Tartalomjegyzék:
- Mi okozza a diabéteszes nephropathiát?
- Milyen tünetei vannak a diabéteszes nephropathiának?
- Hogyan lehet diagnosztizálni ezt az állapotot?
- 1. Mikroalbuminuria vizeletvizsgálat
- 2. Vérvizsgálat vér karbamid-nitrogén (KONTY)
- 3. Szérum kreatinin vérvizsgálat
- 4. Vese biopszia
- Hogyan kezeljük a diabéteszes nephropathiát?
- A végstádiumú vesebetegség kezelése
- Milyen egyéb következményei vannak ennek a szövődménynek?
A diabéteszes nephropathia egyfajta vesebetegség, nevezetesen a nephropathia, amely a cukorbetegség szövődménye. Becslések szerint a diabetes mellitusban szenvedők körülbelül 20-40% -a tapasztal diabéteszes nephropathiát, ha a vércukorszintet nem szabályozzák megfelelően. Ez a cukorbetegség vesekárosodása végzetes is lehet, ha figyelmen kívül hagyja. Szóval mit kéne tenni?
Mi okozza a diabéteszes nephropathiát?
A vesék több ezer apró, nephron sejtből állnak, amelyek kiszűrik a vérben lévő hulladékokat vagy salakanyagokat. Továbbá a fennmaradó anyagok vizelettel ürülnek ki a testből. Eközben vörösvérsejtek és más, a szervezet számára tápláló anyagok, például fehérje áramlanak az ereken.
A magas vagy ellenőrizetlen vércukorszint miatt a vesék jobban dolgozhatnak a vér szűrésén. Lassan csökken a vesék képessége, és a nephronok megvastagodnak, amíg szivárognak. Ez azt eredményezheti, hogy a fehérje, például az albumin, a vizeletbe pazarlik, ami diabéteszes nephropathiát okoz.
Az ellenőrizetlen vércukorszint mellett egyéb tényezők, amelyek növelhetik annak esélyét, hogy a cukorbetegek a diabéteszes nephropathia szövődményeit tapasztalják:
- Magas vérnyomás
- Elhízás vagy túlsúly
- 20 éves kora előtt volt 1. típusú cukorbetegsége
- Aktív dohányzás
Milyen tünetei vannak a diabéteszes nephropathiának?
A vesekárosodás korai szakaszában gyakran nincsenek nyilvánvaló tünetek. Új rendellenességek jelennek meg és érződnek, amikor a vesék már nem működnek optimálisan.
Lehet, hogy nem tapasztal semmilyen tünetet, amíg a cukorbetegség miatti vese szövődmények késői stádiumba nem lépnek. A vesekárosodás ezen utolsó szakaszát veseelégtelenségként vagy ERSD-ként ismerik.
Az American Diabetes Association szerint a diabéteszes nephropathia tüneteinek nincsenek specifikus vagy jellegzetes tüneteik, ezért nehéz lehet őket gyorsan észrevenni. Általában a vesekárosodás tünetei az utolsó szakaszban a következők:
- Fáradtság
- Általános rossz közérzet
- Étvágytalanság
- Fejfájás
- Nehéz aludni
- Száraz, viszkető bőr
- Koncentrációs nehézség
- Hányinger vagy hányás
- A karok és a lábak duzzanata
Hogyan lehet diagnosztizálni ezt az állapotot?
Orvosa éves vér- és vizeletvizsgálatot rendelhet el a vesekárosodás korai jeleinek ellenőrzésére. A diabéteszes nephropathia diagnosztizálásához elvégzett gyakori vesefunkciós vizsgálatok a következők:
1. Mikroalbuminuria vizeletvizsgálat
A mikroalbuminuria vizeletvizsgálat célja az albumin jelenlétének ellenőrzése a vizeletben. A normál vizelet nem tartalmaz albumint. Ezért, ha fehérje található a vizeletében, ez vesekárosodást jelez.
2. Vérvizsgálat vér karbamid-nitrogén (KONTY)
A BUN vérvizsgálat, más néven vér-karbamid-nitrogén (NUD) ellenőrzi a karbamid-nitrogén jelenlétét a vérében. Karbamid-nitrogén képződik a fehérje lebontásakor. A vérében a kórosan magas karbamid-nitrogén magas szintje veseelégtelenség jele lehet.
3. Szérum kreatinin vérvizsgálat
A szérum kreatinin vérvizsgálat hasznos a vér kreatininszintjének mérésére. A kreatinin az izomanyagcsere kémiai hulladékterméke, amelyet összehúzódások során használnak. Később a vesék eltávolítják a kreatinint a testéből, és a vizelettel együtt kiválasztják.
Sérülés esetén a vesék nem tudják megfelelően kiszűrni és eltávolítani a kreatinint a vérből. A vér magas kreatininszintje azt jelezheti, hogy a veséje nem működik megfelelően, de nem mindig.
4. Vese biopszia
Az orvos vesebiopsziát is végezhet. A vese biopszia olyan műtéti eljárás, amelynek során az egyik vagy mindkét veséből kis mintát veszünk elemzésre mikroszkóp alatt.
Hogyan kezeljük a diabéteszes nephropathiát?
A diabéteszes nephropathiára nincs gyógymód, de a megfelelő kezelés lelassíthatja vagy megállíthatja a betegség progresszióját.
A vércukorszint és a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a helyes inzulinadag használata és az orvos utasításainak megfelelő gyógyszeres kezelés a vércukorszintet a normális tartományban tarthatja.
Orvosa előírhat ACE-gátlót, angiotenzin-receptor blokkolót (ARB) vagy más vérnyomáscsökkentő gyógyszert is a vérnyomásszint normális fenntartása érdekében.
Ha szükséges, orvosa egy speciális étrendet is javasol, amely megkönnyíti a vesék működését. Ez az étrend gyakran alacsony zsír-, nátrium-, kálium-, foszfor- és folyadéktartalmú étrend.
Orvosa javasolhat Önnek egy cukorbetegség edzéstervet is, amely segít a vércukorszint szabályozásában és a vérnyomás normál határokon belül tartásában.
A végstádiumú vesebetegség kezelése
Ha végstádiumú vesebetegsége van, dialízisre vagy vesetranszplantációra lehet szüksége.
A dialízis egy olyan eljárás, amely egy speciális gép segítségével kiszűri a salakanyagokat a véréből. Sok embernek szüksége van dialízis kezelésre heti 3 alkalommal, napi 4 órában. Lehet, hogy kevesebb vagy több karbantartásra lesz szüksége, mint ez a menetrend.
Eközben a transzplantáció elvégzéséhez a donor vese kerül a testedbe. Ennek a két kezelésnek a sikere azonban minden ember számára eltérő lehet, és a szövődmények kockázatával járhat.
Milyen egyéb következményei vannak ennek a szövődménynek?
A betegség kialakulása sok tényezőtől függ. Bizonyos esetekben a diabéteszes nephropathia szemkárosodást okozhat a cukorbetegség és a szívbetegségek miatt. Ha végstádiumú vesebetegséggé fejlődött, ez az állapot halált is okozhat.
Az 1-es, a 2-es típusú cukorbetegség kezelési tervének betartása és az ajánlott egészséges életmód követése azonban lelassíthatja a betegség előrehaladását, és hosszabb ideig egészséges maradhat a veséje.
x
