Tartalomjegyzék:
- Mi az a Widal teszt?
- A folyamat és a Widal teszt eredményeinek leolvasása
- Pontos a Widal teszt a tífusz kimutatásához?
- Hogyan lehet javítani a Widal teszt pontosságát
- Vannak-e más vizsgálatok a tífusz diagnosztizálására?
- 1. Tubex teszt
- 2. Vér- vagy szövetkultúra
A Widal teszt az egyik módja annak, hogy az egészségügyi szakemberek diagnosztizálják a tífuszt (tífuszt) vagy a tífuszt. Annak ellenére, hogy pontatlannak nevezik, ezt a tesztet még mindig gyakran elvégzik Indonéziában, mert nem túl költséges. Nézze meg az alábbiakat a Widal tesztről.
Mi az a Widal teszt?
A Widal teszt egy Georges Ferdinand Widal által 1896-ban kifejlesztett vizsgálati eljárás. Ez a vizsgálat a testben lévő antitestek mennyiségének kimutatására szolgál, amelyek a tífuszt okozó baktériumokkal küzdenek, Salmonella typhii.
Amikor tífusz tüneteire panaszkodik, mint például szédülés, hasi fájdalom és gyengeség, az orvos tesztek sorozatát végzi a diagnózis megállapításához. Először is, az orvos elvégez egy fizikai vizsgálatot, és megkérdezi az orvosi és utazási előzményeket.
Az utazási előzmények fontosak annak megismeréséhez, hogy hol került vagy fertőzött meg baktériumokkal Salmonella typhii. Ismeretes, hogy a tífusz tisztátalan környezeten és szokásokon keresztül terjed.
Ezután az orvos vérvizsgálatot fog kérni a baktériumok jelenlétének megerősítésére Salmonella typhi a testeden. Az egyik ilyen vérvételű vizsgálati eljárás a Widal teszt.
Ezt a vizsgálatot az antigén és az antitest reakciójának megismerésére végzik. Az antitestek reakciót mutatnak az idegen tárgynak tekintett antigénekre az összecsomósodás (agglutináció) kimutatásával.
Amikor megfertõzõdik Salmonella typhi, a test automatikusan reagál azáltal, hogy ellenanyagokat termel a harcra.
A folyamat és a Widal teszt eredményeinek leolvasása
Ezt a vizsgálati eljárást baktériumok leadásával hajtják végre Salmonella typhii amit kikapcsoltak a vérszérumról. Baktériumok Salmonella typhii két formára oszlik, nevezetesen az O antigénre (baktérium test) és a H antigénre (flagellum vagy baktérium mozgás).
Amikor a vérszérum antitesteket tartalmaz, a vérminta alvadtnak tűnik. A Medicina által kiadott folyóiratból idézve az agglutinációs reakció pozitív eredményt mutat, míg az agglutináció hiánya negatív eredményt mutat.
A pozitív vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy támogatja az orvos tífusz diagnózisát. Ezzel szemben, ha az eredmény negatív, akkor lehet, hogy nincs meg a feltétel.
Ennek ellenére a pozitív vagy negatív eredmény önmagában nem elegendő a Widal teszt leírására. A pontosabb eredmények elérése érdekében az orvos meg fogja mérni a titert (antitestek jelenléte és mennyisége a vérben).
A Widal teszt titer eredményét egy szám jelöli, például 1/80, 1/160 vagy 1/320. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb a fertőzés esélye Salmonella typhi is egyre nagyobb.
Pontos a Widal teszt a tífusz kimutatásához?
Bár még mindig széles körben használják Indonéziában, a Widal tesztnek számos hátránya van a tífusz diagnosztikai eljárásaként. Ennek oka, hogy a teszt egyszeri elolvasása nem elegendő annak megerősítésére, hogy valóban fertőzött-e Salmonella typhii.
Widal teszt eredményei gyakran ütköznek más feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy ennek a vizsgálatnak az eredménye lehet hamis pozitív vagy hamis negatív is.
Hamis negatív eredmények történhetnek a betegség korai szakaszában. Eltekintve a fertőzés hiányától Salmonella typhi, ezek az eredmények azt is jelzik, hogy melyik antibiotikum-kezelést végezted.
Tehát nem feltétlenül mentes a fertőzésektől Salmonella typhii, annak ellenére, hogy a teszt eredményei negatívak voltak. Ezek az eredmények a következőket jelenthetik:
- Alultápláltság
- Hosszú távú gyógyszeres kezelés
- Bizonyos betegségekben szenved, amelyek csökkenthetik az állóképességet
Eközben hamis pozitív Widal teszt történhet fertőzés vagy oltás miatt, amelyet Ön átélt. Ez azt jelenti, hogy a pozitív teszt nem feltétlenül jelenti azt, hogy fertőzése van Salmonella typhii. Ennek oka lehet, hogy van egy másik fertőző betegsége, például dengue-láz vagy malária.
Hogyan lehet javítani a Widal teszt pontosságát
A Widal teszt eredményeinek elolvasása valóban nem könnyű a fent említett több okból is. A tífusz kimutatásának pontossága azonban javulhat, ha a tesztet 10-14 napos különbséggel ismételjük meg.
A pontosabb pozitív vizsgálati eredményeket az antitest-titer négyszeres növekedése jelzi az első vizsgálathoz képest. Például a tesztek azt mutatják, hogy a titer 1/80-ról 1/320-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy pozitív lehet a tífusz.
Az egészségügyi világügynökség kijelenti, hogy a legjobb, ha a tífusz diagnosztizálásához nem támaszkodunk túlságosan erre a gyors tesztre. A WHO a kultúrát ajánlja, ha lehetséges.
Vannak-e más vizsgálatok a tífusz diagnosztizálására?
Itt vannak más vizsgálatok, amelyeket az orvosok a tífusz diagnosztizálásához ajánlhatnak:
1. Tubex teszt
A Widal teszt mellett orvosa javasolhat más gyors vizsgálati eljárásokat is, például a Tubex tesztet. Állítólag ennek a vizsgálatnak az érzékenysége akár 95%, a specificitás 80%. Ez azt jelenti, hogy ennek a tesztnek ígéretes a pontossága.
2. Vér- vagy szövetkultúra
Vér- vagy szövetkultúrák is alkalmazhatók a tífusz diagnosztizálására. Ezt a módszert egy kis vér-, ürülék-, vizelet- vagy csontvelő-mintavétellel végzik. Ezután a mintákat egy speciális táptalajra helyezzük, amely ösztönzi a baktériumok szaporodását.
A tenyészet jelenlétét mikroszkóp alatt vizsgáljuk Salmonella typhii. A Mayo Klinikától idézve a csontvelő tenyészetet gyakran a tífuszt okozó baktériumok legérzékenyebb vizsgálatának tekintik.
A tífusz helyes diagnosztizálása hasznos a tífusz kezelésének kezelési lehetőségeinek meghatározásában. A megfelelő kezeléssel elkerülheti a tífusz olyan szövődményeit, amelyek veszélyeztethetik az életet.
