Tartalomjegyzék:
- Miért használnak ilyen sok állat állatokat?
- Az állatkísérletek azonban nem mindig eredményesek emberen
- Tehát a következtetés ...
A növényi növények, gyógyszerek és betegségek hatékonyságának teszteléséhez mélyreható kutatásra van szükség. Nos, a kutatók gyakran állatokat használnak kísérleti anyagként. Azonban ezeknek az állat-alapú vizsgálatoknak nem mindegyikének volt ugyanolyan hatása az emberekre. Mi az ok?
Miért használnak ilyen sok állat állatokat?
Az állatok nemcsak az emberek barátai, hanem a kutatáshoz szükséges kísérleti anyagok is. Nevezzük patkányoknak, nyulaknak, kutyáknak, macskáknak és csimpánzoknak. Ezeket az állatokat nagyon gyakran használják kísérleti állatokként.
Általában az elvégzett kutatás szorosan kapcsolódik az egészség világához, például új gyógyszerek vagy műtéti technikák felfedezéséhez. Miért nem közvetlenül alkalmazzák a kutatást az emberekre, hanem az állatokra?
A kutatást nem először tesztelik emberen, hogy megakadályozzák a károsodással, interferenciával, fogyatékossággal vagy halállal végződő kudarcokat. Ennek a kockázatnak az elkerülése érdekében az állatok ezért biztonságuk és hatékonyságuk ismert tárgyává válnak.
A National Academy Press honlapja szerint az állatok biológiai hasonlóságot mutatnak az emberekkel, ezért jó kísérleti anyagok bizonyos betegségekhez. Például a kutatók nyulakkal figyelték meg az érelmeszesedés kialakulását, majmok pedig vakcinát fejlesztettek ki a gyermekbénulás ellen.
Az állatkísérletek azonban nem mindig eredményesek emberen
E biológiai hasonlóságok ellenére az állaton végzett vizsgálatok nem mindig mutattak eredményes eredményeket embernél.
A seattle-i Allen Intézet kutatói ezt alaposan vizsgálják. Megvizsgálták az epilepsziás betegek agyszövetének összehasonlítását, akik egerek agyával haltak meg.
Az agy megfigyelt része a mediális temporális gyrus, amely az agy azon területe, amely feldolgozza a nyelvet és a deduktív gondolkodást. Összehasonlítás után az egerek agysejtjei hasonlóak voltak az emberi agysejtekhez. A kutatók azonban különbségeket is találtak, nevezetesen a szerotonin receptorokat.
A szerotonin az agy által termelt hormon, amely szabályozza az étvágyat, a hangulatot, a memóriát és az alvási vágyat. Az állatkísérletek során az emberben jelenlévő receptorsejteket nem találták ugyanazokban a sejtekben.
Ezek a különbségek azt jelzik, hogy a depressziós gyógyszerek tesztjeinek eredményei, amelyek a szerotoninszint növelését szolgálják, különböző agysejtekbe áramlanak az emberek és az egerek között.
A szerotonin receptor sejtek mellett a kutatók különbségeket találtak az idegsejtek (idegek) között kapcsolatot kiépítő gének expressziójában is. Ez azt jelenti, hogy egy térkép, amely az idegek közötti kapcsolatokat ábrázolja az emberekben, másképp néz ki, mint az egereken.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek a különbségek arra utalnak, hogy az emberi agy és az emberi idegrendszer sokkal összetettebb, mint az állatoknál.
Az emberi agy ugyanis nemcsak a mozgás, a kommunikáció, az emlékezet, az érzékelés és az érzelmek szabályozásáért felelős, hanem az erkölcsi érvelésért, a nyelvtudásért és a tanulásért is.
Tehát a következtetés …
Az állaton alapuló kutatások nem mutatják 100% -ban ugyanazt a hatást, ha az ember végzi. Ezért ezt a kutatást többször felül kell vizsgálni.
Az állatokkal végzett kísérleti anyagok megléte azonban reményt adhat a tudósoknak a jövőben az egészségügy és az orvostudomány területén.
Valójában, ha emberen tesztelték, akkor meg kell felelnie a különféle feltételeknek, nevezetesen nagyszabásúan és különféle befolyásoló tényezők, például életkor, nem, egészségügyi problémák vagy szokások figyelembevételével.
