Tartalomjegyzék:
- Mi a glutén?
- Azonban a betegségben szenvedők nem fogyaszthatnak glutént
- 1. A lisztérzékenység
- 2. Nem lisztérzékenységi lisztérzékenység
- 3. Irritálható bél szindróma, búzaallergia és mások
Idővel egyre többen gluténmentes étrendet folytatnak, és kezdik kerülni a glutént tartalmazó ételek fogyasztását. Nem csoda, hogy a glutén jelenlétét az élelmiszerekben ma már gyakran negatívan befolyásolják az egészségre.
Valójában a legtöbb tanulmány azt állítja, hogy a glutén fogyasztása mindenki számára biztonságos, kivéve a lisztérzékenységben szenvedőket. Másrészről azonban egyes egészségügyi kutatók úgy vélik, hogy a glutén veszélyei bizonyos embereknél is jelentkezhetnek bizonyos egyéb egészségi állapotokkal.
Mi a glutén?
A glutén egyfajta fehérje, amely megtalálható a szemekben, különösen a búzában, a rozsban (rozs) és jali (árpa). A búza a leginkább fogyasztott gluténforrás. A glutén két fő fehérje a gliadin és a glutenin. Gliadin felelős az egészségre gyakorolt negatív hatások nagy részéért.
Feldolgozott termékekben a glutén segítheti a fejlesztési folyamatot a kenyér elkészítésekor, valamint rágós állagot kölcsönöz a kenyérnek. Ha a lisztet összekeverik vízzel, a glutén ragadós hálózatot képez, amelynek ragasztószerű állaga van. Ez a ragasztószerű tulajdonság az, ami rugalmassá teszi a tésztát, és a kenyeret lebegve süti. Ezenkívül a tapadó tulajdonságok rágós textúrát adnak neki.
Azonban a betegségben szenvedők nem fogyaszthatnak glutént
1. A lisztérzékenység
A lisztérzékenység olyan állapot, amelyben az ember immunrendszere hibásnak tartja a glutént mint idegen anyagot, amely fenyegeti a testet. Az immunrendszer ezt követően megtámadja a glutént és a vékonybél nyálkahártyáját, károsítva a bélbolyhokat, ami végső soron csökkenti a belek tápanyagfelvevő képességét.
Ez az állapot táplálkozási hiányokat, különféle emésztési problémákat is okoz, és növeli a különféle egyéb betegségek kockázatát.
A cöliákia leggyakoribb tünetei az emésztési zavarok, például hasmenés vagy székrekedés, fejfájás és fogyás. Néhány embernek nem lehetnek hígítási tünetei, de más tünetei lehetnek, például vérszegénység és fáradtság.
A lisztérzékenységet nagyon nehéz diagnosztizálni. Egy tanulmányból kiderül, hogy a lisztérzékenységben szenvedők legfeljebb 80 százaléka nem tudja, hogy van-e nála a betegség.
2. Nem lisztérzékenységi lisztérzékenység
A glutén veszélyei nemcsak a cöliákiában szenvedőknél, hanem a cöliákiában nem szenvedő, de nem cöliákiás gluténérzékenységben szenvedőkre is vonatkozhatnak. A nem cöliákiás gluténérzékenységgel rendelkező személy akkor is negatívan reagál a gluténre, ha nincs celiakia.
Általában azok, akik ezt tapasztalják, a lisztérzékenységhez hasonló tüneteket tapasztalnak, például hasmenést, fáradtságot, valamint ízületi és csontfájdalmat. A glutén fogyasztása után azonban nem tapasztaltak bélproblémákat. Ezek a tünetek az emésztőrendszer rossz állapotai miatt jelentkezhetnek.
Nincs egyértelmű definíció a nem cöliákiás gluténérzékenységről, de akkor diagnosztizálják, ha a beteg negatívan reagál a gluténra. Általában a diagnózis egyik módja a glutén evésének ideiglenes leállítása és újrafogyasztása. Ennek célja annak kiderítése, hogy vannak-e gluténérzékenységi tünetei vagy sem.
3. Irritálható bél szindróma, búzaallergia és mások
Egy tanulmány 34, irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő emberrel készült, akiket két csoportra osztottak: az egyik gluténmentes étrenden, a másik pedig glutént fogyaszt.
Ennek eredményeként a glutént fogyasztó csoport gyakrabban érzett fájdalmat, puffadást, hasmenést és fáradtságot, mint a többi csoport. Más szavakkal, az IBS-ben szenvedők részesülhetnek gluténmentes étrendből, amelyet tesznek.
A glutén negatívan reagál majd búzaallergiában szenvedő embereknél is. Az emésztési problémák körülbelül egy százalékkal nőnek a búzaallergiában szenvedőknél, akik glutént fogyasztanak.
Ezenkívül más kutatások azt mutatják, hogy a gluténmentes étrend a skizofréniában, autizmusban és glutén-ataxia betegségben szenvedők számára is előnyös lehet.
x
