Tartalomjegyzék:
- Hogyan alakul ki a szürkehályog?
- Mi okozza a szürkehályogot?
- 1. Cukorbetegség
- 2. Trauma
- 3. Veleszületett (veleszületett szürkehályog)
- 4. Galactosemia
- 5. Toxocariasis
A szürkehályog a szem egyik degeneratív betegsége (az életkor miatt), amellyel gyakran találkozunk. Körülbelül 60 éves korban a szürkehályog általában az öregedési folyamat miatt természetes módon kezd kialakulni. Tudta azonban, hogy a szürkehályogot más is okozhatja? Bizonyos okok miatti szürkehályog akár a gyermekeket is érintheti. További részletekért nézzük meg az alábbiakban a szürkehályog öt okát a szemben.
Hogyan alakul ki a szürkehályog?
A szürkehályog a szemlencsében jelenik meg, egy átlátszó, kristályos szerkezet, amely közvetlenül a pupilla mögött ül. A szemnek ez a része úgy működik, mint egy kamera lencséje, amikor a fényt a szem mögötti retinára fókuszálja, ahol a képet rögzítik. A lencse módosítja a szem fókuszát is, lehetővé téve számunkra, hogy tisztán lássunk dolgokat mind a közelben, mind a távolban.
A lencse vízből és fehérjéből készül. Ezek a fehérjék úgy vannak elrendezve, hogy a szem lencséje tiszta színű legyen, hogy a fény áthaladjon.
Egyes fehérjék azonban összetapadhatnak, és felhős felhőt alkothatnak, amely eltakarja a lencsét. Ez megakadályozza a fény bejutását a szembe, és csökkenti a látott kép élességét.
Idővel a fehérjeköd kitágulhat, hogy ellepje a lencse nagy részét, ködös vagy homályos látást biztosítva. Ezt hívják szürkehályognak. A szürkehályog kialakulásának oka általában az életkor.
A szürkehályog kialakulása általában évekig tart. Eleinte nem érezhet semmilyen tünetet. Csak ha az állapot rosszabbodik, akkor szürkehályog-tüneteket kezd érezni, például:
- Csökkent látás éjszaka
- A látás homályos, ha a fény körülötted túl erős
- A látott színek a szokásosnál halványabbak
- A nézetben élénk fehér fény körök (halók) jelennek meg
- Nem elég erős ahhoz, hogy lássa a tükröződést
- Látása sárgára vagy barnára változik
Mi okozza a szürkehályogot?
Sok esetben a szürkehályog oka az öregedési folyamat. Ez az állapot 40-50 éves korban kezdődhet, és 60 éves kor körül súlyosbodhat.
Tény azonban, hogy szürkehályog fiatalon, 30 év körül is előfordulhat. A szürkehályognak ezt a jelenségét fiatalon is nevezik korán megjelenő szürkehályog.
Ez azt jelenti, hogy vannak más okok is, amelyek szürkehályogot okozhatnak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a betegségeket, amelyek szürkehályogot okoznak:
1. Cukorbetegség
Az 1. és 2. típusú cukorbetegségben szenvedőknek nagyon óvatosnak kell lenniük a vércukorszint szabályozásában. Az ellenőrizetlen magas vércukorszint különböző komplikációkhoz vezethet, beleértve a szem szürkehályogját is.
Az Amerikai Optometrikus Szövetség idézete szerint a cukorbetegeknél nagyobb a szürkehályog veszélye, mint általában az embereknél.
Az ellenőrizetlen magas vércukorszint oxidatív stresszt (sok szabad gyököt) okozhat a szervezetben, beleértve a szemet is. Ez károsíthatja a szemlencsét, ami szürkehályoghoz vezet.
Nem csak a szemlencsében van egy enzim, amely a cukrot szorbittá alakítja. A felgyülemlett szorbit fehérjeváltozásokat okozhat, így a lencse zavarossá válik, és szürkehályog jelenik meg.
2. Trauma
A szürkehályog következő oka a fizikai trauma. Maga a trauma akkor fordulhat elő, ha sérülést tapasztal egy ütés, szúrás vagy túlzott nyomás miatt a fej és a szem környékén.
Az ütés, a szúrás vagy a nyomás okozta szemsérülés károsíthatja a szem belsejében található lencseszöveteket. Ez a károsodás növelheti a szürkehályog kialakulásának kockázatát.
3. Veleszületett (veleszületett szürkehályog)
Ahogy a neve is mutatja, a veleszületett szürkehályog olyan szürkehályog, amely születésétől kezdve jelenik meg. A gyermekek szürkehályogja azonban gyermekkorban vagy serdülőkorban is kialakulhat. Ezt nevezik gyermekkori szürkehályog.
Veleszületett szürkehályog fordulhat elő genetikai rendellenességek vagy fertőző betegségek miatt a terhesség alatt. Többféle fertőzést rögzítettek, amelyek befolyásolják a magzati szemlencsét, beleértve a rubeola vírust, a toxoplazma parazitákat, a citomegalovírust, a bárányhimlőt okozó varicella-zoster vírust és a herpes simplex vírust.
4. Galactosemia
A galactosemia egy örökletes betegség, amely miatt a baba teste képtelen átalakítani a galaktózt, a szénhidrátokból származó speciális vegyületet glükózzá. Ennek eredményeként a galaktóz felhalmozódik a vérben.
A galaktóz galaktitollá alakul, amelyek mind a szemlencsében felhalmozódnak. Mindkettő felhalmozódása vizet vezet a szem lencséjébe. Ha nem kezelik azonnal, a szemlencse elmosódik és szürkehályogot okoz.
A galaktozémiában szenvedő csecsemők körében körülbelül 75 százaléknál szürkehályog alakul ki mindkét szemben még a születés óta eltelt néhány hétben is.
5. Toxocariasis
A Toxocariasis egyfajta Toxocara kerekféreg-fertőzés, amely állatokról emberre terjed. Ezek a kerekférgek általában macskáktól vagy kutyáktól származnak. Bár ritka, a toxocariasis akkor is előfordulhat, ha olyan állat húsát fogyasztja, amelyet nem főztek, különösen bárányból vagy nyúlból.
Ezek a veszélyes férgek elmozdulhatnak és petesejteket rakhatnak le az emberi testbe. Ezt követően ezek a férgek átterjednek az emberi test különböző szerveire, beleértve a szemet is, és szürkehályogot okoznak.
A szürkehályog okait a fentiekben ismernie kell a megfelelő szürkehályog-kezelés meghatározásához. Hályogmegelőzési lépéseket is tehet, az oknak megfelelően.
