Itthon Aritmia EKG (elektrokardiográfia): eljárások, kockázatok és kezelések
EKG (elektrokardiográfia): eljárások, kockázatok és kezelések

EKG (elektrokardiográfia): eljárások, kockázatok és kezelések

Tartalomjegyzék:

Anonim


x

Az EKG meghatározása (elektrokardiogram)

Mi az EKG (elektrokardiogram / elektrokardiográfia)?

Az elektrokardiogram vagy az EKG egy teszt a szív egészségének értékelésére. Ennek az orvosi vizsgálatnak, más néven elektrokardiográfiának a célja a szív szervének elektromos aktivitásának meghatározása és rögzítése.

A szív azért működik, mert a természetes elektromos jelek vezetése váltja ki. Ezek a jelek a szívizom összehúzódását idézik elő, hogy szívdobbanást hozzanak létre.

Minden alkalommal, amikor a szíved dobog, áramlási hullám (impulzus) áramlik át a szíveden. Ezek a hullámok miatt a szívizmok összenyomódnak, majd a vért kiszívják a szívből.

Tehát arra a következtetésre lehet jutni, hogy az EKG-teszt képes felismerni, hogy az ember pulzusa normális-e vagy sem.

Ha a szív elektromos tevékenysége zavart és a szívverés rendellenes, ez a szív zavarát vagy betegségét jelzi. Ezen orvosi teszt révén az orvosok diagnosztizálhatják valaki betegségét.

A szabálytalan szívverés észlelése mellett a John Hopkins Medicine honlapja megemlíti az EKG különféle funkcióit is, többek között:

  • Ismerje a mellkasi fájdalom (angina), a szívdobogás, a morajlás, a légszomj, a szédülés, az ájulás vagy a szívbetegség egyéb tüneteinek okát.
  • Figyelje a beültetett pacemakerek működését.
  • Segítség az orvosoknak a szív egészségi állapotának alapos értékelésében bizonyos orvosi eljárások, például szívműtét vagy szívinfarktusban szenvedő, endocarditisben (szívbillentyűk gyulladása) szenvedők, valamint szívkatéterezés előtt történő fejlett ellátás előtt.
  • Annak ismerete, hogy az optimális szívműködés összehasonlítható-e a szív- és érrendszeri betegségek kezelése előtt és után.

Az EKG típusai (elektrokardiogram)

Néhány általában elvégzett EKG-típus:

Kardiopulmonáris testedzés (CPET)

Ezt a típusú vizsgálatot szív- vagy tüdőbetegségek kimutatására használják. A CPET teszt során a beteget felkérik egy könnyű testmozgásra egy függőleges kerékpáron, miközben a szájrészen keresztül lélegzik. Minden lélegzetet meg kell mérni, hogy felmérjük a test teljesítményét.

A tüdő kapacitását és erejét edzés előtt és közben mérik. Ezután rögzítik edzés előtt, közben és után.

A CPET teszt összesen 40 percig tart; a beteget azonban csak kb. 10 percig fogják gyakorolni. Ez a teszt a lehető legnagyobb erőfeszítéseket igényli a lehető legmegbízhatóbb diagnosztikai információk megszerzéséhez.

Gyakorolja az elektrokardiogramot (stresszteszt)

Ezt a tesztet akkor végezzük el, amikor gyakorlatot végzünk, például álló biciklivel járunk vagy futópadon sétálunk.

A cél a szív monitorozása stressz időszakokban. Általában ezt szívroham, szívműtét után vagy koszorúér-betegség észlelésekor végezzük.

Holter Monitor

Az a típus, amelyet a folyamatos EKG-nyomkövetés 24 vagy több órán keresztül történő ellenőrzésére használnak. Az elektródákat (kicsi, műanyag tapaszok) a mellkason, a karokon és a lábakon meghatározott helyeken helyezik el.

Amikor az elektródákat ólomhuzalokkal csatlakoztatják az elektrokardiogramgéphez, az orvos tájékoztatása céljából megmérik, értelmezik és kinyomtatják a szív elektromos aktivitását.

Nyugalmi 12 vezetékes EKG

Standard tesztek a szíved elektromos működésének mérésére. Amíg nyugodtan fekszel, egy speciális eszköz rögzíti a szíved elektromos aktivitását a mellkasodon, a karjaidon és a lábadon lévő 12 elektródából (ragadós tapasz).

Ez a fajta vizsgálat része lehet a rutinvizsgálatnak, amelynek célja a szív állapotának ellenőrzése, mielőtt a tünetek vagy tünetek kialakulnának.

Jel-átlagolt elektrokardiogram

Ezen eljárás során többszörös EKG nyomot kapnak körülbelül 20 percig, hogy kóros szívveréseket rögzítsenek, amelyek csak rövid ideig fordulhatnak elő.

Az ilyen típusú teszt megválasztása a tüneteitől és a szívbetegség gyanújától függ.

Például ez a fajta testmozgás teszt ajánlható, ha a fizikai aktivitás során tünetek jelentkeznek. Eközben a járóbeteg-típus megfelelőbb, ha a tüneteket nem lehet megjósolni, nevezetesen az időtartam rövid, és véletlenszerűen fordul elő.

Mikor van szükség EKG-re (elektrokardiogram)?

Nem mindenkinek van szüksége vagy köteles EKG-n átesni. Azoknak az embereknek, akiknek nincsenek szívbetegség tüneteik, és akiknek szintén alacsony a szívrohamuk kockázata, nem javasoljuk azonnal, hogy végezzenek elektrokardiogram vizsgálatot.

Az elektrokardiográfiai vizsgálatokat általában kifejezetten azoknak a személyeknek szánják, akiknél fennáll vagy fennáll a veszély:

  • Szívritmuszavarok (aritmiák), amelyek miatt a szíved lassabban (bradycardia) vagy gyorsabban (tachycardia) doboghat.
  • A szívartériák (koszorúerek) elzáródása vagy szűkülete. Az eldugult artériák nagy kockázati tényező a szívvel kapcsolatos mellkasi fájdalom és szívrohamok esetén.
  • A szív kamráinak szerkezeti problémái veleszületett szívelégtelenségben vagy szívbillentyű betegségben szenvedő gyermekek tulajdonában lehetnek.
  • A szívroham kórtörténete, korábbi vagy öröklődési kockázat fennállása esetén; beleértve, ha jelenleg nincsenek szívbetegség tünetei.

EKG-t igénylő tünetek

A következők olyan állapotok, amelyek szívbetegség tüneteihez vezetnek, és EKG (elektrokardiogram) elvégzését igénylik:

  • Mellkasi fájdalom.
  • Szédülés, szédülés vagy zavartság.
  • Szívdobogás vagy szívdobogás.
  • A pulzus gyors vagy lassabb, mint általában.
  • Nehezen lélegzik.
  • Gyengeség, fáradtság vagy csökkent mozgásképesség.

EKG (elektrokardiogram) kockázatok és mellékhatások

Az EKG (elektrokardiogram) biztonságos eljárás. Amikor a készüléket a testhez rögzítik, nem küld elektromos áramot. Ez az EKG csak a szív elektromos aktivitásának rögzítéséért felelős.

Kellemetlenséget érezhet, például amikor eltávolítja a kötést vagy az elektródákat. Néhány ember enyhe kiütést kap a test területén, hogy elektromos rögzítő eszköz van a szívhez csatlakoztatva.

A szívverés ritmusa szabálytalanná válhat, különösen akkor, ha EKG-tesztet végez. Ez azonban nem az eljárás mellékhatása, hanem a testmozgás hatása, ahogyan haladsz.

Előkészítés EKG (elektrokardiogram) elvégzése előtt

A vizsgálat megkezdése előtt az egészségügyi személyzet általában arra kéri Önt, hogy távolítsa el a testéhez tapadt ékszereket, órákat vagy más fémtárgyakat.

Akkor felkérik Önt, hogy váltson orvosi ruhává. Ne aggódjon, létfontosságú szervei továbbra is takaródnak, mert ezek a speciális ruhák csak azokat a részeket mutatják, amelyekre szükség van.

Lehet, hogy le kell vágnia minden olyan hajat, amely a mellkasa körül nő. A cél, hogy az eszköz szilárdan rögzüljön a bőrén.

EKG (elektrokardiogram) eljárás

Az EKG vizsgálatának folyamata rövid és fájdalommentes. Segítséget nyújt Önnek szakorvos vagy orvosi személyzet, akik erre vonatkozóan kiképzettek.

Az EKG műszer telepítésének lépései

Az EKG eszköz telepítése meglehetősen egyszerű. Az egészségügyi személyzet elektródákat helyez a mellkasa bőrére. A mellkas mellett ragasztó gél segítségével elektródákat is rögzítenek a karokon és a lábakon.

A vizsga folyamata során megkérik, hogy feküdjön le. A testéhez rögzített elektródák elektromos vezetékekkel rendelkeznek, amelyek az EKG géphez csatlakoznak.

Ezután a pulzusát a gépen keresztül rögzíti, így az orvos tudja, mennyire jó az elektromos jel aktivitása a szívében.

Az EKG eredményei grafikonként jelennek meg, amely megmutatja, hogy a pulzusod normális-e vagy sem. Ha a teszt eredményei normálisak, akkor nincs szükség további vizsgálatokra.

Ellenben, ha kiderül, hogy a teszt azt mutatja, hogy a szívvel van probléma, akkor óhatatlanul további vizsgálatokat kell végeznie.

EKG után végzett kezelés (elektrokardiogram)

Az elektrokardiogram (EKG) elvégzése után általában nincs külön kezelés. Viszont egészségesebb étrendet kell fenntartania, és ki kell igazítania tevékenységeit. A teszt elvégzése után grafikont kap.

Az EKG-teszt grafikonjának elolvasása egyeseknek nem lehet egyszerű. Ezért az eredmények megértéséhez segítséget és utasításokat kérhet orvosától.

Ha megnézzük a grafikont, az első rövid felfelé eső bevágást P hullámnak nevezzük. Ez a hullám azt jelzi, hogy a pitvarok (a szív pitvarai) összehúzódnak a vér pumpálásához.

Ezután a rövid, lefelé eső bevágást, amely a magas tetejéhez kapcsolódik, QRS-komplexnek nevezzük. Ez a szakasz a kamrákat (a szívkamrákat) mutatja, amelyek összehúzódnak a vér pumpálásához.

Ezenkívül a rövid felfelé mutató szegmenst ST szegmensnek nevezzük, amely a kamrai összehúzódás végétől a pihenőidő kezdetéig tartó időtartamot jelöli, mielőtt a kamrák elkezdnék összehúzódni a következő ütemre.

A következő felfelé ívelő görbét "T hullámnak" hívják A T hullám a kamrák pihenőidejét jelzi, amikor az orvos megnézi az EKG-t, megvizsgálja a szegmens, görbe vagy rögzített hullám egyes részeinek méretét és hosszát.

EKG (elektrokardiográfia): eljárások, kockázatok és kezelések

Választható editor