Tartalomjegyzék:
- Ismerje a boncolás különféle típusait
- 1. Medico-legal boncolás
- 2. Klinikai boncolás
- 3. Boncolás tudományos célokra
A boncolás egy holttest vizsgálata a halál okának és idejének, egy betegség hatásának megállapítására, és néha az identitások azonosítására. Bár ez a cél szinonimája, kiderült, hogy a boncolásnak nem minden típusának ugyanaz a célja.
A boncolási eljárás, amellyel a nyomozós történetekben találkozhat, törvényszéki boncolás. Ezen eljárásokon kívül még mindig létezik többféle boncolás, amelyet saját célra végeznek. A típusok megismeréséhez olvassa el az alábbi információkat.
Ismerje a boncolás különféle típusait
A boncolásnak számos oka van. A nyomozók és az igazságügyi orvosszakértői csoport számára a boncolás segíthet a természetellenes halálesetek kivizsgálásában. Eközben a kutatók és a hallgatók számára ez az eljárás előnyöket jelenthet a tudományos szférában.
A célok alapján a boncolás a következőkre oszlik.
1. Medico-legal boncolás
Az orvosi-törvényes boncolás vagy az igazságügyi boncolás célja a holttest kilétének azonosítása, valamint a halál okának, idejének és módjának meghatározása. A boncolási eredmények később segítséget nyújtanak a hatóságoknak a kapcsolódó halálesetek feltárásában.
Ha a halálesetet ésszerűtlennek tartják, a család vagy a hatóságok továbbküldhetik az esetet a halottkém-csoporthoz (haláleseti orvosi vizsgabiztos) további vizsgálat céljából.
Alapján A Royal Patologiai Főiskola, a boncolást igénylő esetek típusai a következők:
- Ismeretlen okú halál.
- Hirtelen, természetellenes és megmagyarázhatatlan halál.
- Az erőszakhoz kapcsolódó halál.
- A halál műtét közben következik be, vagy mielőtt a beteg felébredne az altatásból.
- Mérgezés, kábítószer-túladagolás, gyilkosság vagy öngyilkosság gyanúja.
- A meghalt személy súlyosan megbetegedett, de az utolsó pillanatban nem látta orvosi csapatát.
A törvényszéki boncolást szigorú jogszabályok alapján válogatott patológus orvosok végzik. A boncolás és a jelentés elkészítése után a holttesteket visszaküldik a családnak. A vizsgálatot addig folytatták, amíg fényes foltot nem kaptak.
2. Klinikai boncolás
Az ilyen típusú boncolás célja a halált okozó betegség tanulmányozása és diagnosztizálása. Előfordul, hogy a rokonok és a meghalt személy boncolást kérnek, hogy többet megtudjanak a halál okáról.
Általában a klinikai boncolást a következő okok miatt hajtják végre:
- A halált okozó betegség nem állapítható meg.
- A boncolás információt nyújt egy genetikailag előforduló betegségről.
- A boncolás segíthet a betegség kezelésének fejlesztésében.
- A boncolás segíti az orvosi világot a betegség csínját-bínját megtanulva.
A klinikai boncolást csak a család vagy a partner beleegyezésével lehet elvégezni. Bizonyos esetekben beleegyezés érkezhet az érintett személytől halála előtt is.
A megadott hozzájárulás csak a test azon részeire vonatkozik, amelyek működtethetők. A vizsgált betegségtől függően ezt a típusú boncolást csak a fején, a mellkasán, a gyomorán, illetve bizonyos szöveteken és szerveken lehet elvégezni.
3. Boncolás tudományos célokra
A klinikai és vizsgálati célok mellett a boncolás az orvosképzést folytató hallgatók számára is előnyös. Például az emberi test anatómiájának tanulmányozásához vagy az igazságügyi tudományok tanulmányozásához. Az orvosi célú boncolást az oktatócsoport felügyelete alatt végezzük, és csak bizonyos esetekben.
A boncolás számos előnnyel jár, mind a családok, a hatóságok és az orvosi csapat számára. Ez az oka annak is, hogy a boncolások továbbra is az egyes betegségek és halálesetek tanulmányozásának alapját képezik, amelyek további vizsgálatot igényelnek.
A boncolás eredményei segítenek a hozzátartozónak megérteni a halál okát. Ez az egyik mód, amely segíthet az embernek abban, hogy kezelje a szeretett ember elvesztését.
