A másodlagos magas vérnyomás okai, tünetei és kezelése

A magas vérnyomás vagy a magas vérnyomás gyakori egészségi állapot. A 2018. évi Riskesdas adatai alapján az indonézek 34,1 százaléka szenved magas vérnyomástól. A bizonytalan okok miatt bekövetkező magas vérnyomás esszenciális hipertóniának vagy primer hipertóniának nevezik. A magas vérnyomás azonban más tényezők, az úgynevezett másodlagos magas vérnyomás miatt is előfordulhat. Mi okozza az ilyen típusú magas vérnyomást és hogyan kezelik?

Mi a másodlagos hipertónia?

A másodlagos magas vérnyomás bizonyos típusú betegségek vagy egészségi állapotok által okozott magas vérnyomás. Ez az állapot általában a vese, az artéria vagy az endokrin rendszert támadó számos betegség miatt következik be. A terhesség alatt másodlagos magas vérnyomás is előfordulhat.

Ez a típusú magas vérnyomás valóban ritka, összehasonlítva az elsődleges magas vérnyomással. Másodlagos magas vérnyomás csak a magas vérnyomásban szenvedők 5-10 százalékánál fordul elő. Eközben az elsődleges magas vérnyomás esetei elérhetik a betegek 90 százalékát.

A másodlagos magas vérnyomás miatti magas vérnyomás az okozó tényező kezelésével kezelhető. Ez a kezelés ugyanakkor a hipertónia szövődményeinek kockázatát is csökkenti.

Milyen okai vannak a másodlagos magas vérnyomásnak?

A másodlagos hipertóniát bizonyos betegségek vagy egészségi állapotok okozzák. Itt van néhány közülük:

1. Vesebetegség

A vesebetegség a vesék meghibásodása. Ez az állapot magas vérnyomást okozhat, ha a vesékhez vezető artériák egy vagy két szűkülete szűkül. Ez csökkentheti a vesék vérellátását, és ez az állapot kiváltja a renin nevű hormon termelését.

A renin túlzott szintje serkentheti bizonyos vegyületek, például az angiotenzin II fehérjemolekula termelését. A vegyület növelheti a vérnyomást.

Ezenkívül számos más, magas vérnyomást okozó veseprobléma a következők:

• Policisztás vesebetegség, vagy ciszta jelenléte a vesében, amely megakadályozza a vesék normális működését, ami növelheti a vérnyomást.
• Glomerulonephritis, amely a glomerulusok gyulladása, amely megzavarhatja a szervezetben a nátriumból származó hulladék szűrését, ami magas vérnyomáshoz vezethet.

2. A mellékvesék betegségei

A mellékvesék olyan szervek, amelyek a vese tetején helyezkednek el, és szerepet játszanak a hormonok termelésében a szervezetben. Ha probléma van ezekkel a mirigyekkel, a test hormonjai kiegyensúlyozatlanná válnak, és egészségügyi problémákhoz vezetnek, például:

• Pheochromocytoma: a mellékvese daganata, amely túltermeli az epinefrin és a noradrenalin hormonokat, ami a vérnyomás emelkedését okozza
• Conn-szindróma vagy aldoszteronizmus: olyan állapot, amikor a szervezet túl sok hormont termel az aldoszteron hormonból, így a szervezet nem tud megfelelően megszabadulni a sótól, és a vérnyomás megemelkedik.
• Cushing-szindróma: a kortizol hormon túlzott termelését eredményezi, így a vérnyomás és a szénhidrát anyagcsere zavart okoz a szervezetben.

3. Hyperparathyreosis

A hiperparatioridizmus másodlagos hipertóniát is okozhat. Ebben az állapotban a nyaki mellékpajzsmirigyek túltermelik a parathormon hormont. Ez a hormon képes kiváltani a vér kalciumszintjét. Ami ezt illeti, a vérnyomás emelkedését okozhatja.

4. Pajzsmirigy rendellenességek

A pajzsmirigyben előforduló rendellenességek, például hypothyreosis vagy hyperthyreosis szintén magas vérnyomást okozhatnak a szervezet hormonális egyensúlyhiánya miatt.

5. Az aorta koarktációja

Az aorta koarktációja az aorta érben jelentkező szűkület. Ha ez az állapot bekövetkezik, a véráramlás megszakadhat, és a nyomás emelkedik.

6. Alvási apnoe akadályozó

Alvási apnoe olyan állapot, amikor alvás közben rövid időre megáll a lélegzete. Ez az állapot oxigénhiányt okozhat, ami károsíthatja az ereket. Eközben, ha ez továbbra is előfordul, a vérnyomása emelkedhet.

7. Bizonyos gyógyszerek fogyasztása

Többféle gyógyszer is kiválthatja a másodlagos magas vérnyomást, például:

• Fogamzásgátló gyógyszerek.
• Drog nem szteroid gyulladáscsökkentő szer (NSAID).
• Fogyókúrás tabletták.
• Antidepresszáns gyógyszerek.
• Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek.
• Dekongesztáns gyógyszerek.
• Kemoterápiás gyógyszerek.

A fenti állapotok némelyikén kívül a másodlagos magas vérnyomást számos más egészségi állapot is kiválthatja, amelyek a következők:

• Túlsúly (elhízás).
• A szervezet inzulinrezisztenciája, amely a cukorbetegség egyik oka.
• A vér lipidszintjének emelkedése (diszlipidémia).

Melyek a másodlagos magas vérnyomás jelei és tünetei?

A primer magas vérnyomáshoz hasonlóan a másodlagos magas vérnyomásnak sincsenek specifikus tünetei. Ha vannak olyan tünetek vagy tünetek, amelyeket érez, általában azért fordul elő, mert a vérnyomása nagyon magasra emelkedett, vagy egy másik, magas vérnyomást okozó betegség miatt. Ezért a másodlagos magas vérnyomás tünetei általában változnak, attól függően, hogy milyen betegség vagy egészségi állapot okozza a magas vérnyomást.

A leggyakoribb jelek és tünetek a következők:

• Fejfájás.
• Túlzott izzadás.
• A szív gyorsabban ver.
• Indokolatlan súlygyarapodás, vagy akár drámai esés.
• A test gyengének érzi magát.
• Aggodalom.

Bizonyos esetekben a szenvedők mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy orrvérzést is tapasztalhatnak. Ezek a tünetek azonban általában csak akkor jelentkeznek, amikor ez az állapot súlyosabb stádiumba került. Azonnal forduljon orvoshoz, ha ez Önnel történik.

A fent felsoroltakon kívül más jelek és tünetek is jelentkezhetnek. Ha aggályai vannak bizonyos tünetekkel kapcsolatban, azonnal forduljon orvoshoz.

Hogyan diagnosztizálják az orvosok a másodlagos hipertóniát?

A vérnyomás akkor mondható magasnak, ha bizonyos szisztolés és diasztolés számoknál van, ami eléri a 140/90 Hgmm-t. A normál vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. Ha e két szám között tartózkodik, akkor a prehipertónia kategóriába tartozik.

A magas vérnyomás diagnosztizálása érdekében az orvos vérnyomásmérő készülékkel meg fogja mérni a vérnyomását. Az orvos többször ellenőrizheti a vérnyomását, beleértve az ambuláns vérnyomásmérőt is, hogy megerősítse a diagnózist.

Mielőtt azonban diagnosztizálná, hogy másodlagos hipertóniája van-e vagy sem, orvosa általában megtudja, vannak-e bizonyos tényezői, például:

• 30 év alatti életkor hipertóniában.
• A kórelőzményben szerepel a rezisztens magas vérnyomás (a magas vérnyomás nem javul, annak ellenére, hogy vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kezelték).
• Nem szenved elhízástól.
• A család egyik tagja sem szenved magas vérnyomásban.
• Vannak más betegségek jelei és tünetei.

Ezenkívül orvosa más vizsgálatokat is javasolhat. Néhány elvégezhető teszt a következő:

• Vérvizsgálat.
• Vér karbamidszint teszt (BUN teszt).
• Vizelet vizsgálat.
• Vese ultrahang.
• CT vagy MRI vizsgálat.
• EKG vagy szívrekord.

Hogyan kezelik a másodlagos hipertóniát?

A másodlagos hipertónia leküzdhető bizonyos betegségeket vagy egészségi állapotokat okozó betegségekkel. A betegség megfelelő kezelése után a vérnyomása csökkenhet, sőt normalizálódhat.

A másodlagos magas vérnyomás kezelése a betegségtől függően változó. Ha daganatot találnak, műtét vagy műtét végezhető. Ezért mindig konzultáljon orvosával az Ön állapotának megfelelő kezelésről.

Ezen gyógyszerek mellett életmódváltásra is szükség van a vérnyomás szabályozásához, például a rendszeres testmozgáshoz, a dohányzásról való leszokáshoz, az alkohol korlátozásához, a magas vérnyomású étrendhez, a testtömeg fenntartásához és a stressz kezeléséhez. Meg kell akadályozni a magas vérnyomás súlyosbodását is.

Másodlagos magas vérnyomás esetén ajánlható gyógyszerek

Ha az életmód megváltoztatása nem segít eléggé, orvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhat fel. Néhány közülük:

• bétablokkolók, például metoprolol (Lopressor).
• kalciumcsatorna-blokkoló, például amlodipin (Norvasc).
• diuretikumok, például hidroklorotiazid / HCTZ (mikrozid).
• angiotenzin-konvertáló enzim (ÁSZ) inhibitor, például a kaptopril (Capoten).
• angiotenzin II receptor blokkolók (ARB), mint például a lozartán (Cozaar).
• renin inhibitorok, például aliszkiren (Tunjukna).

Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.

x