Hogyan diagnosztizálják az orvosok agyvérzést? & bika; szia egészséges

A stroke diagnózisa általában nem olyan bonyolult, de gyors orvosi személyzet, technológia és egy kis szerencse kombinációjára van szükség, hogy minden megfelelő teszt és kezelés elvégezhető legyen. Az alábbiakban bemutatunk néhány tesztet, amelyet az orvosok végeznek a stroke diagnosztizálásához.

Neurológiai vizsgálat

A stroke tüneteinek azonosításán túl a fizikális vizsgálat, a diagnózist neurológiai vizsgálatokkal is elvégzik. Ezt a tesztet az agyműködés csökkenésének megállapítására végzik, amely lehetővé teszi a személy számára a stroke-ot.

Minden neurológiai vizsgálati foglalkozást az agy különböző részén végeznek, amely magában foglalja:

Figyelem vagy tudatosság
Beszéd, nyelv és memória funkciók
Látás és szemmozgások
A kéz és a láb érzékelése és mozgása
Reflex mozgás
A járás és az egyensúly képessége

Számított tomográfia (CT) vizsgálat

Ezt a vizsgálatot a sürgősségi osztályon végzik a vérzéses stroke felismerése érdekében.

A számítógépes tomográfia (CT) hatékony módszer a betegség kimutatására, mivel ez a teszt azon túl, hogy képes könnyen észlelni az agyban lévő vérzést, gyorsan meg is tudja csinálni.

A CT-vizsgálatok iszkémiás stroke-ot is kimutathatnak, de az eseményt követő 6-12 órán belül.

Ágyéki szúrás

A „gerinccsapolásként” is ismert, ezt a tesztet néha sürgősségi helyiségben hajtják végre, ha a CT-vizsgálatból származó vérzéses stroke valószínűsége nagy, és nem egyértelmű a véráramlás. Ezt a vizsgálatot úgy végezzük, hogy tűt helyezünk a gerinc alsó részének olyan területére, amely elég biztonságos a cerebrospinalis folyadék (CSF) összegyűjtéséhez.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

Ez az egyik leghasznosabb teszt a stroke diagnosztizálásában, mert perceken belül képes felismerni a stroke-ot az esemény bekövetkezésétől számítva. Az agyi képalkotás eredményei még jobbak a CT-vizsgálatokhoz képest. Ezért az MRI a legszélesebb körben kiválasztott teszt a stroke diagnosztizálására. Az MRI speciális típusa, a mágneses rezonancia angiográfia (MRA) lehetővé teszi az orvosok számára, hogy pontosan vizualizálják az agyi erek szűkületét vagy elzáródását.

Transcranialis Doppler (TCD)

Ez a teszt hanghullámok segítségével határozza meg a vér áramlását az agy fő erén. Az erek keskeny területe a normálisnál gyorsabb véráramlást jelez. Ezt az információt az orvosok felhasználhatják az elzáródott erek előrehaladásának nyomon követésére.

A TCD másik fontos felhasználása az erek monitorozása a vérzéses stroke előfordulása körüli területen, ahol az erek hajlamosak „érgörcsös” összehúzódásokat tapasztalni, amelyek károsak az erek falára és blokkolhatják a véráramlást.

Agy angiográfia

Agyvérzés szakemberei ezt a tesztet használják a nyak és az agy erek vizsgálatára. Ebben a vizsgálatban az orvos egy speciális festéket fog befecskendezni a nyaki artériákba, amely röntgensugarakkal látható, és a vér automatikusan továbbítja ezt az anyagot az agyba. Ha az erek teljesen vagy részben el vannak dugulva, vagy az agy egy másik erében zavar lehet, akkor ezen a vizsgálaton keresztül nem, vagy csak kis mennyiségű festék kerül a véráramba.

A stroke leggyakoribb oka a carotis szűkülete, a carotis stenosis, amely általában az erek falain a koleszterin felhalmozódásának eredménye. Ez az állapot diagnosztizálható egy carotis duplex nevű vizsgálattal is, amely olyan hanghullámokat használ, amelyek ezen az ereken átjutnak.

A szűkület mértéke és az érzett tünetek alapján műtétre van szükség a lepedék eltávolításához az elzáródott artériából.

Az agyi angiográfia segíthet az orvosoknak a vérzéses stroke-okkal járó állapotok, nevezetesen az aneurysma és az elülső vénák rendellenességeinek diagnosztizálásában.

A stroke diagnosztizálása után új vizsgálatokat kell végezni a stroke okának kiderítéséhez.

Elektrokardiogram

Ez a teszt, más néven EKG vagy EKG, segít az orvosoknak a szív elektromos vezetésével kapcsolatos problémák azonosításában. Általában a szív szabályos ritmusban dobog, ritmikus mintázat, amely megmutatja a vér áramlását az agyba és a test egyéb szerveibe. Ha azonban a szív elektromos vezetése zavart okoz, a szív szabálytalanul fog verni, és ez az aritmia egy olyan állapota, ahol a szívverés szabálytalan.

Az aritmiák, mint a pitvarfibrilláció, vérrögképződéshez vezethetnek a szív kamráiban. Ez a vérrög bármikor eljuthat az agyba és stroke-ot okozhat.

Transthoracalis echokardiogram (TTE)

Ez a teszt, más néven "visszhangpróba", hanghullámokkal keresi a vérrögöket vagy az embólia forrásait a szívben. Ezenkívül a szívműködés rendellenességeinek felkutatására is használják, amelyek vérrögöket vagy vérrögöket képeznek a szív kamráiban. Vizsgálatokkal azt is megvizsgálják, hogy a lábából származó vérrög átjuthat-e az agyba.

Láb ultrahang

Az orvosok általában ezt a tesztet olyan stroke-os betegeknél végzik, akiknek diagnosztizálták a foramen ovale szabadalmat. Ez a teszt hanghullámok segítségével keresi a vérrögöket a belső lábvénákban, amelyek a mélyvénás trombózis (DVT). A DVT stroke-ot okozhat. Kezdetben a DVT apró töredékei felszabadulnak és a vénás keringésen keresztül a szívbe kerülnek. A szív eljutása után a vérrög a szív jobb oldaláról a bal oldalra a PFO-n keresztül halad, ahol az aorta és a carotis artériákon keresztül az agyba tolódik, végül stroke-ot okozva.

Vérvizsgálat

A vérmintával végzett orvosi vizsgálatok segíthetnek az orvosoknak olyan egyéb betegségek azonosításában, amelyek növelhetik a stroke kockázatát, például: