Tartalomjegyzék:
- A koronavírus kezdeti gyanúja laboratóriumi szivárgásból származott
- 1,024,298
- 831,330
- 28,855
- Laboratóriumi funkciók a koronavírus kezelésében
- 1. Vakcinák készítése
- 2. Génterápia
- 3. A betegség diagnosztizálása
Különböző állítások keringenek a COVID-19 kitörést okozó koronavírus eredetéről. Az egyik egy cikkből származik, amelyet a kínai Huazhong Tudományos és Technológiai Egyetem kutatója adott ki február elején. A szerzők szerint a koronavírus valószínűleg egy wuhani laboratóriumi szivárgásból származott.
Számos kutató gyanította, hogy a 2019-nCoV-t kígyók és denevérek hordozták, mielőtt végül azt hitték volna, hogy a vírus vadállatok piacain értékesített pangolinokból származik. Akkor cáfolja-e a cikk azt az elképzelést, hogy a koronavírus vadállatokból származik? Mi a víruslaboratóriumok szerepe a koronavírus-járvány terjedésében?
A koronavírus kezdeti gyanúja laboratóriumi szivárgásból származott
Február elején két Botao Xiao és Lei Xiao nevű kutató cikkeket publikált a koronavírus eredetéről, amelyet ma hivatalosan SARS-CoV-2 néven hívnak. Ez a cikk számos korábbi tanulmány eredményein alapul.
A folyóirat egyik tanulmánya Természet eredetileg megemlítette, hogy a SARS-CoV-2 89-96% -ban hasonló a Bat CoV ZC45-höz. Ez egy koronavírus, amely természetesen megtalálható a patkós denevérekben (Rhinolophus affinis).
Abban azonban nem biztosak, hogy a patkós denevérek a koronavírust hordozták Wuhanban. Ennek oka, hogy ezek a denevérek gyakoribbak Yunnan és Zhejiang tartományokban, körülbelül 900 kilométerre a Huanan piactól, amelyről azt gondolják, hogy a SARS-CoV-2 eredete.
1,024,298
Megerősített831,330
Felépült28,855
DeathDistribution MapEzután megfésülték a területet, és két laboratóriumot találtak, amelyek a COVID-19 okozó koronavírust kutatták. Mindkettő a Wuhani Betegségmegelőzési és Megelőzési Központhoz (WHCDC), illetve a Wuhani Virológiai Intézethez tartozik.
Botao és Lei úgy vélik, hogy a jelenleg 30 országban endemikus koronavírus a két laboratórium hulladékából származik. A laboratóriumi szivárgással kapcsolatos állítások azonban nem állapíthatók meg.
Azt is hangsúlyozták, hogy további kutatásokra van szükség szilárd bizonyítékok megszerzéséhez. Nem sokkal a körözés után az általuk írt cikket nem is lehetett megtalálni.
Laboratóriumi funkciók a koronavírus kezelésében
A víruslaboratórium működésének vizsgálata előtt először ismernie kell a virológia kifejezést. A virológia egy olyan tudományág, amely vírusokat és hasonló organizmusokat kutat, amelyek hasonlóak a vírusokhoz. A vírusok vizsgálatára tervezett laboratóriumot virológiai laboratóriumnak nevezik.
A vírusokat mindig betegséghordozóknak tekintik, amelyeket ellenőrizni vagy megsemmisíteni kell. Természetesen, ha ez a helyzet, figyelembe véve, hogy sok vírusfertőzés által okozott betegség létezik. Nevezzük influenzának, AIDS-nek, vérhasnak és másoknak.
A vírusok azonban rendelkeznek egy genetikai kód tulajdonságával is, amely felhasználható az emberi jólét érdekében. Az idei koronavírus-járványban például egy virológiai laboratórium megléte lehetővé teszi a kutatók számára a vírus felismerését és tanulmányozását.
Még a virológiai laboratóriumokat sem csak a koronavírus felismerésére használják. Ez a lehetőség a kutatókat abban is segíti, hogy tanulmányozzák az osztályozást, a betegség hordozó tulajdonságait, a genetikát és a vizsgált vírusok replikáinak előállítását.
Az alábbiakban bemutatjuk a laboratóriumok szerepét a vírusok kezelésében:
1. Vakcinák készítése
Amint kiderülnek a vírusfertőzés esetei, a kutatók betegségeket okozó vírusmintákat gyűjtenek a tanulmányozáshoz. Ezután különleges körülmények között helyezik a vírust, hogy az a laboratóriumban boldogulhasson. Ez a módszer a vírus replikáját állítja elő.
Vírusreplika létrehozásával a kutatók tanulmányozhatják az antigént alkotó genetikai kódot. Az antigén egy speciális fehérje, amely stimulálhatja az immunrendszer válaszát. A vakcinák készítéséhez a vírusantigénre és a genetikai kódra van szükség.
Világszerte a kutatók vakcinát fejlesztenek ki a koronavírus ellen, és az elkészítéséhez virológiai laboratóriumra van szükségük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint lehet, hogy a vakcina 18 hónap múlva nem lesz elérhető.
Habár hosszú ideje, számos kutatónak sikerült a laboratóriumban a COVID-19-t okozó koronavírust növesztenie. Ez egy nagy lépés, amely segít a kutatóknak egy oltás létrehozásában. Lehetséges, hogy az oltás hamarabb elérhető lehet.
2. Génterápia
A génterápia a genetikai hibák okozta betegségek kezelésének módszere. Ezzel a terápiával az orvosok normális géneket injektálnak a beteg sejtjeibe, hogy helyrehozzák a hiányzó vagy mutált géneket.
Azok a gének, amelyek közvetlenül a test sejtjeibe injektálódnak, nem működhetnek azonnal. Az orvosoknak szükségük van egy vektorra, egy hordozóra, amelyet kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy az hordozza és továbbítsa a géneket a sejtekbe.
A génterápiában használt egyik vektor egy vírus. A vírus közvetlenül injektálható, vagy IV-n keresztül juttatható be a szervezetbe. Az orvos mintát is vehet a beteg testsejtjeiből, bejuttathatja a vektorvírusba, majd visszahelyezheti a beteg testébe.
3. A betegség diagnosztizálása
A laboratórium megléte fontos a COVID-19 okozó koronavírus kezelésében, mivel az egészségügyi dolgozóknak szükségük van erre a létesítményre a koronavírus fertőzés diagnosztizálásához. Pontos diagnózis nélkül a beteg kezelése sem lesz megfelelő.
Ha valakit gyanítanak koronavírusfertőzésben, az ügyeletes egészségügyi személyzet köteles mintákat venni a beteg testnedveiből laboratóriumi vizsgálat céljából. A laboratórium kutatói ezután több vizsgálatot végeznek a vírus típusának meghatározására.
A koronavírusnak a wuhani laboratóriumból történő kiszivárgásáról szóló hír még mindig feltételezett állapotban van. Amíg nincsenek ígéretesebb új kutatások, addig a legjobb lépés a megelőző intézkedések megtétele és a vadállatok fogyasztásának leállítása.
Nem kell pánikba esni, csak szokássá tenni, hogy rendszeresen mosson kezet és maszkot használjon utazás közben. Fenntartja immunrendszerét táplálkozási szempontból kiegyensúlyozott étrenddel és ideiglenesen, korlátozva a szoros kapcsolatot a betegekkel.
