Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a váll diszlokációja?
- Mennyire gyakori a váll diszlokációja?
- Tünetek
- Milyen jelei és tünetei vannak a váll elmozdulásának?
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- Ok
- Mi okozza a váll elmozdulását?
- Kockázati tényezők
- Mi növeli a váll elmozdulásának kockázatát?
- Gyógyszerek és gyógyszerek
- Hogyan diagnosztizálják ezt az állapotot?
- Melyek a váll diszlokációjának kezelései?
- Házi gyógymódok
- Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok végezhetők a váll elmozdulásának kezelésében?
Meghatározás
Mi a váll diszlokációja?
A váll elmozdulása az, amikor a felkar gömbcsuklója kiugrik a vállüregből. A váll a test legmozgékonyabb ízülete, így ez a leginkább hajlamos az elmozdulásra.
Mennyire gyakori a váll diszlokációja?
Ez az állapot bármilyen korú betegeknél előfordulhat. Ez az állapot a kockázati tényezők csökkentésével kezelhető. További információért forduljon orvosához.
Tünetek
Milyen jelei és tünetei vannak a váll elmozdulásának?
Ennek az állapotnak a gyakori tünetei a következők:
- Látható vállak, amelyek deformálódtak vagy nem megfelelőek
- Duzzanat vagy véraláfutás
- Intenzív fájdalom
- Nem lehet mozgatni az ízületet
- Zsibbadás, bizsergés vagy gyengeség a karban, kézben vagy kézben
Ez az állapot zsibbadást, gyengeséget vagy zsibbadást okozhat a sérült terület, például a nyak vagy a karok körül is. A vállizmok görcsbe rándulhatnak a zavartól, gyakran növelve a fájdalom intenzitását.
Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Ha úgy gondolja, hogy a vállának elmozdulása van, azonnal forduljon orvoshoz.
Ok
Mi okozza a váll elmozdulását?
A vállízület a testben leggyakrabban kimozdult ízület. Mivel az ízület több irányban mozog, a vállad teljesen vagy részben elmozdulhat előre, hátra vagy lefelé, bár a legtöbb elmozdulás a váll elején történik. Ezenkívül a rostos szövet, amely a csontokat a vállhoz rögzíti, meghúzható vagy elszakadhat, ami súlyosbíthatja a diszlokációt.
Nagyon sok erő kell hozzá, például hirtelen a vállba ütés, hogy a csont kicsúszhasson a helyéről. A vállízület rendkívüli forgatása a felső karcsont gömbjét kidobhatja a vállüregből. Részleges elmozdulás - ahol a felkarcsontok részben a vállüreg belsejében, részben kívül vannak - szintén előfordulhat.
Ezt az állapotot a következők okozhatják:
- Sportsérülések: a vállpozíció változásai gyakoriak az érintkezõ sportokban, például a futballban és a jégkorongban, valamint azokban a sportágakban, ahol esések történhetnek, mint a síelés, a torna és a röplabda.
- A sporttal nem összefüggő trauma: a gépjármű-balesetek során a vállra gyakorolt kemény ütés a diszlokációk gyakori oka.
- Esés: a váll helyzetének megváltozása bekövetkezhet egy leesés következtében, például létráról vagy csúszásról.
Kockázati tényezők
Mi növeli a váll elmozdulásának kockázatát?
A tizenéves vagy 20 év körüli férfiak, az a csoport, amely általában fizikailag aktív, ennek a betegségnek a legnagyobb a kockázata. Továbbá, ha korábban már előfordult diszlokáció, akkor valószínűleg újra megtapasztalja őket.
Gyógyszerek és gyógyszerek
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Hogyan diagnosztizálják ezt az állapotot?
Fizikális vizsgálat során orvosa ellenőrzi a területet fájdalom, duzzanat és helyzetváltozás szempontjából. Fontos, hogy az orvos tudja, hogy a diszlokáció hogyan történik, és hogy a váll korábban elmozdult-e. Az orvos megvizsgálja a vállát, és röntgenfelvételt végezhet. A vállízület röntgensugarai kimozdulásokat mutatnak, törött csontokat vagy a vállízület károsodását mutatják.
Melyek a váll diszlokációjának kezelései?
Ennek az állapotnak a kezelése a következőket foglalhatja magában:
Zárt csökkentés: az orvos néhány finom manővert képes végrehajtani, hogy segítsen a lapockát a helyzetébe helyezni. A fájdalom és a duzzanat szintjétől függően szükség lehet izomlazítóra vagy nyugtatóra, vagy ritkán általános érzéstelenítésre a vállpengék manipulálása előtt. Amikor a lapockái visszatértek a helyzetbe, a fájdalomnak azonnal javulnia kell.
Művelet: Lehet, hogy műtétre lesz szüksége, ha gyenge vállízületei vagy szalagjai vannak, és hajlamosak a visszatérő vállmozgásokra, még megfelelő erősítés és rehabilitáció mellett is. Ritka esetekben műtétre lehet szüksége, ha idegek vagy erek érintettek.
Immobilizálás: Az orvos néhány naptól 3 hétig speciális sínt vagy hevedert használhat, hogy megakadályozza a váll mozgását. Az, hogy mennyi ideig használja a sínt vagy a hevedert, a váll elmozdulásának állapotától és a sín elhelyezésének gyorsaságától függ.
Kábítószerek: Orvosa fájdalomcsillapítót vagy izomlazítót adhat Önnek, hogy kényelmesen érezze magát a vállának gyógyulásakor.
Rehabilitáció: A vállszalag vagy parittya eltávolítása után rehabilitációs programot indít a vállízület mozgásának, erejének és stabilitásának helyreállítására.
Ha egyszerû a váll helyének megváltozása súlyos ideg- vagy szövetkárosodás nélkül, a vállízület néhány héten belül javulni fog, de fennáll a további elmozdulás veszélye. A betegség túl korai folytatása a betegség után a vállízület sérülését és a diszlokáció megismétlődését okozhatja.
Házi gyógymódok
Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok végezhetők a váll elmozdulásának kezelésében?
Íme életmód és otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek a betegség kezelésében:
- Pihentesse meg a vállát: ne ismételje meg azt a konkrét műveletet, amely a diszlokációt okozta, és kerülje a fájdalmas mozdulatokat. Korlátozza a nehéz tárgyak emelését és a felső tevékenységeket, amíg a válla meg nem javul.
- Tegyen jeget, majd meleget: A jég vállra helyezésével csökkenthető a gyulladás és a fájdalom. Használjon hideg csomagot, fagyasztott zöldséges zacskót vagy jégkockákkal töltött törülközőt 15-20 percig. Az első 1-2 napban néhány óránként végezze el. 2-3 nap elteltével, amikor a fájdalom és a gyulladás javult, forró csomagok vagy fűtőbetét segíthet a feszült izmok ellazításában. A hőhordozást korlátozza egyszerre 20 percre.
- Használjon fájdalomcsillapítókat: A vény nélkül kapható gyógyszerek, például aszpirin, ibuprofen (Advil, Motrin IB, mások), naproxén-nátrium (Aleve) vagy acetaminofen (Tylenol, mások) segíthetnek a fájdalom enyhítésében. Kövesse a címkén található utasításokat, és hagyja abba a gyógyszer alkalmazását, amikor a fájdalom javul.
- Fenntartja a mozgáskorlátozást a vállakon: 1-2 nap elteltével végezzen egy kis testgyakorlást az orvos vagy a terapeuta utasítása szerint a mozgástartás fenntartása érdekében. Az inaktivitás merev ízületeket okozhat, hosszú távon pedig fagyott vállhoz vezethet, amely állapot a váll rendkívüli merevségűvé és mozgásképtelenné válik. Miután a sérülés kitisztult, és a vállán belül jó mozgásteret kapott, térjen vissza a testmozgáshoz. A váll nyújtásai, a váll erősítése és a stabilitási programok segíthetnek megakadályozni a diszlokáció visszatérését. Orvosa vagy gyógytornász segíthet a megfelelő testmozgás megtervezésében.
Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.