Itthon Csontritkulás Kardiogén sokk: tünetek, okok, kezelés stb. & bika; szia egészséges
Kardiogén sokk: tünetek, okok, kezelés stb. & bika; szia egészséges

Kardiogén sokk: tünetek, okok, kezelés stb. & bika; szia egészséges

Tartalomjegyzék:

Anonim


x

Meghatározás

Mi a kardiogén sokk?

A kardiogén sokk súlyos állapot, amikor a szív hirtelen nem tud elegendő mennyiségű ételt és oxigént tartalmazó vért pumpálni a test különböző szerveibe. A kardiogén sokk olyan vészhelyzet, amely a lehető leghamarabb különleges kezelést igényel.

A kardiogén sokk egyik leggyakoribb oka a szívinfarktus. Ezenkívül a szív sokkot kiváltó egyéb egészségügyi problémák a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, a szív elektromos problémái és a szívbillentyű problémái.

Ha a szív nem tud vérrel és oxigénnel ellátni az agyat és más létfontosságú szerveket, akkor a test funkciói károsodnak. Kezdve a vérnyomás automatikusan csökken, a pulzus lelassul, és zavartságot, eszméletvesztést, izzadást és gyorsabb légzést érezhet.

Mennyire gyakori a kardiogén sokk?

A kardiogén sokk meglehetősen ritka állapot. A nők hajlamosabbak erre az állapotra, mint a férfiak. A betegségben szenvedők átlagéletkora 65 év és annál idősebb.

Ezen túlmenően a kardiogén sokk az ázsiai és csendes-óceáni térségben élő embereknél gyakoribb volt, az esetek 11,4% -kal, szemben a fehérekkel (8%), a feketékkel (6,9%) és a spanyolokkal (8,6%).%).

Bár a kardiogén sokkos helyzetek ritkák, halálosak lehetnek, ha nem kezelik őket azonnal. Az ezen állapot által okozott becsült halálozási arány 70-90 százalék.

Ha azonnal kezelést kap, nagy esély van a továbblépésre. Kérjük, további információkért beszéljen kezelőorvosával.

Jelek és tünetek

Milyen tünetei vannak a kardiogén sokknak?

A kardiogén sokk különböző jeleket és tüneteket mutathat. A tünetek azonban legtöbbször rövid időn belül azonnal megjelennek.

Számos tünet látható, amikor szívrázkódás lép fel, többek között:

  • A légzés gyorsabb
  • Erős légszomj
  • Hirtelen gyors szívverés (tachycardia)
  • Alacsony vérnyomás
  • Eszméletvesztés
  • Gyenge vagy gyors pulzus
  • Erős izzadás
  • A szokásosnál kevesebbet vizel, vagy egyáltalán nem
  • Mellkasi fájdalom
  • Nyugtalanság, izgatottság, zavartság és szédülés
  • A bőr tapintással hidegnek érzi magát
  • Halvány vagy pattanásos bőr

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Ha a fent felsorolt ​​tünetei vannak, azonnal keresse fel a legközelebbi orvost.

Azáltal, hogy a szívrohamkezelést a lehető leghamarabb megkapja, növeli a túlélési esélyeket és minimalizálja a szív károsodását.

Bonyodalmak

A kardiogén sokk súlyosabb eseteiben a szervezet szervei nem jutnak elegendő oxigénes vérhez. Ez az állapot a test létfontosságú szerveinek maradandó károsodását eredményezheti, például:

  • Agykárosodás
  • Veseelégtelenség
  • Májkárosodás

Ok

Mi okozza a kardiogén sokkot?

A kardiogén sokk olyan állapot, amelyet általában olyan szívproblémák okoznak, amelyek miatt a szív nem képes pumpálni a vért a test köré. A kardiogén sokk leggyakoribb oka a szívroham.

A szívroham oly módon befolyásolhatja a szív struktúráit, hogy a szívbe és a szívbe áramló vér eltömődhet és kardiogén sokkot okozhat.

Néhány olyan egészségügyi probléma, amely általában kardiogén sokkot vált ki:

1. Szívroham és egyéb szívproblémák

A kardiogén sokk tünetei és jelei akkor jelentkeznek a leggyorsabban, amikor egy személy szívrohamot kap. Ez az állapot károsíthatja a szív izmait és szöveteit.

Nem csak a szívrohamok a szív papilláris izmainak repedését és a szív alsó kamrai terének károsodását is okozhatják.

Más állapotok, például szívelégtelenség vagy aritmiák, megakadályozhatják a szív vérkeringését az egész testben. Ezenkívül a szívbillentyű rendellenességei és a szívritmus zavarai is okozhatják

2. Egyéb problémákkal küzdő szervek

A kardiogén sokkot a szívtől eltérő szervekkel kapcsolatos problémák is okozhatják, például a mellkasban felhalmozódó folyadék, ami szívtamponádot és tüdőembóliát okozhat.

Kockázati tényezők

Mi növeli a kardiogén sokk kockázatát?

A kardiogén sokk bárkit érinthet. Számos tényező növelheti azonban ennek az állapotnak a kialakulásának kockázatát, mint például az életkor, a kórtörténet és a nem. Íme a magyarázat:

1. Kor

A 75 éves és idősebb emberek hajlamosak a kardiogén sokkra.

2. Szív- és érrendszeri problémák

A szív- és érbetegségek szintén növelhetik a szívrázkódás kialakulásának kockázatát, például szívroham, szívelégtelenség, gyulladás, szív ischaemia, szívbillentyűkárosodás és még sok más.

3. Egyéb egészségügyi problémák

A kardiogén sokkot kiváltó egyéb egészségi állapotok a cukorbetegség, az elhízás, a pneumothorax és a szepszis.

4. orvosi eljárása volt

Valószínűleg kardiogén sokkba kerül, ha korábban szív bypass műtéten vagy CABG-eljáráson esett át.

5. Faj vagy etnikum

Az ázsiai-amerikai és a csendes-óceáni embereknél nagyobb a kockázat a betegség kialakulásához. Ezenkívül a spanyol és az afro-amerikai etnikai csoportokból származó embereknél kevésbé valószínű, hogy ez a betegség kialakul.

6. Nem

A kardiogén sokk esetei gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál.

Gyógyszerek és gyógyszerek

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják a kardiogén sokkot?

A diagnózis felállítása előtt az orvos megkérdezi, hogy milyen tüneteket és tüneteket érez, milyen kórtörténete és családtörténete van, és milyen gyógyszereket szed jelenleg.

Ezután az orvos ellenőrzi az életfontosságú jeleket, például a vérnyomás, a pulzus, a lélegzet és a testhőmérséklet mérését. Ezenkívül teljes fizikális vizsgálatot és számos vizsgálatot végeznek a kardiogén sokk helyzetének diagnosztizálására. Az elvégzendő kiegészítő vizsgálatok a következők:

1. Vérvizsgálat

Ennek a tesztnek a célja az oxigén és a szén-dioxid szintjének mérése az erekben. Ezenkívül a vérvizsgálatok segíthetnek a szív, a máj és a vesék laktátszintjének ellenőrzésében is.

2. Elektrokardiogram (EKG)

Szívroham diagnosztizálására szolgál. Ez a teszt rögzíti szívének elektromos aktivitását a bőréhez rögzített elektródákon keresztül. Ezután megjelenik egy impulzus, amely megjelenik a monitoron vagy papírra nyomtatható.

3. Echokardiogram

Ez a teszt a szív képeit előállító hanghullámokat használja a szívroham okozta károk meghatározására.

Ezenkívül a hanghullámok közvetlenül a szívbe jutnak egy olyan eszközről, amely a mellkasa felett helyezkedik el, és videoképet nyújt a szívéről.

Ez az eszköz segíthet az orvosoknak abban, hogy megállapítsák-e a véráramlás eltömődését, a szívpumpa működésének csökkenését és a szívbillentyűk rendellenességeit.

4. Mellkas röntgen

Ez a fotóteszt lehetővé teszi orvosa számára, hogy ellenőrizze a szív, az erek méretét, alakját és azt, hogy folyadék van-e a tüdejében.

5. Angiogram vagy koszorúér katéterezés

A folyékony festéket hosszú, vékony csövön keresztül injektálják, és egy artérián keresztül, általában a lábadba helyezik, majd a szíved artériájába jutnak. Amikor a színes folyadék kitölti az artériát, röntgenen néz ki, és felfedi az elzáródás vagy szűkület területeit.

Hogyan kezeljük a kardiogén sokkot?

A kezelés során a páciens extra oxigént kap, hogy lélegezzen, hogy minimalizálja az izmok és szervek károsodását.

Bizonyos esetekben az orvos légzőkészüléket csatlakoztat a beteg légzéséhez. Ezenkívül gyógyszereket és folyadékokat is kap a karján lévő IV-en keresztül.

1. Gyógyszerek

A kardiogén sokk kezelésére többféle gyógyszer létezik, amelyek feladata a szíven keresztüli vér növelése és a szív pumpáló képességének növelése.

Aszpirin

Aszpirint kap, miután a sürgősségi orvosi személyzet megérkezett a helyszínre, vagy amint megérkezett a kórházba. Ez csökkenti a véralvadást és elősegíti a vér áramlását a beszűkült artériákon.

Trombolitikumok

Minél korábban kap trombolitikus szereket szívroham után, annál nagyobb az esélye a túlélésre és kevesebb kárt okoz a szívében.

Trombolitikumokat azonban csak akkor kap, ha a sürgősségi szívkatéterezés nem áll rendelkezésre.

Szuperaspirin

Az aszpirinhez hasonlóan a szuperaspirin is segít megakadályozni az új vérrögök kialakulását.

Egyéb vérhígítók

Vérhígítót, például heparint ad az orvos a vérrögök kezelésére. A heparint intravénásán vagy injekció formájában általában a szívinfarktus utáni első napokban adják be.

Inotrop szer

Lehet, hogy ezt a gyógyszert kapja szívműködésének javítására és támogatására, amíg más kezelések nem kezdenek működni.

2. Orvosi eljárások

A kardiogén sokk kezelésére szolgáló orvosi eljárások általában a szív áramlásának helyreállítására összpontosítanak. Közöttük:

Angioplasztika és sztentelés

Az orvos behúz egy hosszú, vékony, speciális léggömbbel ellátott csövet egy artérián keresztül, általában a lábában, a szívében elzáródott artéria számára, ha a szívkatéterezés során elzáródást észlelnek.

Ezután a léggömböt felfújják annak feloldásához. A hálós stentek Egy fém (kis hálós) csövet lehet behelyezni az artériába, hogy az idővel nyitva maradjon.

Ballonpumpa

Az orvos behelyez egy ballonpumpa szívének fő artériájába. A szivattyú kitágul és összehúzódik az aorta belsejében, elősegítve a vér áramlását és levéve a szív terhelésének egy részét.

Ha a gyógyszerek és az orvosi eljárások nem működnek a kardiogén sokk kezelésére, orvosa műtétet javasolhat.

Koronária bypass műtét

Orvosa javasolhatja ezt az eljárást, miután a szívének elegendő ideje volt a szívroham felépülésére. Néha a bypass műtétet sürgősségi alapon hajtják végre.

Műtét a szív károsodásának helyreállítására

A sérülés által károsodott szív, például a szív egyik kamrájában lévő szakadás vagy egy szívbillentyű kardiogén sokkot okozhat. Az orvos műtétet javasolhat a probléma kijavítására.

Szívpumpa

Ez az eszköz egy mechanikus eszköz, amelyet a gyomorba ültetnek és a szívhez erősítenek, hogy elősegítsék a szivattyúzást.

A szívpumpákat olyan esetekben használják, hogy javítsák a végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegek életét, akik nem képesek átültetni a szívüket, vagy új szívadományozóra várnak.

Szívátültetés

Ez az eljárás végső megoldás, ha a szíve annyira károsodott, hogy más kezelés nem működhet.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok alkalmazhatók a kardiogén sokk kezelésére?

Íme életmódbeli és otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek csökkenteni a kardiogén sokk kockázatát:

  • A magas vérnyomás (magas vérnyomás) szabályozása: a betegnek testmozgást kell végeznie, kezelnie kell a stresszt, meg kell őriznie az egészséges testsúlyt, és korlátoznia kell a sót és az alkoholt a magas vérnyomás fenntartása érdekében. Ezenkívül orvosa felírhat gyógyszert a magas vérnyomás kezelésére.
  • Ne dohányozz.
  • Az egészséges testsúly fenntartása csökkenti a vérnyomást és emeli a koleszterinszintet.
  • Az étrendi koleszterin és zsírok, különösen a telített zsírok csökkentése csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Ha egyedül a diéta megváltoztatásával nem tudja szabályozni a koleszterinszintjét, orvosa koleszterinszint-csökkentő gyógyszert írhat fel.
  • A rendszeres testmozgás csökkentheti a vérnyomását, növelheti a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterinszintjét, és javíthatja a szív és az erek általános egészségi állapotát. Segít a testsúlyának ellenőrzésében, a cukorbetegség kezelésében és a stressz csökkentésében is.

Ha szívrohama van, azonnali intézkedés segíthet megelőzni a kardiogén sokkot. Azonnal kérjen sürgősségi orvosi segítséget, ha úgy gondolja, hogy szívrohama van.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.

A Hello Health Group nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést.

Kardiogén sokk: tünetek, okok, kezelés stb. & bika; szia egészséges

Választható editor