Határozza meg az okokat és a remegés kezelésének helyes módját

Érezhette, hogy a keze, a feje vagy más végtagjai hirtelen megremegnek vagy megremegnek. Ha igen, akkor abban a végtagban remegést tapasztalhat. Szóval, mit is jelent pontosan a remegés és mi az oka ennek az állapotnak? Ez az állapot veszélyes az egészségére? Nézze meg az alábbi áttekintéseket a teljes információkért.

Mi a remegés?

A remegés olyan ritmikus (ritmikus) izomösszehúzódás, amely akaratlan vagy ellenőrizhetetlen, és remegő mozgásokat okoz a test egy vagy több részében. Ez a mozgászavar leggyakrabban a kezekben fordul elő. Ugyanakkor a karok, a lábak, a fej, a test és még a hang is ellenőrizhetetlenül rezeghet.

Ezek a remegő mozdulatok folyamatosan jönnek és mennek, amelyek önmagukban történnek. Ebben az állapotban a remegés nem veszélyes, és nem utal súlyos egészségügyi állapotra.

Ez a remegő mozdulat azonban kényelmetlenné teheti, sőt megnehezítheti a napi tevékenységek elvégzését, például írást, sétálást, pohárból való ivást stb. Valójában súlyos körülmények között a remegés súlyosbodhat, és más betegségek jele vagy tünete lehet.

A remegés leggyakrabban középkorú és idősebb felnőtteknél fordul elő. A remegés azonban minden életkorban tapasztalható, beleértve a gyermekeket is, férfiakat és nőket egyaránt. Bizonyos körülmények között a remegés a szülőtől a gyermeken is átvihető 50% -os lehetséges kockázattal.

A remegés különböző okai, amelyeket tapasztalhat

A remegés gyakori oka az agy azon részeivel kapcsolatos problémák, amelyek az izmokat vagy a test mozgását irányítják, vagy csak a test izmai bizonyos részein, például a kezeken vagy a lábakon. A legtöbb típusban a mozgásszabályozás elvesztésének pontos oka nem ismert. Ennek az állapotnak azonban bizonyos típusai az öröklődés miatt jelentkezhetnek.

Ezen túlmenően, amint arról az NHS beszámolt, nem súlyos körülmények között a kéz, a fej vagy más végtagok remegése gyakran előfordul az öregedés miatt, vagy amikor stresszes, fáradt, szorongó és dühös. Ez az állapot gyakori azután is, hogy koffeintartalmú italokat (teát, kávét vagy szódát) fogyaszt, vagy dohányzik, és ha rendkívül melegnek vagy hidegnek érzi magát.

Súlyos körülmények között a rázkódást más állapotok is okozhatják, vagy bizonyos betegségek, különösen az idegrendszerrel kapcsolatos rendellenességek tüneteként. Íme néhány ilyen állapot és betegség:

• Neurológiai rendellenességek, például sclerosis multiplex, Parkinson-kór, stroke és traumás agysérülés.
• Bizonyos gyógyszerek, például asztmás gyógyszerek, amfetaminok, koffein, kortikoszteroidok, valamint bizonyos pszichiátriai és neurológiai rendellenességek esetén alkalmazott gyógyszerek.
• Alkoholfogyasztás vagy higanymérgezés.
• Pajzsmirigy túlműködés, amely a pajzsmirigy túlműködésének feltétele.
• Májelégtelenség vagy veseelégtelenség.

A remegés típusai

A remegésnek több típusa van, attól függően, hogy mikor történt megrázkódás, valamint az állapot okától vagy eredetétől. Az alábbiak a remegések típusai az előfordulásuk ideje alapján:

• Pihentető remegésnevezetesen a test remegésének állapota, amely pihenéskor vagy nyugodt állapotban következik be, például amikor a kezek az ölében pihennek. Ez a típusú remegés gyakran megtámadja a kezeket vagy az ujjakat, és általában a Parkinson-kórban szenvedőknél fordul elő.
• Akcióremegés, amely akkor fordul elő, amikor egy személy bizonyos testmozgásokat végez. A test remegésének legnagyobb része ilyen típusúvá válik.

Eközben a remegés típusai az ok vagy az eredet alapján:

• Alapvető remegés, a leggyakrabban előforduló típus. Ez az állapot általában érezhető a kezekben, de előfordulhat a fején, a nyelvén és a lábán is. Az ok ismeretlen, de vélhetően ez az állapot összefügg az öröklődéssel.
• Élettani remegés, az egészséges emberekkel történhet. Ez az állapot nem tekinthető betegségnek, hanem normális jelenség, amelyet a test ritmikus aktivitása, például a pulzusszám és az izomaktivitás eredményez.
• Dystonic remegés, egy olyan típus, amely gyakran fordul elő olyan embereknél, akik dystóniát tapasztalnak, ami az izomösszehúzódás zavara. Ez hatással lehet a test bármely izomzatára, és általában forgó és ismétlődő mozgásokat okoz.
• Agyi remegés, amelyet lassú rázás jellemez, amelyet általában a cerebellum (cerebellum) sclerosis multiplex, agydaganat vagy stroke okozta károsodása okoz.
• Parkinson-remegés, a Parkinson-kór gyakori tünete, bár ezeknek a betegeknek nem mindegyike fogja megrázni a testét. Jellemzően a tünetek magukban foglalják az egyik vagy mindkét kéz remegését nyugalmi állapotban, ami hatással lehet az állra, az ajkakra, az arcra és a lábra.
• Pszichogén remegés, általában pszichiátriai rendellenességekben, például depresszióban vagy poszttraumás stresszben (PTSD) szenvedő embereknél fordul elő. Az ilyen típusú tünetek változhatnak, de gyakran hirtelen jelentkeznek, és a test bármely részét érinthetik.
• Ortosztatikus remegés, egy ritka rendellenesség, amelyet a lábak gyors izom-összehúzódása jellemez állva. Általában ezt a tünetet az instabilitás vagy kiegyensúlyozatlanság érzése jellemzi állva, hogy a beteg hajlamos legyen azonnal ülni vagy sétálni. Ennek a típusnak az oka még nem ismert.

Hogyan kezeljük vagy kiküszöböljük a remegést?

Remegő embereknek nincs szükségük bizonyos gyógyszerekre vagy gyógyszerekre, különösen akkor, ha tüneteik enyhék. Néhány súlyosabb esetben azonban a kezet, a lábat, a fejet vagy a testet rázni kell az októl függően.

Általában a bizonyos betegségek által okozott remegés javul vagy elmúlik, amikor az alapbetegséget kezelik. Például Parkinson-kórban szenvedőknél a Parkinson-kór elleni gyógyszerek, például levodopa vagy karbidopa adása segíthet a remegés enyhítésében.

Eközben, ha a megrázkódást bizonyos gyógyszerek fogyasztása okozza, a gyógyszer abbahagyása lehet a módja annak, hogy megszabaduljon az átélt remegéstől.

Ami az ok nélküli rázást illeti, az orvosok általában valamilyen kezelést biztosítanak a tapasztalt tünetek enyhítésére. Íme néhány gyógyszeres vagy kezelési lehetőség a kéz, láb, fej vagy más testrész remegésének kezelésére, ismert ok nélkül:

• Béta-blokkoló gyógyszerek

Általában a magas vérnyomás kezelésére használják, a béta-blokkolók, mint például a propranolol (Inderal), segíthetnek néhány embernél az esszenciális remegés enyhítésében. Egyéb alkalmazható béta-blokkolók közé tartozik az atenolol (Tenormin), a metoprolol (Lopressor), a nadolol és a szotalol (Betapace).

• Roham elleni gyógyszerek

A görcsoldó gyógyszerek, például a primidon, hatékonyak lehetnek esszenciális típusú remegésben szenvedő betegeknél, akik nem reagálnak a béta-blokkolókra. Ettől eltekintve egyéb, rohamok elleni gyógyszerek, amelyeket orvosa felírhat, a gabapentin és a topiramát. Egyes rohamok elleni gyógyszerek a test remegését okozhatják, ezért mindig konzultáljon orvosával a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban.

• Nyugtató

A nyugtatók, mint például az alprazolám és a klonazepám, szintén segíthetnek olyan emberek remegésében, akiket feszültség vagy szorongás súlyosbít. Ezeknek a gyógyszereknek a használatát azonban csak korlátozott mértékben, hosszú távon nem szabad alkalmazni, a lehetséges mellékhatások, például álmosság, gyenge koncentráció, gyenge testkoordináció, fizikai függőség miatt.

• Botox injekciók

Injekció botulinum toxin (Botox) hasznos lehet bizonyos típusú remegések kezelésében, mint például a dystonikus remegés, valamint a hang- és fejremegés, amelyek nem reagálnak a gyógyszerekre. A botox injekciók legalább három hónapig enyhíthetik az ilyen típusú remegést. Ez a fajta kezelés azonban mellékhatásokat is okozhat, például izomgyengeséget vagy rekedtséget és nyelési nehézségeket.

• Művelet

Súlyos rázás esetén, amely gyógyszeres kezeléssel nem javul, műtéti vagy műtéti beavatkozások lehetnek lehetőségek. Az ilyen állapot kezelésére általánosan használt sebészeti beavatkozások típusai, plmély agyi stimuláció(DBS), és ami ritkán történik, vagyis talamotómiát.

A DBS-ben az implantátumokat vagy az elektródokat műtéti úton ültetik be, hogy nagyfrekvenciás elektromos jeleket küldjenek a thalamusba, amelyek az agy olyan struktúrái, amelyek koordinálják és ellenőrzik bizonyos akaratlan mozgásokat. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák az esszenciális remegés, a Parkinson-kór és a dyston kezelésére. Míg talamotómiátolyan műtét, amely eltávolítja a thalamus egy kis részét.

• Terápia

A fenti orvosi kezeléseken kívül néhány remegésben szenvedő embernek szüksége lehet fizikoterápiára (fizioterápiára), beszédterápiára és foglalkozási terápiára, hogy segítsen állapotának ellenőrzésében. A fizikoterápia a testmozgás révén elősegítheti az izomkontroll, a működés és az erő javítását.

A logopédusok kiértékelhetik és segíthetnek beszéd-, nyelvi és kommunikációs problémákban, beleértve a nyelést is. Ami a foglalkozási terápiát illeti, új módszereket taníthat meg az esetlegesen érintett napi tevékenységek elvégzésére.

Melyek azok a jelek, amikor a remegésre figyelni kell?

A remegés gyakori jelei és tünetei olyan ritmikus mozgások, mint a kéz, a kar, a láb, a törzs vagy a test más részeinek remegése. A feje önkéntelenül remeghet vagy bólogathat, ha ez az állapot megtámadja a felsőtestet. Ami a hangszalagokat támadja, a felmerülő jelek és tünetek általában rezgő hang formájában jelentkeznek.

A test nagyon könnyű rázása általában normális. Ez az állapot általában akkor fordul elő, amikor bizonyos testrészeket mozgat, például amikor előre nyújtott kezét vagy karját tartja. A rázkódás bármely testrészében fokozódhat az életkor előrehaladtával, vagy amikor stresszesnek, fáradtnak, szorongónak, dühösnek, melegnek, fázósnak érzi magát vagy koffein fogyasztása után.

A remegés azonban természetellenessé válhat, ha bizonyos szokatlan tünetek jelentkeznek. Íme néhány olyan jel vagy tünet, amelyekkel tisztában kell lennie:

• Idővel egyre rosszabb lesz.
• A testrészek pihenés vagy pihenés közben is remegnek.
• Hatással van a mindennapi tevékenységeire, például nehézségekbe ütközik az írás, a pohárból való ivás vagy a használati tárgyak használata, a séta stb.
• A test több részénél fordul elő. Például kézből, majd érintse meg a lábat, az állat, az ajkakat vagy más testrészeket.
• Egyéb tünetek a remegő testrészekkel együtt fordulnak elő, mint a testhelyzet, a lassú mozgás, az instabil járás vagy botlás, vagy egyéb jelek.

Ha a fenti szokatlan remegés jelei vagy tünetei vannak, azonnal forduljon orvoshoz. Ez az állapot annak a jele lehet, hogy más rendellenesség vagy betegség van, például Parkinson-kór, sclerosis multiplex és mások.

Később az orvos diagnosztizálja a remegés okát, hogy meg kell határoznia a megfelelő kezelést. Ami a diagnózis felállítását illeti, az orvos kórelőzményt kér, valamint fizikai vizsgálatot és számos vizsgálati vizsgálatot végez.

A szűrővizsgálatok változhatnak, és általában azért végeznek, hogy kizárják a tüneteket okozó egyéb állapotokat. Az elvégezhető vizsgálatok egy része vérvizsgálat, vizeletvizsgálat, elektromiográfia, képalkotó vizsgálatok (CT-vizsgálat, MRI vagy röntgen) vagy más vizsgálatok. Mindig forduljon orvoshoz az Ön állapotának megfelelő kezelésért.