajánlanak különféle terápiákat vagy rehabilitációkat, például fizikai, foglalkozási vagy beszédterápiát a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez. A megfelelő típusú kezeléshez mindig forduljon orvosához.

A neurológiai betegségek megelőzése

Kövesse ezeket az elővigyázatossági irányelveket az egészséges idegrendszer fenntartása és az idegrendszeri betegségek elkerülése érdekében:

• Rendszeres testmozgás, például gyaloglás vagy más típusú testmozgás az agy egészsége érdekében.
• Leszokni a dohányzásról.
• Elég pihenés.
• Kezelje az idegrendszer működését csökkentő egészségi állapotokat, például a cukorbetegséget vagy a magas vérnyomást.
• Egészséges és kiegyensúlyozott étrendet alkalmazzon a zsír csökkentésével és a B6, B12 és folát vitamin bevitelének növelésével.
• Igyon sok vizet a kiszáradás megelőzéséhez, ami zavartsághoz és memóriaproblémákhoz vezethet.
• Kerülje az alkohol és a drogok fogyasztását.
• Vegye be a gyógyszert az adagolás és az orvos által ajánlott feltételek szerint.
• A sérülések elkerülése érdekében vegye be a személyes védelmet.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához, hogy megértse az Ön számára legmegfelelőbb megoldást.