Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a tüdőembólia?
- Mennyire gyakori ez az állapot?
- Jelek és tünetek
- Melyek a tüdőembólia jelei és tünetei?
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- Ok
- Mi okozza a tüdőembóliát?
- Kockázati tényezők
- Mi növeli a tüdőembólia kockázatát?
- 1. Orvosi feltételek és kezelések
- 2. Hosszú hallgatás
- 3. Egyéb kockázati tényezők
- Gyógyszerek és gyógyszerek
- Melyek a szokásos tesztek ennek az állapotnak a diagnosztizálására?
- Milyen lehetőségeim vannak a tüdőembólia kezelésére?
- 1. Gyógyszerek
- 2. Egyéb műveletek és eljárások
- Házi gyógymódok
- Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok alkalmazhatók a tüdőembólia kezelésére?
Meghatározás
Mi a tüdőembólia?
A tüdőembólia egy elzáródás, amely az egyik tüdőartériában jelentkezik. Sok esetben ezt az állapotot a lábakból, vagy ritkábban a test más részeiből a tüdőbe áramló vérrög okozza (mélyvénás trombózis).
Az alvadék blokkolja a vér áramlását a tüdőben, ezért ez az állapot életveszélyes lehet, ha nem kezelik azonnal. A vérrögképződés megelőzésére szolgáló intézkedések segítenek megvédeni a tüdőembólia ellen.
Mennyire gyakori ez az állapot?
Sok esetben a tüdőembólia az idősek, különösen 70 év feletti és elhízott emberek általánosan tapasztalt állapot. Ennek ellenére ez az állapot fiatal korba is ütközhet az örökletes trombózis miatt.
Ez az állapot veszélyesnek tekinthető, mert halált okozhat. Adatai szerint Betegségellenőrzési központok (CDC) az Egyesült Államokban az Egyesült Államokban a tüdőembóliában szenvedők száma évente eléri a 200 000 embert, és közel harmaduk meghal.
Jelek és tünetek
Melyek a tüdőembólia jelei és tünetei?
A tüdőembólia legjellemzőbb tünetei a következők:
- Légszomj
- Fájdalom a mellkasban, ez az állapot percektől órákig tarthat
- Vérző köhögés
- Gyors pulzus
Egyéb tünetek a következők:
- Hányinger vagy hányás
- Szédülés vagy fejfájás
- Alacsony vérnyomás
- Ájulás
- Izzadó
- A hang, amikor lélegzik
- Izzadt kezek
- Kék bőr
Lehetnek olyan tünetek is, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak bizonyos tünetekkel kapcsolatban, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
A tüdőembólia életveszélyes vészhelyzet. Azonnal forduljon orvoshoz, ha légszomjat, mellkasi fájdalmat, véres váladékkal járó köhögést vagy a fent felsorolt jelek és tünetek bármelyikét tapasztalja. Mindenki teste másképp reagál. Tehát a tünetek, melyeket más emberekkel tapasztal, nem feltétlenül azonosak. Ügyeljen arra, hogy mindig megbeszélje orvosával.
Ok
Mi okozza a tüdőembóliát?
A legtöbb esetben a tüdőembólia akkor fordul elő, amikor a vér eltömődik a tüdeje artériáiban. Ez a vérrög leggyakrabban a belső láb vénáiból származik, amelyet mélyvénás trombózisnak neveznek. Néha az erek elzáródását a vérrögöktől eltérő anyagok is okozhatják, például:
- Kövér törött csontból
- Légbuborék
- A tumorsejtek egy része
- Kollagén vagy más szövetek
Kockázati tényezők
Mi növeli a tüdőembólia kockázatát?
Bár mindenki megtapasztalhatja ezt az állapotot, számos tényező fokozza a veszélyeztetettséget. A Mayo Klinikától idézve itt vannak a tüdőembólia kockázati tényezői:
1. Orvosi feltételek és kezelések
Azok az orvosi állapotok vagy kezelések, amelyek hajlamosabbá tehetik a tüdőembóliát a következőkre:
- A szívbetegség története, például szívelégtelenség, stroke, rák vagy súlyos fertőzések.
- Rákos, különösen az agy, a petefészkek, a hasnyálmirigy, a belek, a gyomor, a tüdő és a vese növelheti a vérrögképződés kockázatát.
- Soha nem műtöttek a vérrögök egyik fő oka.
- Néhány vér rendellenességek megkönnyítheti a vérrögképződést.
- Tapasztalat a 2019 koronavírus betegség tünetei (COVID-19) szintén növeli a tüdőembólia kialakulásának kockázatát.
2. Hosszú hallgatás
Hosszú ideig nyugodtan ülve akadályozhatja a vér áramlását a test alsó részén. Ennek következtében a vér összegyűlik a bokák körül, és duzzanatot okoz a visszérben, ami viszont vérrögökhöz vezet.
Amikor a vér leülepszik és végül megalvad, ezek a vérrögök felszabadulhatnak és visszafolyhatnak a szívbe, majd a tüdőerekbe. Ez az állapot akkor fordulhat elő, ha csendesen ül és órákon át televíziót néz.
Egy "Japánban nézett televíziózás és a tüdőembólia okozta halálozás kockázata a japán férfiak és nők körében" című tanulmányban 86 024 résztvevőt vizsgáltak, akik 36 006 férfiból és 50 018 nőből álltak. Ez a kutatás valójában az 1980-as évek végén kezdődött Japán 45 régiójában, 110 585 40-79 éves résztvevő bevonásával.
A résztvevőket arra kérték, hogy átlagosan órákat töltsenek naponta tévézéssel, majd három csoportba sorolták őket. Az első csoport olyan résztvevőkből állt, akik kevesebb, mint 2,5 órán keresztül nézték a tévét. A második csoport több mint 2,5 órán át nézte a tévét. Az utolsó csoportot arra kérték, hogy töltsön több mint 5 órát tévénézéssel.
Ez a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a tüdőembólia miatti halált azok a résztvevők élték meg, akik napi 2,5 óránál többet néztek tévét. Az a szokás, hogy hosszú ideig hallgat, kiváltja ezt a betegséget.
3. Egyéb kockázati tényezők
A fent említett tényezőkön kívül számos más tényező is növelheti a tüdőembólia kialakulásának kockázatát:
- Aktív dohányos
- 60 év felett
- Túlsúlyosak vagy elhízottak
- Fogamzásgátló tablettákat vagy ösztrogénterápiát szed
- Terhesség, mert a méhen belüli magzat nyomást gyakorolhat a vénákra, így lelassítja a szív visszaáramlását és megkönnyíti a vénás vérrögök képződését.
Ha nincsenek kockázati tényezők, nem jelenti azt, hogy mentes vagy ettől az állapottól. A fenti tényezők általános tényezők, és csak referenciaként szolgálnak. További részletekért forduljon orvoshoz.
Gyógyszerek és gyógyszerek
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Melyek a szokásos tesztek ennek az állapotnak a diagnosztizálására?
A tüdőembólia nehezen diagnosztizálható állapot, különösen ha szív- vagy tüdőbetegségben szenved. Ezért orvosa megkérdezheti Önt anamnéziséről és fizikai vizsgálatot végezhet.
Ezenkívül orvosa felkérheti Önt a következő vizsgálatok elvégzésére:
- Vérvizsgálat
- Mellkas röntgen
- Ultrahang
- CT tüdő angiográfia
- Szellőzés-perfúziós vizsgálat (V / Q letapogatás)
- Tüdő angiogram
- MRI
Milyen lehetőségeim vannak a tüdőembólia kezelésére?
A tüdőembólia-kezelés célja, hogy megakadályozza a vérrögök megnövekedését, és megakadályozza az új vérrögök kialakulását. Azonnal kezelni kell a súlyos szövődmények vagy halál megelőzése érdekében.
Az alábbiakban bemutatjuk a tüdőembólia kezelési lehetőségeit:
1. Gyógyszerek
Az alkalmazott gyógyszerek vérhígítók és vérrög oldószerek, például:
- Antikoagulánsok
- Trombolitikumok
2. Egyéb műveletek és eljárások
A tüdőembólia kezelésére elvégezhető orvosi eljárások a következők:
- A vérrögök eltávolítása.Az orvos egy vékony csövön (katéteren) keresztül távolítja el a vérrögöt, amely rugalmas és behatolhat az erébe.
- Vénaszűrő.Ez az eljárás segíthet megakadályozni a vér alvadását a tüdejébe. Ezt az eljárást általában azok számára hajtják végre, akik nem tudnak antikoagulánsokat szedni.
Házi gyógymódok
Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok alkalmazhatók a tüdőembólia kezelésére?
Néhány életmódbeli változás és otthoni gyógymód, amelyek segíthetnek a tüdőembólia kezelésében:
- Szedjen gyógyszereket az orvos által kiadott recept szerint
- Kerülje a fekvést vagy a tartózkodást túl sokáig
- Fogyjon le, ha túlsúlyos
- Tartsa a lábát magasabban, mint a csípője, amikor fekszik vagy ül
- Hagyja abba a dohányzást, és tartsa magát távol a cigarettától. Ez a módszer elősegítheti a tüdő általános állapotának fenntartását
- Ne viseljen olyan ruhát, amely korlátozza a véráramlást a lábadban
- Speciális orvosi harisnya használata a mélyvénás trombózis megelőzésére, különösen hosszú utazások során
- Rendszeresen végezzen orvosi vizsgálatokat, hogy megtudja egészségi állapotát