Tartalomjegyzék:
- A stressz és az agy alakja közötti kapcsolat
- Visszaállhat a stressz által érintett agy normális állapotába?
- 1. Aktívan mozgó
- 2. Egyen kiegyensúlyozott tápláló étrendet
- 3. Aludj eleget
- 4. Kezelje a stresszt
- 5. Baráti társaság
A stressz átélésekor nem ritka, hogy valakinek nehézségei vannak a koncentrációval és a könnyű felejtéssel. Azonban a stressz, amelynek elhúzódása engedélyezett, rosszabb hatással lehet az agyra. Egy nemrégiben készült tanulmány még azt is megállapította, hogy a stressz megváltoztathatja az agy alakját és megzavarhatja annak működését.
A stressz és az agy alakja közötti kapcsolat
A stressz láncreakciót vált ki az agyban. Stressz alatt a test több kortizolt termel. Ez a hormon az anyagcserét, a vércukorszintet, a vérnyomást és a stresszre adott válaszokkal kapcsolatos egyéb funkciókat szabályozza.
A kortizol hormon túl magas szintje káros az agy számára. Ez a hormon megzavarhatja a sejtek közötti jelküldést, elpusztíthatja az agysejteket, és összehúzhatja az agy prefrontális kéregnek nevezett területét. Ez egy olyan terület, amely szerepet játszik a memóriában és a tanulási folyamatban.
A hosszan tartó stressz növelheti az amygdala méretét is, az agy azon részét, amely szabályozza az érzelmekre adott reakciókat és irányítja az agresszív viselkedést. A megnagyobbodott amygdala érzékenyebbé teszi az agyat a stresszre.
Ezekkel a megállapításokkal összhangban az amerikai Louisiana Állami Egyetem kutatóinak egy csoportja megállapította, hogy a stressz megváltoztathatja az agy egyes sejtjeinek alakját. A kutatást állatmodelleken végezték, és most publikálják Journal of Neuroscience.
Ebben a vizsgálatban még egy stressz kiváltója is képes volt megváltoztatni az agy asztrocita sejtjeinek alakját. Az asztrocita sejtek olyan sejtek, amelyek megtisztítják az agyban maradt vegyszereket, miután azokat jelek továbbítására használják.
A normál asztrocita sejteknek sok elágazása van más agysejtekhez. Ennek az ágnak az a feladata, hogy segítsen a cellák közötti jelküldésben. A stressz azonban az asztrocita sejtek elágazásának csökkenését eredményezi, így az agysejtek nem képesek továbbítani a szükséges jeleket.
Ezen kívül találtak más dolgokat is, amelyek zavarják az agysejtek közötti kommunikációt. Stresszel szembesülve a szervezet a noradrenalin-hormont termeli. Ez a hormon valóban gátolja az agyban egy speciális fehérje termelését, az úgynevezett GluA1-et.
A GluA1 fontos fehérje, amely szükséges az agyba történő jelátvitelhez. GluA1 nélkül az agysejtek nem tudnak kommunikálni az asztrocita sejtekkel. Úgy gondolják, hogy a GluA1-hiány növeli az Alzheimer-kór és számos pszichiátriai probléma kockázatát is.
Visszaállhat a stressz által érintett agy normális állapotába?
Az agy rendelkezik neuroplasticitásnak nevezett képességgel. Ez a képesség lehetővé teszi az agy számára, hogy átrendezze a korábban megszakított idegi utakat. Az agy is képes felépülni a sérülés vagy betegség következményeiből, így működése normalizálódik.
A hosszan tartó stressz valóban megváltoztathatja az agy alakját és szerkezetét. Az okozott kár még elég nagynak mondható. Ezek a változások azonban általában nem maradandók, és az agy még mindig megfordíthatja őket.
A gyógyulás időtartamát természetesen számos tényező befolyásolja, különösen az életkor. A fiatal felnőtt agy általában gyorsabban gyógyul. Eközben a középkorúaknak és az időseknek hosszabb időre van szükségük az agy idegpályáinak helyreállításához.
Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy az idősebb emberek nem kaphatnak ugyanazokat az előnyöket. Vannak lépések, amelyekkel növelheti az agy neuroplasztikusságát és csökkentheti a stressz hatásait. Itt vannak köztük.
1. Aktívan mozgó
A napi legalább 10 percig tartó fizikai aktivitás kiváltja az endorfinok termelését. Ez a hormon boldogságérzetet kelt és növekszik hangulat és koncentráció. Nemcsak a test, az agy is motiválva lesz a munkára, ha aktívan sportol.
2. Egyen kiegyensúlyozott tápláló étrendet
Az agyadnak energiára és tápanyagokra van szüksége az optimális munkavégzéshez. Teljesítse ezeket az igényeket komplex szénhidrátok, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök és zöldségek, valamint az agy számára hasznos ételek fogyasztásával.
3. Aludj eleget
Az agy a test legaktívabb szerve, az alvás pedig kiváló alkalom arra, hogy szünetet adjon neki. Ezenkívül az alváshiány is növelheti a kortizoltermelést. Pihenjen annyit, hogy napi 7-8 órát alszik.
4. Kezelje a stresszt
A stressz elkerülhetetlen. A stresszt azonban úgy kezelheti, hogy az ne változtassa meg az agy alakját és ne okozzon más kárt. A stressz kezelésére gyakran alkalmazott módszerek közé tartozik a meditáció, a légzési technikák vagy a pihenés.
5. Baráti társaság
A társas interakciók növelik a boldogságot kiváltó hormonokat és csökkentik a kortizolt. Amikor szocializálódik, kommunikál, gondolkodik és tanul is. Mindez hasznos a stresszből felépülő agy számára.
A stressz természetes dolog az életben. A stressz hasznos az éberség növeléséhez, hogy Ön éber legyen a stresszes helyzetek kezelésére. A stressz idején bekövetkező változások akár produktívabbá is tehetnek.
A stressz csak akkor jelent problémát, ha folyamatosan megjelenik, megváltoztatva ezzel a test alakját vagy funkcióját, beleértve azt is, hogy mi történik az aggyal. Amennyire csak lehetséges, próbálja kezelni a stresszt, amelyet aktív, tápláló ételek fogyasztása és társasági élet közben tapasztal.
