Cushing-szindróma: tünetek, okok és gyógyszerek. Helló, egészséges

Meghatározás

Mi a Cushing-szindróma (Cushing-szindróma)?

A Cushing-szindróma vagy a hypercortisolismus olyan betegség, amelyet a kortizol hormon megnövekedett szintje okoz a szervezetben. A kortizol egyfajta hormon, amelyet a mellékvesék termelnek.

A mellékvesék mindegyik vese tetején helyezkednek el. Fő feladata a hormonok egyensúlyának szabályozása a testben. A termelt hormonok egyike a kortizol, szintjét az agyalapi mirigy szabályozza, amely az agy alsó részén található.

Általában a Cushing-szindróma az agyalapi mirigy daganatnövekedése által okozott állapot. Nem zárja ki azonban a daganatok növekedését a mellékveseiben sem.

Ha ez az állapot bekövetkezik, sok probléma és rendellenesség fordul elő a testrendszerben, mint például a kiegyensúlyozatlan vércukorszint, az immunrendszer romlása, az érintett vérnyomás, a szív és az erek problémái, valamint a központi idegrendszer rendellenességei.

Szerencsére ez az állapot gyógyítható. A kezelés után általában 2–18 hónap szükséges.

Mennyire gyakori a Cushing-szindróma (Cushing-szindróma)?

Ez a szindróma gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Ez az állapot a 25-40 éves betegeknél is gyakoribb.

A Cushing-szindróma olyan állapot, amelyet a meglévő kockázati tényezők kontrollálásával lehet kezelni. Ha további információt szeretne erről az állapotról, forduljon orvoshoz.

Jelek és tünetek

Milyen jelei és tünetei vannak a Cushing-szindrómának (Cushing-szindróma)?

A Cushing-szindróma jelei és tünetei személyenként változhatnak. A súlyosság és az időtartam is változó.

A fő tünet azonban, amelyet ez a betegség általában mutat, a súlygyarapodás. A megnövekedett kortizolszint a zsír felhalmozódását eredményezi a test több részében, különösen az arcban, a gyomorban és a mellkasban.

További tünetek, amelyek a Cushing-szindrómában szenvedőknél jelentkezhetnek:

• Elhízottság
• Zsírlerakódások, különösen az arc középső részén (kerek, holdszerű arcot okozva /hold alakú arc), a vállak és a hátsó teteje között (bivalypúpszerű alakot okozva /bivalypúp)
• Zúzódások a mellen, a karon, a gyomorban és a combon
• A bőr elvékonyodása és könnyû véraláfutás
• Nehezen gyógyuló bőrsérülések
• Pattanás
• Fáradtság
• Izomgyengeség
• Glükóz intolerancia
• Fokozott szomjúság
• Fokozott vizelet
• Csontvesztés
• Magas vérnyomás
• Fejfájás
• Kognitív diszfunkció
• Szorongás
• Könnyen irritálódj
• Depresszió
• Könnyen megfertőződik

A nőknél a következő jelek és tünetek lehetnek:

• Túlzott szőrnövekedés az arcon és a test egyes részein
• Szabálytalan menstruáció
• Bizonyos esetekben a menstruáció egy ideig megáll

Ezenkívül a férfi betegek olyan tüneteket is tapasztalhatnak, mint:

• Merevedési zavar
• A nemi vágy elvesztése
• Csökkent termékenység

Az ebben a betegségben szenvedő gyermekek általában elhízottak és lassabb növekedési sebességgel rendelkeznek.

Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Ha bármilyen fenti jele vagy tünete van, vagy bármilyen más kérdése van, kérjük, forduljon orvosához.

Minden beteg teste eltérő jeleket és tüneteket mutat. A legmegfelelőbb kezeléshez és egészségi állapotának megfelelően győződjön meg róla, hogy a tapasztalt tüneteket mindig ellenőrizze orvosával vagy a legközelebbi egészségügyi szolgáltatóval.

Ok

Mi okozza a Cushing-szindrómát (Cushing-szindróma)?

A Cushing-szindróma fő oka a kortizol hormon emelkedett szintje. Mint korábban kifejtettük, a kortizol a mellékvesék által termelt hormon.

A kortizolnak különféle szerepei vannak az emberi testben. Néhány közülük szabályozza a vérnyomást, csökkenti a gyulladást vagy a gyulladást, és fenntartja a szív és az erek működését.

Ezenkívül a kortizol azt is befolyásolja, hogy a test hogyan reagál a stresszre. Ez a hormon szabályozza a fehérje, a szénhidrátok és a zsírok energiává alakításának folyamatát is. Ezt a folyamatot nevezik anyagcserének.

Ha azonban a testében a kortizolszint túl magas, akkor valószínűleg ezt a szindrómát szenvedheti. Ennek az állapotnak a fő okai a kortikoszteroid gyógyszerek és a kortizoltermelő rendszer rendellenességei.

1. Kortikoszteroid gyógyszerek

A Cushing-szindróma egyik fő oka a kortikoszteroid gyógyszerek nagy dózisban és hosszú ideig történő fogyasztása.

A kortikoszteroid gyógyszereket, például a prednizont általában használják a test gyulladásának kezelésére. Ezek egy része a rheumatoid arthritis, a lupus és az asztma. Ezt a gyógyszert általában arra is használják, hogy megakadályozzák a szervezetet az átültetett szerv kilökődésében.

Mivel ezeknek a betegségeknek a kezelésére adott dózisok meghaladják a kortizol normális mennyiségét a szervezetben, mellékhatások jelentkezhetnek.

A kortikoszteroid gyógyszerek, amelyek ezt a szindrómát kiválthatják, nemcsak orális, hanem injekciós gyógyszerek (injekciók) is, amelyeket ízületi fájdalom, bursitis és hátfájás kezelésére adnak.

Ezenkívül az asztma és az ekcéma szteroid gyógyszerei is növelhetik e betegségek kialakulásának kockázatát.

2. Túlzott kortizoltermelés a szervezetben

Nem csak kortikoszteroid gyógyszerek, ez a szindróma is előfordulhat a kortizol hormon túlzott termelése miatt a szervezetben.

Ez az állapot általában az egyik vagy mindkét mellékvese problémájából, vagy az adrenokortikotrop hormon (ACTH) szintjének emelkedéséből adódik, amely a kortizol termelését szabályozza.

• Az agyalapi mirigy daganata

Ha van olyan tumor az agyalapi mirigyben, amely növekszik, akkor potenciálisan túltermelheti az ACTH-t. Ez azt eredményezheti, hogy a kortizolszint meghaladja az ésszerű határértékeket.

• ACTH-termelő daganatok

Ritka esetekben a test más szerveiben növekedő daganatok szintén képesek ACTH-t termelni, rosszindulatú és jóindulatú daganatok egyaránt.

• A mellékvesék betegségei

Néhány beteg mellékvese nem működik megfelelően. Általában ezt egy jóindulatú daganat növekedése okozza a mellékvesekéregben, amelyet mellékvese adenómának neveznek.

Kockázati tényezők

Mi növeli a Cushing-szindróma (Cushing-szindróma) kockázatát?

A Cushing-szindróma olyan állapot, amely szinte mindenkiben előfordulhat, korosztálytól és faji csoporttól függetlenül. Számos tényező azonban növelheti az ember kockázatát ennek a betegségnek a kialakulásában.

Fontos tudni, hogy egy vagy több kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy mindenképpen ki lesz téve egy betegségnek vagy egészségi állapotnak. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bizonyos betegségekben vagy egészségi állapotokban kockázati tényezők nélkül szenvedhet.

A következők olyan tényezők, amelyek kiválthatják a Cushing-szindróma megjelenését:

1. Kor

Ez a betegség a 25 és 40 év közötti betegek körében gyakoribb. Ha ebbe a korosztályba esik, sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy ebben a betegségben szenvedjen.

2. Nem

Az életkori tényezőn kívül a nem is befolyásolhatja. Ez a betegség gyakoribb a női betegeknél, mint a férfiaknál.

3. 2-es típusú cukorbetegségben szenved

Ha 2-es típusú cukorbetegségben szenved, sokkal nagyobb az esélye ennek a szindrómának a megszerzésére.

4. Legyen túlsúlyos vagy elhízott

A túlsúly vagy az elhízás szintén növelheti a Cushing-szindróma kialakulásának kockázatát.

5. Cushing-szindrómás családtagja van

Ha a családjában vannak olyan családtagok, akik ebben a betegségben szenvednek, fennáll annak a lehetősége, hogy ez a betegség átterjedhet önre.

Diagnózis és kezelés

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Hogyan diagnosztizálják a Cushing-szindrómát?

A Cushing-szindróma olyan betegség, amelyet meglehetősen nehéz diagnosztizálni. Ennek oka, hogy a tünetek hasonlítanak más betegségekre.

A diagnózis során az orvos fizikai vizsgálatot végez, olyan tünetek figyelembevételével, mint egy kerek arc, a zsírszövet felhalmozódása a vállon és a nyakon, valamint a bőr elvékonyodásával, zúzódásokkal és striák.

Számos további tesztet hajtanak végre a pontos diagnózis érdekében:

1. 24 órás vizeletvizsgálat

Ebben a vizsgálatban az orvosi csapat meg fogja mérni a kortizol hormon szintjét a vizeletében. A vizeletvizsgálatot 24 órán át gyűjtött vizeleten végzik. A Cushing-szindrómában szenvedő betegeknél a kortizolszint emelkedése a vizeletben 24 órán keresztül megtörténik.

2. Alacsony dózisú dexametazon szuppressziós teszt(DST)

A DST egy olyan teszt, amelyet kifejezetten a Cushing-szindróma diagnosztizálására végeznek. Ezt a tesztet a kortizol hormon szintjének kiszámításával végezzük alacsony dózisú dexametazonnal.

Ennek a tesztnek az a célja is, hogy megtudja, hogyan reagálnak a mellékvesék az ACTH hormonra.

Általában ezt a tesztet úgy végezzük, hogy 11:00 órakor alacsony dózisú 1 mg dexametazont adunk, majd reggel megvizsgáljuk a vér szérum kortizolt. Normál körülmények között az ellenőrzött kortizolszint alacsony lesz, míg ha Cushing-szindrómában szenved, a kortizolszint emelkedni fog.

3. Nyálpróba

A kortizol szintje egész nap növekszik és csökken. Egészséges embereknél a kortizol szintje jelentősen csökken éjszaka. Eközben a Cushing-szindrómában szenvedők éjszaka megnövekszik a nyál kortizolszintjét.

3. Tesztlövés

A CT-vizsgálatok és az MRI-vizsgálatok részletes képeket adhatnak a mellékvese- és agyalapi mirigyekről. Ezzel a vizsgálattal az orvos meg tudja nézni, van-e rendellenesség a két mirigyben.

4. Petrosalis sinus mintavétel

Ezt a tesztet egy vékony cső behelyezésével végzik az ágyékán, miközben nyugtatják. Ezután az orvos vérmintát vesz a petrosalis sinusokból, amelyek az agyalapi mirigyhez kapcsolódó erek.

Ha az ACTH hormon szintje a vett vérmintában magas, akkor lehetséges, hogy ezt a szindrómát az agyalapi mirigy rendellenessége okozza.

Hogyan kezeljük a Cushing-szindrómát?

A Cushing-szindróma kezelése az októl függ. Ha a szindrómát az agyalapi mirigy vagy a tumor okozza, amely felesleges ACTH-t termel, akkor a következő kezelésekre lesz szükség:

• A daganatok műtéti eltávolítása
• Sugárzás az agyalapi mirigy daganat eltávolítása után
• Kortizolpótló terápia műtét után, esetleg az egész életen át
• Ha a daganatot nem lehet eltávolítani, akkor szükség lehet kezelésre a kortizol blokkolásában

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok végezhetők a Cushing-szindróma kezelésében?

Néhány életmódbeli és otthoni gyógymód, amelyek segíthetnek a Cushing-szindróma kezelésében, a következők:

• Növelje a napi tevékenységeket lassan, hogy megvédje a legyengült izmokat a túl erős tolás okozta károsodásoktól.
• Egészséges táplálkozás tápláló ételekkel, hogy növelje az erőt és megerősítse a csontokat.
• Fenntartja a mentális egészséget: tartsa magát nyugodtnak és jól kezelje a stresszt.
• Próbálja ki a terápiát a fájdalmak enyhítésére, például forró fürdők, masszázs és testmozgás.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.