Albuminuria (proteinuria): tünetek, okok és kezelés

Meghatározás

Mi az albuminuria (proteinuria)?

Az albuminuria (proteinuria) olyan állapot, amikor a vizelet vagy a vizelet rendellenes mennyiségű albumint tartalmaz. Az albumin egyfajta fehérje a vérben. Ez az állapot nem betegség, hanem olyan tünet, amely egy bizonyos betegségre utalhat.

Az egészséges vese nem engedi, hogy túl sok fehérje jusson át a veseszűrőkön. A vesebetegség által károsított szűrők azonban lehetővé tehetik, hogy a fehérjék, például az albumin, a vérből a vizeletbe szivárogjanak.

Ez az állapot, más néven proteinuria, gyakran a vesebetegség tünete, különösen, ha súlyos proteinuria van, ahol a vizelete napi 2-3 gramm fehérjét tartalmaz.

Mennyire gyakori ez az állapot?

Ez az állapot bármilyen korú betegeknél előfordulhat. Az albuminuria a kockázati tényezők csökkentésével kezelhető. További információért forduljon orvosához.

Jelek és tünetek

Melyek az albuminuria jelei és tünetei?

Általában az ilyen betegségben szenvedő betegeknél nincsenek tünetek, különösen új betegség megjelenésekor. Az albuminuria azonban tüneteket okozhat a betegség súlyosabbá válása után, amelyek közül néhány:

• gyakoribb vizelés (túlműködő hólyag),
• nehéz lélegezni,
• hányinger és hányás,
• fáradtság,
• étvágytalanság,
• duzzanat az arc, a gyomor vagy a lábak területén és a bokák körül,
• éjszaka izomgörcsök,
• duzzadt szemek, és
• habos vizelet.

Ez a tünet a krónikus vesebetegség jele is. Ezenkívül a nagy mennyiségű fehérje a vizeletben szintén nephrotikus szindrómának nevezett állapotot okoz.

A nefrotikus szindróma vízfelhalmozódást okoz a szervezetben. Ez a felesleges víz több részen megduzzasztja a testét.

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Azonnal orvoshoz kell fordulnia, amikor a különböző tünetek közül egy vagy több megtörtént. Különösen, ha duzzanatot és habos vizeletet tapasztal, azonnal keresse fel orvosát, hogy a lehető leghamarabb kezelést kaphasson.

Ok

Mi okozza ezt az állapotot?

A fehérje bejuthat a vizeletbe, ha a vesék nem működnek megfelelően. A vesékben lévő erek, az úgynevezett glomerulusok úgy működnek, hogy kiszűrik a salakanyagokat a vérből, és fenntartják a testnek szükséges összetevőket, beleértve a fehérjét is.

A glomerulus biztosítja, hogy a fehérje és a nagyobb vérsejtek ne kerüljenek a vizeletbe. Ha valami belép a tubulusba, a vesék visszafogják a fehérjét, és a testben tárolják.

De ha mindkettőjüket zavarják, vagy ha túlzott fehérjetartalom van, akkor ez a fehérje a vizeletben is áramlik.

Ezenkívül a húgyúti kövek jelenléte proteinuriát is okozhat.

Ezt a betegséget nemcsak a vesével kapcsolatos betegségek okozhatják átmeneti egészségi állapotok, például kiszáradás, gyulladás és alacsony vérnyomás.

A túl intenzív testmozgás, a stressz, az aszpirin-gyógyszerek használata és a hidegnek való kitettség egyéb okok, amelyek proteinuriát okozhatnak.

Kockázati tényezők

Mi növeli az albuminuria kockázatát?

Számos tényező növelheti az albuminuria kockázatát. A leggyakrabban kiváltó két betegség a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Más típusú vesebetegségek, amelyek nem kapcsolódnak cukorbetegséghez vagy magas vérnyomáshoz, szintén fehérje szivárgását okozhatják a vizeletben.

Egyéb kockázati tényezők a következők:

• elhízottság,
• 65 év feletti életkor, és
• családi kórelőzmény vesebetegség.

Néhány embernek a vizeletben több fehérje van felálláskor, mint fekve. Ezt az állapotot ortosztatikus proteinuriának nevezzük.

Különböző állapotok is hozzájárulnak a vizelet fehérjeszintjének növekedéséhez, beleértve:

• autoimmun betegség,
• plazmasejtes rák (myeloma multiplex),
• szívbetegség,
• akut vese gyulladás,
• preeclampsia, a terhes nők magas vérnyomásának szövődménye,
• intravaszkuláris hemolízis vagy a vörösvértestek pusztulása és a hemoglobin felszabadulása a véráramban,
• veserák, és
• pangásos veseelégtelenség.

Diagnózis

Hogyan lehet diagnosztizálni ezt az állapotot?

A proteinuria vizeletvizsgálattal kimutatható. Ehhez nem kell különösebb előkészület. Ezt a tesztet akár otthon is elvégezheti, követve orvosának utasításait.

Teszt mérőpálca

Egy egyszerű vizsgálat vizeletvizsgálat mérőpálca (egy kis műanyag csík indikátorpapírral), amely nagyon kis mennyiségű fehérjét képes kimutatni.

Később, ha túl sok anyag van a vizeletben, a végek színe megváltozik. Mivel a vizeletben található fehérje csak ideiglenesen tarthat, ezt a vizsgálatot rendszeresen el kell végezni annak megállapítására, hogy valóban van-e veseproblémája.

Teszt mérőpálca Ez nagyon érzékeny, de nem tudja pontosan megmérni, hogy mennyi fehérje albumin van a vizeletben. A pontos méréshez a vizeletet laboratóriumban kell ellenőrizni.

Ha az eredmények nem meggyőzőek, a fennmaradó vizeletet mikroszkóp alatt vizsgálják. Ezekből a megfigyelésekből az orvos megtudja azokat az anyagokat, amelyeknek nem szabad a vizeletben lenniük, például vörös- és fehérvérsejteket, baktériumokat vagy kristályokat, amelyek vesekővé nőhetnek.

A fehérje egyik pozitív vizeletvizsgálata nem határozza meg, hogy vesebeteg-e. Azonban, ha az eredmény továbbra is pozitív minden alkalommal, amikor elvégzi a tesztet, akkor valószínűleg a veséje problémákat okoz.

Albumin- és kreatininszint-teszt

Ezt a tesztet annak bemutatására végzik, hogy 24 órán belül mennyi fehérje albumin és kreatinin szint ürült ki a vizelettel. A kreatinin egy olyan salakanyag, amelyet a vesékben szűrnek, majd vizeletürítéssel választanak ki.

Az ACR magasnak mondható, ha az eredmény meghaladja a 30-at, ez jelentős fehérjeszivárgást jelez. Minél magasabb a szint, annál veszélyesebb lesz a hatás.

A 3-30 közötti ACR-k általában nem igényelnek intézkedéseket, de a betegeket évente át kell szűrni. Eközben a 3 mg / mmol alatti ACR nem igényel további lépéseket.

További vizsgálat

Ha az ACR magas, az orvos megvizsgálja a beteg és a család kórtörténetét, majd további veseművelést végez. Ezek a vizsgálatok a következők lehetnek:

• Vérvizsgálat. Vérvizsgálatokat végeznek a kreatininszint, a fehérje mérésére és a glomeruláris szűrési sebesség becslésére. Ez a teszt képet adhat a veséinek működéséről is.
• Szkennelési teszt. Olyan tesztek, mint a CT letapogatás vagy ultrahang megmutathat egy képet a veséről, amely segít az orvosnak abban, hogy bármilyen problémát találjon benne.
• Vizeletfehérje elektroforézis. Az orvos bizonyos típusú fehérjéket keres a vizeletmintában, amelyek betegségre utalhatnak.
• Immunterápiás vérvizsgálat. A teszt célja az immunglobulin nevű fehérje megtalálása, amely fertőzés elleni antitest a vérben.
• Vese biopszia. Ez az eljárás magában foglalja a vese szervének egy kis részének eltávolítását. Később ezt a mintát mikroszkóp alatt vizsgálják.

Kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Melyek az albuminuria kezelései?

Az albuminuria nem specifikus betegség, ezért a kezelés az ok azonosításától és kezelésétől függ. Általában, ha a proteinuria általában normális, akkor nem kell kezelni.

Más, ha az állapotot vesebetegség okozza, nagyon fontos a megfelelő orvosi ellátás. A kezeletlen krónikus vesebetegség veseelégtelenséghez vezethet.

Gyógyszereket néha adnak, különösen cukorbetegeknek és / vagy magas vérnyomásban szenvedőknek. A kábítószerek a kábítószerek két osztályából származhatnak, nevezetesen az ACE-ből (angiotenzin-konvertáló enzim) inhibitorok és ARB (angiotenzin receptor blokkolók).

A kétféle kábítószert valójában szélesebb körben használják a vérnyomás csökkentésére. Azonban albuminuriában szenvedő betegeknél ez a gyógyszer segíthet megvédeni a vesét a károsodástól.

A megfelelő kezelés - különösen krónikus betegségekben, például cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő betegeknél - fontos az albuminuriát okozó progresszív vesekárosodás megelőzésében.

Cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő betegeknél az albuminuriában szenvedő betegeknek a vércukorszintet is szabályozniuk kell.

Ezenkívül a cukorbetegeknek éves glomeruláris filtrációs ráta (GFR) tesztet kell elvégezni. Ha veseproblémák vannak, a beteget nefrológushoz, a vesebetegségekre szakosodott orvoshoz irányítják.

Eközben, ha albuminuria jelentkezik preeclampsia-ban szenvedő terhes nőknél, állapotukat jobban ellenőrizni kell. Szerencsére a legtöbb albuminuria a baba születése után magától elmúlik.

Még akkor is, ha a páciensnek nincsenek egyéb betegségei, például cukorbetegsége, vérnyomásproblémái vagy egyéb betegségei, vérnyomáscsökkentő gyógyszereket továbbra is fel lehet írni a vesekárosodás megelőzésére.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok alkalmazhatók az albuminuria kezelésére?

Mivel ezt az állapotot egy olyan betegség okozhatja, amelyben szenved, akkor vigyáznia kell arra, hogy távol tartsa magát a tüneteket kiváltó dolgoktól.

Azonban általában különféle változtatásokat kell végrehajtania, különösen az étrendben. Íme néhány olyan módszer, amely segíthet az albuminuria kezelésében.

• Ha vízvisszatartási állapota van, ami albuminuria-t okoz, csökkentse a napi étrendben a só- és vízbevitel mennyiségét. A sóban lévő nátrium emeli a glomeruláris kapilláris nyomást is, ami zavarja annak munkáját.
  
• Ha magas a vérnyomása, csökkentse étrendjében a sót, és jól állítsa be étrendjét.
  
• Fenntartani az egészséges súlyt. Az elhízás gyakran váltotta ki a különféle egészségügyi problémákat, beleértve a vesék és a vizeletrendszer egészségét is. Az egészséges ételek elfogyasztása mellett testét is tegye aktívabbá testgyakorlással vagy más fizikai tevékenységgel.

Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.