Tartalomjegyzék:
- Hirtelen jelentkező légszomj okai
- 1. fulladás
- 2. Megfázás
- 3. Szén-monoxid-mérgezés
- 4. Allergiák
- 5. Szívtamponád
- 6. Tüdőgyulladás
- 7. Tüdőembólia
- 8. Pneumothorax
- 9. Szorongásos rendellenességek
- A gyakori légszomj oka hosszú távon
- 1. Asztma
- 2. Tüdőproblémák
- 3. Hiatal sérv
- 4. Elhízás
- 5. Szívproblémák
- 6. Alvási apnoe
- 7. Egyéb problémák légszomjat okoznak
Sokan azt gondolják, hogy a légszomj mindenképpen az asztma tünete, de nem biztos. Ezeket a légzési problémákat sok más okozhatja. Tehát olyan emberek is tapasztalhatnak légszomjat, akiknek nincs asztmája. Gyere, tudd meg alább a különféle állapotokat, amelyek nehézlégzést okozhatnak.
Hirtelen jelentkező légszomj okai
A légszomj hirtelen jelentkezhet, átmeneti és gyorsan alábbhagyhat. Ez az állapot, más néven akut légszomj, a szenvedőt úgy érzi, mintha a testhez lenne kötve, és fulladásosnak érzi magát.
A Mayo Klinikától idézve a légszomj okainak többségét a szív és a tüdő problémái okozzák. Ez a probléma vagy zavar azért jelentkezik, mert a szén-dioxid nem megfelelően van feldolgozva.
A legtöbb esetben az akut légszomj elmúlik, amikor a ravaszt eltűnik, vagy gyógyszeres kezeléssel gyógyítják, amely megfelel a légszomj okának.
Az alábbiakban felsoroljuk az akut légszomj különböző okait, amelyek gyakran hirtelen jelentkeznek:
1. fulladás
Lenyelés vagy idegen tárgy légúti bejutása miatti fulladáskor nehézségekbe ütközhet a beszéd és a légszomj. Próbáljon minél többet köhögni, hogy megszabaduljon a torkán ragadt tárgyaktól.
2. Megfázás
A nyálkával eltömődött orr, vagy akár állandóan orrfolyás (orrfolyás) lehet az oka annak, hogy megfázáskor légszomjat érez. Ennek oka, hogy a hideg nyálka elzárja a levegőbe és a levegőbe jutást.
3. Szén-monoxid-mérgezés
Szén-monoxid-mérgezés akkor fordul elő, ha egy személy túl sok szén-monoxidot szív be. Ez a gáz gáz, olaj, benzin, szilárd tüzelőanyagok vagy fa égetéséből származik.
A szén-monoxid szagtalan, színtelen, nem irritálja a bőrt és a szemet, de nagyon veszélyes, ha a testben túl sok szint van.
Belégzés után a szén-monoxid szorosan megkötődhet a hemoglobinban, és a vérrel együtt az egész testben eljuthat. Mérgező természete károsítja a sejteket és a szöveteket, mivel a szervezet oxigénhiányos.
A túl sok szén-monoxid belélegzéséből adódó oxigénhiány légszomjat, mellkasi fájdalmat, szédülést, hányingert és hányást okozhat. Minél tovább belélegzi a gázt, annál rosszabbak a tünetek.
4. Allergiák
Anélkül, hogy észrevenné, az allergia miatt az ember légszomjat is tapasztalhat. Az allergia szinte minden típusa, az allergiától az ételig, az állati szőrtől, a porig, a hőmérsékleti változások által kiváltott allergiás reakciókig allergiás reakciót okozhat légszomj formájában.
Az allergiás reakciók valójában ártalmatlanok. Egyesek azonban súlyos szövődményeket tapasztalhatnak, ha nem kezelik őket azonnal. Ezt az állapotot anafilaxiás sokknak nevezik.
5. Szívtamponád
A szívtamponád orvosi vészhelyzet, amikor vér vagy folyadék tölti ki a szívet (szívburok) és a szívizom közötti vékony membránt. Ez az állapot nagyon erős nyomást gyakorol a szívre, így zavarja a szív munkáját, hogy vért pumpáljon a test köré.
A szív és a test többi részének vérellátásának hiánya légszomjat okozhat. Ez az állapot számos egyéb tünetet is okozhat, például légszomjat, teli és depressziósnak érzett mellkast, valamint a mellkas bal oldalán összpontosuló fájdalmat.
Ha nem kezelik azonnal, a szívtamponád sokkhoz, szívelégtelenséghez, más szervek elégtelenségéhez és akár halálhoz is vezethet.
6. Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás vagy a tüdőfertőzés szintén légszomjat okozhat. A bakteriális, vírusos és gombás fertőzések okozzák a fő tüdőgyulladást. Ennek eredményeként más szervek sejtjei nem működnek megfelelően az oxigénhiány miatt, így a légszomj tünetei jelentkezhetnek.
7. Tüdőembólia
A tüdőembólia a tüdő egyik artériájának elzáródása. Sok esetben a tüdőembóliát az artériában lévő vérrög okozza, amely a lábából a tüdőbe áramlik.
A vérrögök a test más részein is előfordulhatnak, például a medencében, a karokban vagy a szívben (mélyvénás trombózis).
Ez az állapot nagyon korlátozza a vér áramlását a tüdő egyik vagy mindkét oldalán. Ez a két állapot gyakran okozza azt, hogy egy személy légszomjat vagy légzési nehézséget tapasztal.
8. Pneumothorax
A pneumothorax olyan állapot, amelyben a tüdő és a mellkas fala között áramló levegő gyűlik össze. Az összegyűjtött levegő összenyomhatja a tüdőt és a tüdő összeomlását (összeomlását) okozhatja.
9. Szorongásos rendellenességek
A légszomj tünetei pszichés rendellenességekkel, különösen szorongásos rendellenességekkel küzdőknél is jelentkeznek. A szorongás formába hozza testétküzdj vagy menekülj és végül pánikrohamokat váltanak ki. A pánikrohamok végül megnehezítik a légzést, az émelygést és még az ájulás érzését is.
A gyakori légszomj oka hosszú távon
Amellett, hogy akut, a légszomj krónikus is lehet. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalt légszomj hosszú távon megismétlődhet és előfordulhat.
A krónikus légszomj általában nem jelentkezik hirtelen, de tovább tarthat, például egy hónapig. A krónikus légszomj idővel általában súlyosbodni fog. Ezenkívül a betegek gyakran tapasztalják a légzési nehézség tüneteit, még akkor is, ha csak nem túl megterhelő tevékenységeket végeznek.
Néhány olyan dolog, amely gyakran krónikus légszomjat okoz:
1. Asztma
Az asztma krónikus légúti betegség, amely a légszomj leggyakoribb oka. Ez a betegség akkor fordul elő, amikor a légutak (hörgők) megduzzadnak, keskenyednek, és továbbra is felesleges nyálkát termelnek. A hörgők szűkülésének vagy meghúzódásának állapotát bronchospasmusnak is nevezik.
2. Tüdőproblémák
A légszomjra vonatkozó panaszok szorosan összefüggenek a tüdőt érintő betegségekkel. Ha a tüdőfunkciója károsodott, akkor természetesen nem tud olyan könnyen lélegezni, mint máskor. Néhány krónikus tüdőbetegség, amely légszomjat okoz:
- Tüdőrák
- Tuberkulózis vagy tuberkulózis
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- Szarkoidózis
- Pulmonális hipertónia
- Interstitialis tüdőbetegség
3. Hiatal sérv
A hiatal sérv olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor a gyomor egy része kiugrik a rekeszizom nyílásába (az izom, amely elválasztja a gyomrot a mellkasától).
A rekeszizmok segítenek megakadályozni, hogy a gyomorsav a nyelőcsőbe emelkedjen. Ha hiatal sérved van, ez megkönnyíti a gyomorsav emelkedését.
A gyomorsav növekedését a nyelőcsőbe gastrooesophagealis reflux betegségnek (GERD) nevezik. Ez a betegség a fekélyek egyik panasza, komplikációkat okozhat a gyomorban és a torokban, beleértve a légszomj tüneteinek megjelenését is.
4. Elhízás
A túlsúlyos vagy elhízott emberek gyakran panaszkodnak légszomjra. A gyomor és a mellkas körüli felesleges zsír összenyomhatja a tüdejét, és ezáltal keményebben dolgozik a terjeszkedés érdekében.
A szívnek keményebben kell dolgoznia a vér pumpálásán keresztül is, hogy átjuthasson a koleszterinnel eltömődött ereken. Ennek eredményeként ez az állapot oka lehet annak, hogy egy személy légszomjat tapasztal.
5. Szívproblémák
Nem csak a tüdő működésének zavarása. A szívproblémák okozhatják a légszomjat. Az egyik a pangásos szívelégtelenség. Ezt a betegséget a koszorúerekben előforduló szűkület vagy elzáródás okozza.
Egyéb szívproblémák, amelyek légszomjat okozhatnak:
- Kardiomiopátia
- Aritmia
- Szívburokgyulladás
6. Alvási apnoe
Alvási apnoeolyan alvászavar, amelyet a légzés egy időre történő leállítása jellemez. Okalvási apnoetípus szerint megkülönböztetve, nevezetesen:
- Obstruktív alvási apnoe,okozta a torokizmok alvás közbeni ellazulása, így szűkítve a légutat.
- Központi alvási apnoe, az agy nem tud jeleket küldeni a légzőszervi izmok miatt.
- Komplex alvási apnoe szindróma, nevezetesen légzési rendellenességek, amelyek akkor fordulnak elő, amikor egy személynek vanobstruktív alvási apnoe ésközponti alvási apnoe egyszerre.
Alvási apnoenem csak légszomjat okoz alvás közben, hanem arra is készteti a betegeket, hogy gyakran horkoljanak és éjszaka felébredjenek.
Eltérő,alvási apnoeproblémákat okozhat a szén-dioxid testből történő eltávolításában a rekeszizom megszakadása miatt, más néven paradox légzésként.
7. Egyéb problémák légszomjat okoznak
A légszomj szorosan összefügg az oxigénnel teli friss vér keringésével a tüdőben is. Ha a vérkeringés zavart, a tüdő nem tud elegendő friss vérbevitelt kapni, így a munkájuk sem lesz optimális.
A vérkeringéssel összefüggő olyan állapotok és betegségek, amelyek nehézlégzést okozhatnak:
- Anémia
- Törött borda
- Epiglottitis (a torok egy részének duzzanata)
- Guillain-Barré szindróma
- Myasthenia gravis, amely izomgyengeséget okoz
Ha légszomjat tapasztal, ne essen pánikba. Azonnal keresse fel a legközelebbi egészségügyi központot vagy kórházat segítségért.
Azonnal forduljon orvoshoz, ha szokatlan okait és tüneteit tapasztalja a légszomj. Különösen akkor, ha a tünetek nagyon gyengülnek és zavarják tevékenységeit.
Mint fent említettük, a légszomjnak számos oka van. Kezdve a kisebbektől, például fulladástól, a szív és a tüdő súlyos problémáig.
A pontos ok kiderítéséhez az orvosok a légszomjat diagnosztizálhatják fizikai vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó vizsgálatok formájában. Minél előbb diagnosztizálják, annál könnyebb lesz a kezelés. Számos veszélyes szövődményt is elkerülhet.