Delírium: tünetek, okok, kezelés stb. & Bull; szia egészséges

A delírium meghatározása

Mi a delírium?

A delírium súlyos mentális rendellenesség, amelynek eredményeként az ember dezorientációt vagy zavartságot tapasztal, és csökkent a környezettel való figyelési képessége. A szenvedők gyakran nem tudnak tisztán gondolkodni és emlékezni, ezért könnyen elterelik a figyelmüket.

Ez a rendellenesség általában hirtelen, gyorsan és ideiglenesen jelentkezik. Általában a delíriumban szenvedők órákon vagy napokon belül zavart tapasztalhatnak, amelyek jöhetnek és elmúlhatnak.

Néha a bekövetkező dezorientációt gyakran nehéz megkülönböztetni a demencia tüneteitől. Sőt, ez az állapot is gyakran előfordul, ahogy öregszik.

Meg kell azonban érteni, hogy a delírium súlyosabb állapot. A betegek gyakran kórházi kezelést igényelnek. Ez a mentális rendellenesség azonban továbbra is kezelhető különféle orvosi kezelésekkel.

Mennyire gyakori ez az állapot?

A delírium egy mentális egészségi rendellenesség, amely gyakori az idős embereknél vagy az időseknél, valamint bizonyos egészségi állapotban szenvedőknél, akik kórházban vannak vagy idősek otthonában vannak.

A Clevelandi Klinikáról beszámolva nehéz megtudni, hogy hány embernél van delírium, mert ez a rendellenesség csak átmeneti. A kutatók szerint azonban ez a rendellenesség a kórházba került emberek 15-50 százalékát érinti.

Ezt az állapotot a kockázati tényezők csökkentésével lehet leküzdeni. További információért forduljon orvosához.

Delírium jelei és tünetei

Melyek a delírium jelei és tünetei?

Ennek az állapotnak a jelei és tünetei általában hirtelen jelentkeznek, és órák vagy napok alatt súlyosbodnak. Előfordul, hogy a tünetek a nap folyamán ingadoznak, amelyek éjszaka általában súlyosbodnak, és gyakran tünetek nélküli időszakok következnek.

Általában a delírium tipikus jellemzői, jelei vagy tünetei a következők:

• Kevesebb tudatosság a környező környezetre

Ezt az állapotot általában több tünet jellemzi, például koncentrációs és összpontosítási nehézségek, inkább egy ötletre ragadnak, mintsem válaszolnak egy kérdésre vagy beszélgetésre, könnyen elterelik a figyelmüket a nem fontos dolgok, és gyakran álmodoznak.

• Gyenge gondolkodás vagy kognitív képességek

Ide tartoznak a memória- vagy memóriaproblémák, a tájékozódási zavar (az idő, a hely és a kik nem ismerete), a beszéd vagy a szavak emlékezetének nehézségei, a beszéd homálya, a beszéd megértésének nehézségei és az olvasás és az írás nehézségei.

• Változások a viselkedésben vagy szokásokban

Ezt az állapotot általában számos tünet jellemzi, például:

• Olyan dolgok látása, amelyek nincsenek ott (hallucinációk) vagy téveszmék.
• Viselkedjen agresszíven.
• Más hangokat adni, például nyögni.
• Kivonulás a társadalmi környezetből.
• Lassúság vagy lassú mozgás.
• Zavart alvási szokások, például nappal aludni és éjjel felébredni.

• Érzelmi zavarok

A felmerülő érzelmi distressz néhány tünete a túlzott vagy paranoiás szorongás és félelem, depresszió, ingerlékenység, túlzott izgalom (eufória), gyors és kiszámíthatatlan hangulatváltozás és személyiségváltozás.

Ezenkívül számos fizikai tünetet tapasztalnak a delíriumban szenvedők. Ezek a tünetek magukban foglalják a remegést és a bél- vagy hólyagkontroll elvesztését (vizeletinkontinencia).

Előfordulhatnak olyan tünetek, amelyek nem szerepelnek a fentiekben. Ha aggályai vannak egy tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A delíriumban szenvedő betegek nem biztos, hogy rájönnek, hogy ez a betegség fennáll. Ezért a körülöttük élők figyelmére és közreműködésére van szükség, hogy segítsen az orvosoknak meghatározni a megfelelő diagnózist.

Ezért ha egy rokonát, barátját vagy rokonát tapasztalja a fent említett tüneteken, azonnal forduljon orvoshoz. Az orvos meghatározza a megfelelő diagnózist és kezelést.

A delírium típusai

Háromféle vagy típusú delírium fordulhat elő. Az állapotok minden típusa különböző jeleket és tüneteket mutat. A következők a delírium típusai:

• Hiperaktív delírium

Ez a típus a legkönnyebben felismerhető. Ennek oka, hogy a bekövetkező viselkedési változások nagyon jól láthatók, például szorongás (általában előre-hátra járás mutatja), izgatottság vagy ingerlékenység, gyors hangulatváltozások és hallucinációk.

• Hipoaktív delírium

A hiperaktivitás ellentéte, inaktivitás vagy csökkent motoros aktivitás jellemzői, letargikusak, rendellenesen álmosak, hanyagul tűnnek fel vagy lassan reagálnak. Ez a típus azonban gyakoribb, az esetbecslések szerint az összes delíriumban szenvedő személy 75% -át eléri.

• Vegyes delírium

Ahogy a neve is mutatja, ezt a típust váltakozó hiperaktív és hipoaktív tünetek jellemzik. Egy személy nagyon agresszív lehet egy percig, de aztán a következő pillanatban letargikus vagy álmos lesz.

A delírium okai és kockázati tényezői

Milyen okai vannak a delíriumnak?

A delírium olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor az idegi jelek küldésének és fogadásának folyamata megszakad az agyban. Ezt a rendellenességet különféle tényezők okozhatják, amelyek megakadályozzák az agy megfelelő működését.

Az alábbiakban különféle tényezők lehetnek a delírium oka:

• Alkoholfüggőség vagy alkoholelvonás. Ez magában foglalja a súlyos alkoholelvonási szindrómát, amely akkor fordul elő, amikor egy személy évek múlva abbahagyja az alkoholfogyasztást, vagy delirium tremens néven ismert.
• Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók, altatók, hangulati rendellenességek (beleértve a depressziót, bipoláris rendellenességeket vagy szorongásos rendellenességeket), allergiás gyógyszerek (antihisztaminok), asztmás gyógyszerek, kortikoszteroidok, Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek vagy rohamok.
• Alultápláltság vagy kiszáradás.
• Fertőzések, például húgyúti fertőzések, tüdőgyulladás és influenza.
• Méregeknek, például szén-monoxidnak, cianidnak vagy másoknak való kitettség.
• Alváshiány vagy súlyos érzelmi szorongás.
• Hormonális problémák, például hyperthyreosis vagy hypothyreosis.
• Fájdalom.
• Krónikus betegség vagy szervelégtelenség, például vese- vagy májelégtelenség.
• Orvosi állapotok, például stroke, szívroham, tüdőbetegség vagy zuhanásból származó fejsérülés.
• Műtét vagy egyéb érzéstelenítéssel járó orvosi eljárás.

Mi növeli az adott betegség kialakulásának kockázatát?

Néhány kockázati tényező, amely növelheti az ember delírium kialakulásának kockázatát:

• Van olyan agyi rendellenessége, mint demencia, stroke vagy Parkinson-kór.
• Volt már delíriumom.
• Látási vagy hallási problémák.
• Krónikus vagy súlyos betegség vagy több betegség van.
• Van fertőzés.
• Öreg kor.
• Művelet végrehajtása.
• Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók vagy a gondolkodást és viselkedést befolyásoló gyógyszerek szedése.
• Hosszú távú kórházi kezelés kórházban vagy idősek otthonában.
• Rendelkezzen alkoholfogyasztással. (A véralkoholszint ellenőrzése segíthet kideríteni, hogy fennáll-e a veszélye).

Delírium diagnózisa és kezelése

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Melyek a delírium diagnosztizálásának szokásos tesztjei?

Orvosa diagnózist állít fel a megjelenő tünetek és a kórtörténete alapján. Ezt a diagnózist egy sor teszt elvégzésével erősítik meg, amelyek általában a következőkből állnak:

• Fizikális vizsgálat, bizonyos egészségügyi problémák jeleinek ellenőrzésére, amelyek a tünetek forrását jelenthetik.
• Neurológiai vizsgálat, hogy ellenőrizzék a látást, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket, amelyek segíthetnek az orvosoknak megállapítani, hogy a stroke vagy más idegrendszeri betegség okozza-e ezt az állapotot.
• A mentális állapot értékelése, beszélgetés útján vagy bizonyos tesztek segítségével felmérni az ember tudatosságát, figyelmét és gondolatait, ideértve a családtagoktól származó információk megszerzését is.
• Támogató tesztek, például vér-, vizelet- vagy képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT-vizsgálat vagy MRI) a diagnózis megerősítésére.

Melyek a delírium kezelési lehetőségei?

Az első lépés, amelyet az orvosok megtesznek a delírium kezelésében, a rendellenességet okozó egészségi állapot kezelése. Például bizonyos gyógyszerek fogyasztásának leállítása, fertőzések kezelése vagy az alultápláltság leküzdése.

Gyakran az ok kezelésével a beteg teljesen felépülhet a delíriumból. A gyógyulási időszak akár hetekig, néha hónapokig is eltarthat.

Azonban ebben a betegségben szenvedőknek más kezelési eljárásokra is szükségük van, amelyek a tünetek kezelésére összpontosítanak. A kezelés általában:

• A környezet ellenőrzése a beteg elméjének megnyugtatása érdekében, például a szoba csendes és jól megvilágított.
• Olyan gyógyszerek beadása, amelyek segíthetnek az izgatottság vagy zavartság szabályozásában. Általában a gyógyszereket akkor adják be, ha a gyógyszer nélküli kezelés nem képes csökkenteni a tüneteket, vagy az állapot káros lehet az emberre.
• Szükség esetén segédeszközöket biztosítanak a szenvedők kommunikációjához, például hallókészülékeket vagy szemüveget.
• Támogató ellátás a szövődmények megelőzésére, mint például a légutak védelme, folyadékok és táplálék beadása, mozgássegítés vagy fájdalom kezelése.

Súlyos esetekben előfordulhat, hogy delíriumban szenvedő személyt kell kórházba felvenni. A megfelelő kezelési eljárásokért mindig konzultáljon orvosával.

A delírium otthoni kezelése

Néhány életmódbeli változás és otthoni gyógymód, amelyek segíthetnek Önnek vagy a delíriummal gondozott rokonának:

• Elég pihenni és aludni.
• Jó alvási szokások elfogadása, például rendszeres éjszakai alvási menetrend beállítása és a nap folyamán nagyobb aktivitás ösztönzése.
• Őrizze meg a szenvedő nyugalmát, például egyszerűen kommunikáljon vagy kerülje az érveket.
• Segítsen a gondozott szenvedőnek megérteni a környezetét, beleértve az időt és az akkor zajló eseményeket.
• Rendszeresen vegye be a gyógyszert az orvos ajánlása szerint.
• Kerülje a tüneteket kiváltó dolgokat, beleértve az alkoholfogyasztás abbahagyását.
• Egészséges és tápláló ételek fogyasztása.
• Igyon annyi vizet.
• Testmozgások gyakorlása.
• Rendszeresen vizeljen és ürítsen.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.