Melyek a stroke diagnózisának különféle módszerei?

Ha agyvérzés tüneteit tapasztalja, haladéktalanul meg kell erősítenie egészségi állapotát az orvosi rendelőbe vagy a kórházba menve. Számos módszer és teszt van, amelyet orvosa használni fog a tapasztalt egészségügyi problémák diagnosztizálására. Milyen vizsgálatokat végez az orvos a stroke diagnosztizálásához? Nézze meg a következő magyarázatot.

Különféle orvosi vizsgálatok a stroke diagnosztizálására

Az alábbiakban bemutatunk néhány orvosi vizsgálatot, amelyek segíthetnek az orvosoknak a stroke diagnosztizálásában, beleértve:

1. Fizikai vizsgálat

A további diagnózis felállítása előtt az orvosok által elvégzett első lépés az egyszerű vizsgálatok elvégzése, például a szívverés meghallgatása és a beteg vérnyomásának ellenőrzése.

Ezenkívül felkérhetik a beteget, hogy végezzen neurológiai vizsgálatokat annak megállapítására, hogy a stroke megtámadja-e az idegrendszert.

2. Vérvizsgálat

Számos vérvizsgálat van, amelyet át kell esnie a stroke diagnosztizálásához. Ez magában foglalja a vérvizsgálatokat, amelyek ellenőrzik a vérrögöket, a vércukorszintet, és ellenőrzik a vért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a beteg fertőzött-e.

3. Agyvizsgálat

Bár a stroke-ban szenvedő betegek fizikai tünetei nagyon nyilvánvalóak, az orvosok általában még átvizsgálják az agyat, ami segíthet a következők meghatározásában:

• Függetlenül attól, hogy a stroke okozta-e az artériák elzáródását, ami miatt a beteg ischaemiás stroke-ot, érrepedést vagy vérzéses stroke-ot kapott.
• Határozza meg, hogy az agy melyik része érintett.
• Határozza meg az átélt stroke súlyosságát.

Minden agyvérzés gyanúja esetén legalább 1 órával a kórházba érkezés után azonnal agyi vizsgálatot kell végezni. Ennek oka, hogy a stroke kezdeti diagnózisa nagyon fontos, különösen:

• Agyvérzéses gyógyszerek alkalmazása a vérrögök lebontására vagy antikoagulánsok alkalmazása.
• Véralvadásgátló kezelésen esett át.
• Alacsony a tudatosság.

Kétféle agyi vizsgálat végezhető a stroke diagnosztizálásához:

CT vizsgálat

CT-vizsgálatot végeznek röntgensorozattal, hogy tiszta és részletes képeket készítsenek a beteg agyáról. A CT-vizsgálatok kimutathatják az agy vérzését, iszkémiás stroke-ot, daganatokat és számos más egészségügyi állapotot.

Az orvos festéket is beadhat a véráramba, hogy tisztábban lássa a nyaki és az agyi ereket.

Ha azt gondolják, hogy a beteg stroke-ot szenved, a CT-vizsgálat megmutathatja az orvosnak, hogy milyen típusú stroke-ot tapasztal a beteg. Valójában a CT-vizsgálatokat gyorsabbnak tekintik, mint az MRI-t, így segíthetnek a betegeknek a lehető leghamarabb hatékony kezelésben.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

Az MRI-t általában rádióhullámok és erős mágnesek segítségével végzik, hogy tiszta és részletes képeket hozzanak létre a beteg agyáról. Ez a módszer kimutathatja az iszkémiás stroke és az agyi vérzés következtében károsodott agyszöveteket.

Általában ezt a módszert olyan betegeknél hajtják végre, akiknek különböző tünetei vannak, ezért a károsodás helye még mindig nem ismert. Ezt a módszert azoknál a betegeknél is elvégzik, akik gyógyulnakátmeneti iszkémiás roham(TIA) vagy kisebb stroke.

Ez a teszt részletesebb képekkel is bemutatja az agyszövetet, és olyan helyeket mutat, amelyek általában nem láthatók, és amelyeket könnyebb észlelni.

Az orvos színes folyadékot fecskendezhet a vénába, hogy megnézze az artériákat és a vénákat, és megmagyarázza a vér áramlását a testben.

4. Nyelési teszt

A nyelési teszt szintén fontos a stroke diagnosztizálásához. Különösen azoknál a betegeknél, akiknek a lenyelés képességét gyakran érinti a stroke.

Ha a stroke-ban szenvedő beteg nem tudja megfelelően lenyelni, fennáll annak a veszélye, hogy a helytelenül elfogyasztott étel és ital a légzőrendszerbe kerül, így kiválthatja a mellkasi fertőzéseket, például a tüdőgyulladást.

Ezt a tesztet nagyon egyszerűen hajtják végre. A beteget felkérik, hogy igyon vizet egy teáskanál segítségével. Ha a beteg fulladás és köhögés nélkül képes lenyelni, akkor a beteget fel kell kérni a pohárból, és készítse el a tartalom felét.

Ha nyelési nehézség merül fel, a stroke-os betegeket logopédushoz irányítják a további diagnózis érdekében.

Általában a betegeknek tilos normális módon enni és inni, amíg először nem találkoznak egy terapeutával. Ebben az állapotban a betegnek ajánlott olyan folyadékokat és tápanyagokat fogyasztani, amelyeket egy IV-en vagy egy csövön keresztül adnak be, amelyet az orron keresztül helyeznek a gyomorba.

5. Nyaki carotis ultrahang

Amikor ezen a stroke-diagnózison tesztet végeznek, a hanghullámok tiszta képet alkotnak a nyaki carotis artériákról. Ez a teszt kimutathatja a plakk felépülését és a véráramlást a carotis artériákon belül.

Ezenkívül ez a teszt segíthet az orvosnak abban is, hogy megnézze, van-e a nyak artériáinak elzáródása vagy szűkülete, és vezet-e az agyhoz. Ez a teszt általában 48 órát vagy körülbelül két napot vesz igénybe.

6. Agyi angiogram

Más típusú vizsgálatokhoz képest az agyi angiogram olyan vizsgálat, amelyet ritkán végeznek a stroke diagnosztizálásához. Általában ennek a vizsgálatnak az ideje alatt orvosa egy kicsi, rugalmas csövet (katétert) helyez be a belső combján keresztül, és az aorta érbe, valamint a nyaki vagy csigolya artériába vezeti.

Ezután az orvos festékfolyadékot fog befecskendezni a vénába, hogy láthatóvá váljon röntgenen. Ez az eljárás részletes áttekintést nyújt a artériákról, amelyek a beteg agyában és nyakában vannak.

7. Echokardiográfia

A stroke diagnosztizálására echokardiogram vagy szívvisszhang is használható, amelyet általában a szívbetegségek kimutatására használnak. Ez az eszköz tiszta képet mutat a páciens szívéről, hogy az orvosok ellenőrizhessék a szív stroke-jához kapcsolódó szív-egészségügyi problémákat.

Ezenkívül az echokardiogram meg tudja találni a szívben lévő vérrögképződés forrását is, amely a szívből az agyba mozdulhat el, ami a beteget stroke-ot okozhatja.

Általában ezt a módszert ultrahangos szonda segítségével hajtják végre, amelyet kereszteznek a beteg mellkasán. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat szerint azonban ennek a módszernek más alternatívái is vannak, nevezetesen transzoesophagealis echokardiográfia (TOE), ami néha megtörténik.

A TOE során ultrahangot vezetnek a torkba, de először a beteget szedálják. Ezzel a módszerrel az eszköz közvetlenül a szív mögött helyezkedik el, hogy tiszta képet alkothasson az erekben lévő vérrögökről, valamint a beteg rendellenes állapotáról.

A stroke különböző diagnosztikai módszerei közül az orvos meghatározza a megfelelő stroke diagnosztikai módszert az Ön általános egészségi állapotának megfelelően. A megjelenő kezdeti tünetek szintén meghatározhatják ennek a diagnosztikai módszernek a választását.

Ha Ön vagy a körülötte lévők agyvérzés tüneteit mutatják, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a legközelebbi kórház sürgősségi helyiségével azonnali és gyors kezelés érdekében. Így az orvosok meghatározhatják a megfelelő stroke-kezelési módszert, hogy a gyógyulás lehetősége is magas legyen.