Különböző egészségügyi problémák, amelyek vertigót okozhatnak

A vertigo olyan állapot, amelyben a szenvedő forgó érzést érez, amelyet gyakran fejfájásnak neveznek. Ez a tünet általában a felnőtteknél tapasztalható. Ezeknek a tüneteknek az okai a vertigo típusától függően változhatnak.

Különböző egészségügyi problémák, amelyek vertigót okozhatnak

A vertigo általában két típusra oszlik, nevezetesen perifériás és centrális. A perifériás vertigót az egyensúlyt irányító belső fül problémái okozzák, amelyet vestibularis labirintusnak neveznek. Eközben a központi vertigo az agy problémája miatt jelentkezik, amely általában az agytörzsben vagy az agy hátsó részében (kisagyban) jelentkezik.

A test ezen részeinek különféle rendellenességei vagy betegségei általában a vertigo fejfájás fő okai. Ha ez a betegség nem kontrollálható, akkor a szédülés gyakran megismétlődik, ami természetesen akadályozhatja tevékenységeit. Ezért fontos, hogy tudd, mi okozza a szédülést, beleértve a különféle tényezőket, amelyek ennek a tünetnek a kiújulását okozzák.

A különböző okok különböző vertigo kezelést igényelnek. Íme néhány egészségügyi probléma vagy a fül és az agy betegsége, amely a szédülés oka lehet önmagában:

1. BPPV

Jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV) a vertigo leggyakoribb oka, amely hirtelen pörgést vagy szédülést okoz. A megjelenő szédülés lehet enyhe, de lehet nagyon erős vagy intenzív is, gyakran hányinger, hányás és egyensúlyvesztés kíséri.

A BPPV állapot általában akkor jelenik meg, ha hirtelen megváltoztatja a fej helyzetét. Ez az állapot akkor fordulhat elő, ha a fejét felfelé és lefelé mozgatja, lefekszik, vagy amikor testét elfordítja vagy alvó helyzetből felül.

Az állapot oka nem ismert. A Mayo Clinic beszámolója szerint azonban ez az állapot gyakran társul a fej ütésével vagy kisebb-súlyos sérülésével, vagy a belső fület károsító rendellenességekkel, például a fülműtét során bekövetkező károsodásokkal.

2. Ménière-kór

A vertigo másik oka a Ménière-kór, amely egy belső fülzavar, amely befolyásolja az egyensúlyt és a hallást. A szédülésen kívül ezt az állapotot általában a fül csengésének vagy a fülzúgásnak, az átmeneti halláskárosodásnak vagy az érzékelői süketségnek, valamint a fül teltségének és nyomásának érzésével jellemzik.

A fül belső oldalán folyadékkal töltött cső található, amely az idegekkel és a koponyával együtt segíti a hallást és egyensúlyban tartja a testet. Amikor ezek a csövek felesleges folyadékot termelnek, ez a folyadék zavarhatja azokat a jeleket, amelyeket az agy fog kapni, így vertigo fordulhat elő.

Az állapot oka ismeretlen. Számos tényező játszhat szerepet a folyadék feleslegének a fülben történő előidézésében, például a folyadékelvezetés problémái, rendellenes immunválasz, vírusfertőzés, genetikai rendellenességek vagy ezen tényezők kombinációja.

3. Labirintitis

A labirintitis a belső fül gyulladása, amelyet labirintusnak neveznek. A labirintus folyadékkal töltött csatornákból áll, amelyek az idegekkel együtt segítik az egyensúly és a hallás ellenőrzését. Ha az egyik ideg vagy labirintus gyullad, akkor szédülés és halláskárosodás léphet fel.

A labirintitist általában vírusok vagy baktériumok okozzák. Számos vírus, amely köztudottan labirintitist okoz, az influenza, herpesz, kanyaró, rubeola, gyermekbénulás, hepatitis vagy varicella. Ritka esetekben azonban az agyhártyagyulladás vagy a fejsérülés labirintitist is okozhat.

4. Vestibularis migrén

A migrén és a vertigo különböző. Ha azonban kórtörténetében van migrénbetegség, a vestibularis migrén okozhatja a vertigo előfordulását veled.

A rendszeres migréntől eltérően a vestibularis migrén nem mindig okoz fájdalmat a fejben. A fő tünet a szédülés, amely jön és elmegy, és hirtelen fejmozgások miatt jelentkezhet. Ez az állapot kapcsolódik a belső fülhöz is, amely szabályozza a hallás és az egyensúly érzetét.

A vestibularis migrén okait és folyamatait nem ismerjük pontosan. Ennek a betegségnek az ideiglenes vélelme az agy idegei közötti meghibásodás, amely az agy és körüli erek tágulását okozza, beleértve a belső fül vestibularis artériáit is.

5. Vertebrobasilar TIA

A vertebrobasilaris elégtelenségnek is nevezett betegség megtámadja az agy hátsó részén található vertebrobasilaris artériarendszert. Ezek az artériák vért, oxigént és tápanyagokat juttatnak el a legfontosabb agyi struktúrákhoz, beleértve az agytörzset, az occipitális lebenyt és a kisagyat.

A vertebrobasilaris elégtelenségben az artériák olyan ateroszklerózisnak nevezett állapotot fejlesztenek ki, amely gátolja az agy véráramlását. Ezt a plakk képződése okozza az erekben lévő koleszterin és kalcium felhalmozódása miatt.

Ennek a betegségnek olyan tünetei vannak, mint a stroke, és a szédülés hirtelen megismétlődését okozhatja. A vertebrobasilaris elégtelenségre hajlamos emberek általában idősek, vagy magas a magas vérnyomás és a hiperlipidémia (a vér zsírtartalmának növekedése) kockázata.

6. Autoimmun belső fülbetegség (AIED)

Az immunrendszer a szervezetre káros baktériumok és baktériumok felszámolásán dolgozik. A betegségről autoimmun belső fülbetegség (AIED), az immunrendszer tévesen támadja meg és csírának tekinti a belső fül sejtjeit.

Ilyen körülmények között autoimmun reakciók jelennek meg. A szédülésen kívül a lehetséges reakciók közé tartozik a fülcsengés (fülzúgás), egyensúlyi problémák vagy a fül teltségérzete.

7. Stroke

Az agy problémái, például agyvérzés, szintén szédülést okozhatnak veled. A stroke olyan állapot, amikor az agy egy részének vérellátása megszakad vagy csökken. Ez az állapot azt eredményezi, hogy az agyszövet nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, ezért az agysejtek perceken belül elpusztulnak, és számos tünet, köztük szédülés és szédülés jelenhet meg.

8. Szklerózis multiplex

A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, amely megtámadja a központi idegrendszert, nevezetesen az agyat és a gerincvelőt. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévesen megtámadja az idegrostokat borító védőburkot (mielint), ezáltal zavarva az agy és a test többi része közötti kommunikációs problémákat.

Ez az állapot különféle problémákat okozhat a test mozgásában, például remegést. Ez az állapot azonban szédülést és szédülést is okozhat a betegeknél.

9. Agydaganat

Az agydaganatok szintén szédülést okozhatnak benned. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor egy daganat növekszik és kialakul a kisagyban (kisagyban), amely az agy mozgásszabályozó része. Ezt az állapotot általában egyensúlyi problémák, forgó érzés vagy a tumor egyéb tünetei jellemzik.

10. Akusztikus neuroma

Az akusztikus neuroma vagy más néven vestibularis schwannoma egy jóindulatú (nem rákos) daganat, amely a vestibularis idegen növekszik, amely ideg a belső fülből az agyba vezet. A jóindulatú daganatok ezen a területen befolyásolhatják egyensúlyát és hallását, ami halláskárosodást, fülzúgást és szédülést okozhat.

A fenti különféle betegségek és egészségügyi problémák mellett bizonyos gyógyszerek szedése vertigót is okozhat. Ezek közül néhány antibiotikum, aminoglikozid, ciszplatin, diuretikum vagy szalicilát, amelyek befolyásolják a belső fül szerkezetét. Ezután a görcsoldó gyógyszerek, az aszpirin és az alkohol is az oka lehet.

Ezért, ha ezen gyógyszerek miatt szédülést tapasztal, ezek szedése a vertigo kiújulását vagy kiújulását okozhatja a jövőben. Másrészt az adagolás elkerülése vagy módosítása lehet az egyik módja ennek az állapotnak a kezelésében.

Különböző kockázati tényezők okozhatnak szédülést

A fenti okokon kívül különféle tényezők is növelhetik a személy szédülésének kockázatát. Íme néhány ilyen tényező:

• Öreg kor. A vertigo gyakoribb az időseknél, különösen 50 év felett.
• Tegyen olyan balesetet, amely fejsérüléshez vezethet.
• Családtörténetében szerepel a vertigo vagy az azt okozó betegség.
• Alkoholt inni.
• Bizonyos gyógyszerek, például anticolvus, aszpirin, antibiotikumok, diuretikumok és mások szedése.
• Korábban magas vérnyomás vagy magas vérnyomás volt.
• Füst.

A fenti kockázati tényezők megléte nem jelenti azt, hogy mindenképpen szédülést tapasztal. A fenti tényezők némelyikének elkerülése azonban csökkentheti a vertigo kialakulásának és a jövőbeni megismétlődésének kockázatát. Másrészt különféle mozgásokat is kipróbálhat, hogy megakadályozza a szédülés megismétlődését, például az Epley manővert stb.