Tartalomjegyzék:
- A koszorúér-betegség meghatározása
- Mi a szívkoszorúér-betegség (CHD)?
- Mennyire gyakori a szívkoszorúér-betegség (CHD)?
- A szívkoszorúér betegség jelei és tünetei
- 1. Mellkasi fájdalom (angina)
- 2. Hideg verejték és hányinger
- 3. Légszomj
- Mikor kell orvoshoz fordulni?
- A szívkoszorúér betegség okai
- Mi okozza a szívkoszorúér-betegséget (CHD)?
- A szívkoszorúér-betegség kockázati tényezői
- Mi növeli a szívkoszorúér-betegség (CHD) kockázatát?
- A szívkoszorúér-betegség szövődményei
- Milyen szövődményei vannak a szívkoszorúér betegségnek?
- 1. Mellkasi fájdalom (angina)
- 2. Szívroham
- 3. Szívelégtelenség
- 4. Szívritmuszavarok
- A koszorúér-betegség diagnosztizálása és kezelése
- 1. Elektrokardiogram (EKG)
- 2. Echokardiogram
- 3. EKG stresszteszt
- 4. Szívkatéterezés és angiogram
- 5. A szív CT-vizsgálata
- Milyen kezelési lehetőségek vannak a szívkoszorúér betegségben (CHD)?
- 1. Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek
- 2. Aspirin
- 3. Béta-blokkolók
- 4. Nitroglicerin
- 5. Működési eljárások
- A szívkoszorúér betegség házi gyógymódjai
- 1. Hagyja abba a dohányzást
- 2. Ellenőrizze a vérnyomást
- 3. Ellenőrizze a szervezet koleszterinszintjét
- 4. Gyakoroljon rendszeresen
- 5. Tartsa meg az egészséges étrendet
- 6. Kezelje a stresszt
x
A koszorúér-betegség meghatározása
Mi a szívkoszorúér-betegség (CHD)?
A szívkoszorúér-betegség (CHD) meghatározása vagy meghatározása olyan állapot, amikor a szív véráramlása akadályozott. Ezt a betegséget ischaemiás szívbetegségnek vagy koszorúér-betegségnek is nevezhetjük.
A CHD az artériák szűkülete vagy elzáródása miatt következik be. Az elzáródás azért következik be, mert a koleszterin felhalmozódása hosszú ideig plakkot képez az artériákban. Az artéria falainak szűkületének ezt a folyamatát ateroszklerózisnak nevezzük.
Ha a koleszterin plakk megszakad, vérrögök képződnek, amelyek eltömítik a koszorúereket és blokkolják az oxigénben gazdag vér szívbe áramlását. Ezt az állapotot szívrohamnak nevezik.
Ez azt jelenti, hogy a szívkoszorúér-betegség a szívrohamok egyik oka. Idővel, ha nem kezelik azonnal, a szívkoszorúér-betegség a szívizom gyengülését okozhatja, ami komplikációkhoz, például szívelégtelenséghez és aritmiákhoz (szívritmuszavarok) vezethet.
Mennyire gyakori a szívkoszorúér-betegség (CHD)?
A szívkoszorúér betegségeket kivétel nélkül bárki megtapasztalhatja. Ezenkívül ez a betegség a krónikus szívbetegségek egyik típusa, amely a magas halálozási arány egyik oka a világon.
Azonban az afrikai etnikai származású emberek és Délkelet-Ázsia, köztük Indonézia lakói rendelkeznek a legnagyobb eséllyel a szívkoszorúér betegség kialakulásában. Legalább a 20 éves és idősebb felnőttek 5-9% -a szenved szívkoszorúér betegségben.
Csökkentheti ennek a rendellenességnek az esélyét a kockázati tényezők csökkentésével. További információért forduljon orvosához.
A szívkoszorúér betegség jelei és tünetei
Miután megtudta, mi a szívkoszorúér-betegség, most itt az ideje, hogy megértse a betegség tüneteit. A szívkoszorúér-betegség tünetei nem mindig jelennek meg azonnal a betegség kezdetekor.
Idővel azonban a szívkoszorúér-betegségnek vannak olyan tünetei, amelyekről tudnia kell. Többek között a következők:
1. Mellkasi fájdalom (angina)
Az angina nagyon intenzív mellkasi fájdalom, amelyet a szívizom okoz, és nem kap elegendő oxigénben gazdag vért. A fájdalom hasonló ahhoz, hogy egy nehéz tárgy megcsípje vagy összetörje.
A becsípés érzése átterjedhet a vállakra, a karokra, a nyakra, az állkapcsokra és a hát bal oldalára. Olyan is lehet, mintha a mellkas elejétől a hátsó részig hatolna. A fájdalom megjelenhet és súlyosbodhat, amikor a beteg megerőltető tevékenységeket végez, például tornázik.
Azt is tudnia kell, hogy az angina tünetei férfiaknál és nőknél eltérőek. A nőknél gyakrabban fordulnak elő szívrohamok, amelyek az alsó mellkas és az alsó has fájdalmával kezdődnek.
De ne feledje, hogy nem minden mellkasi fájdalom a koszorúér-betegség tünete. A szívkoszorúér betegség miatti mellkasi fájdalom általában más tünetekkel jár, például hideg verejtékezéssel.
2. Hideg verejték és hányinger
Amikor az erek összehúzódnak, a szívizmok oxigénhiányosak, ami az iszkémia nevű állapotot idézi elő.
Ez az állapot olyan érzést vált ki, amelyet gyakran hideg verejtéknek neveznek. Másrészt az iszkémia hányinger és hányás reakcióit is kiválthatja.
3. Légszomj
A normálisan nem működő szívnek nehézségei vannak a vér pumpálásával a tüdejébe, ami megnehezíti a légzését. Ezenkívül a tüdőben összegyűlő folyadék súlyosbítja a légszomjat is.
Légszomj, amely a szívkoszorúér-betegség tünete, általában egybeesik a mellkasi fájdalommal.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha nagyon intenzívnek érzi a mellkasi fájdalmait, vagy ha gyanítja, hogy szívrohama van, azonnal menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra.
Néha a szívkoszorúér-betegségben szenvedők az anginát "megfázásnak" tévesztik. Ez a téves diagnózis gyakran arra készteti az embereket, akiknek a szívkoszorúér-betegségük későn kap hatékony kezelést.
Ezért forduljon orvosához, ha magas a vérnyomása (magas vérnyomás), magas a koleszterinszintje, cukorbetegsége, elhízása vagy dohányzik.
Ezek a tényezők növelhetik a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. A korai diagnózis és kezelés segíthet megelőzni a szövődményeket és csökkentheti a betegség súlyosságát.
A szívkoszorúér betegség okai
Mi okozza a szívkoszorúér-betegséget (CHD)?
A szívkoszorúér-betegségnek számos oka van. Ennek ellenére a kutatások azt mutatják, hogy a magas vérnyomás, a magas koleszterin- és trigliceridszint, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás és az erek gyulladása a fő tényező, amely károsíthatja az artéria falát. Ez az állapot szívkoszorúér-betegséget okoz.
Amikor az artériák megsérülnek, a lepedék könnyebben tapad az artériákra és fokozatosan megvastagodik. Az erek szűkülete ezután blokkolja az oxigénben gazdag vér szívbe áramlását.
Ha ez a lepedék elszakad, a vérlemezkék az artériában lévő sebre tapadnak, és vérrögöt képeznek, amely elzárja az artériát. Ez súlyosbíthatja az anginát.
Ha a vérrög elég nagy, az artériák összenyomódnak, miokardiális infarktushoz, más néven szívrohamhoz vezetve.
A szívkoszorúér-betegség kockázati tényezői
Mi növeli a szívkoszorúér-betegség (CHD) kockázatát?
Néhány olyan tényező, amely befolyásolhatja a szívkoszorúér betegségeket:
- Idős
Minél idősebbek az artériák, annál keskenyebbek és törékenyebbek lesznek.
- Nem
A férfiakat jobban fenyegeti a koszorúér-betegség kialakulása, mint a nőket.
- Genetikai
Ha bármelyik családtagja szívproblémákban szenved, megnő a koszorúér-betegség kockázata.
- Dohányzási szokás
A nikotin az artéria összehúzódását, míg a szén-monoxid érkárosodást okozhat.
- Kórtörténet
Anamnézisében magas vérnyomás és / vagy magas vérzsírszint van.
- Trauma vagy stressz
Hosszan tartó mentális traumája vagy súlyos pszichés stressze volt.
Eközben az érelmeszesedést olyan életmódbeli szokások és állapotok okozhatják, mint:
- Ritkán vagy akár nem is aktívan mozog.
- Túlsúlyos vagy elhízott.
- Kevésbé egészséges étel fogyasztása.
- Füst.
- Magas koleszterin.
- Magas vérnyomás (magas vérnyomás).
- Cukorbetegség.
A kockázat hiánya azonban nem jelenti azt, hogy mentes a koszorúér-betegség lehetőségétől. További információért forduljon orvoshoz.
A szívkoszorúér-betegség szövődményei
Milyen szövődményei vannak a szívkoszorúér betegségnek?
Az Országos Vér-, Tüdő- és Vérintézet szerint a koszorúér-betegség számos szövődményt okozhat, amelyek szorosan összefüggenek a szív egészségi állapotaival. Íme néhány a koszorúér-betegség szövődményei:
1. Mellkasi fájdalom (angina)
A szívkoszorúér-betegség egyik tünete mellett az angina az egyik előforduló szövődménynek tűnik. Ennek az az oka, hogy amikor a test artériái szűkülnek, a szíved nem kapja meg a szükséges vért.
Ez anginát vagy légszomjat okozhat. Ez az állapot általában akkor jelenik meg, amikor fizikai tevékenységet végez.
2. Szívroham
Mint korábban említettük, a szívkoszorúér-betegség a szívinfarktus egyik fő oka. Amikor az artériás erekben található koleszterin plakk felszakad és vérrögöt képez, fennáll annak a lehetősége, hogy az artéria teljes elzáródása következik be.
Ez az állapot kiválthatja a szívrohamot. Ennek oka, hogy elzáródás esetén a szív nem kap oxigénben gazdag vért szükség szerint. A szív véráramlásának elzáródása károsíthatja a szívizomot.
Minél előbb kezelik szívinfarktus miatt, annál kevesebb kárt okoz a szívizom.
3. Szívelégtelenség
A szívkoszorúér-betegség szintén szívelégtelenséghez vezethet. A szívelégtelenség olyan állapot, amikor a szívének egy része hiányzik az oxigéntől és más tápanyagoktól, amelyeket nem kap az artériák elzáródása miatt.
Szívelégtelenség akkor is előfordulhat, ha a szívét egy szívroham károsította. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy a szíve nem képes megfelelően működni, hogy vért pumpáljon a test köré.
4. Szívritmuszavarok
Egy másik komplikáció, amely a koszorúér-betegség miatt is előfordulhat, a szívritmuszavarok, más néven szívritmuszavarok. Ez az állapot általában a szív elégtelen vérbevitele miatt következik be.
Egy másik dolog, ami szívritmuszavarokat okozhat, az a szövet jelenléte a szívben, amely zavarja a szív elektromos impulzusait.
A koszorúér-betegség diagnosztizálása és kezelése
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Számos módja van az orvosnak vagy az egészségügyi szakembernek a koszorúér-betegség diagnosztizálásában, beleértve:
1. Elektrokardiogram (EKG)
Az elektrokardiogrammal végzett vizsgálat a koszorúér-betegség diagnosztizálásának egyik módja. Ez az eszköz arra szolgál, hogy rögzítse azokat az elektromos jeleket, amelyek a szívben haladnak át a testben. Az EKG gyakran diagnosztizálhatja egy előre bekövetkező vagy folyamatban lévő szívroham bizonyítékát.
2. Echokardiogram
Az echokardiogram a szívkoszorúér betegség állapotának diagnosztizálására szolgáló teszt. Ez az eszköz hanghullámok segítségével készít képet a szívéről. Az echokardiogrammal végzett vizsgálat során orvosa megállapíthatja, hogy a szív minden része normálisan működik-e a vér pumpálásakor.
Az echokardiogrammal az orvos megtudhat néhány olyan részt, amelyek gyengék és károsodhatnak, amikor szívroham lép fel. Az orvosok számos más szívbetegséget is diagnosztizálhatnak ezzel az eszközzel.
3. EKG stresszteszt
Ha a szívkoszorúér-betegség tünetei a testmozgás során fordulnak elő leggyakrabban, orvosa megkérheti Önt, hogy járjon futópadon vagy járjon álló kerékpárral az EKG-teszt során.
Ezt a tesztet stressztesztnek nevezik, és bizonyos esetekben orvosa testmozgás helyett stresszteszten fogja kérni a szív stimulálására szolgáló gyógyszereket.
Néhány stressztesztet echokardiogram segítségével végeznek. Például az orvos kivizsgálást végezhetultrahangmielőtt és miután megpróbálod átsétálni futópadvagy álló kerékpárral közlekedik.
A nukleáris stresszteszt egy másik teszt, amely segít megmérni, hogy mennyi és milyen gyorsan áramlik a vér a szívizomba. Ez a szív állapotának meghatározására szolgál, amikor pihen vagy nem csinál semmit, és stressz idején.
4. Szívkatéterezés és angiogram
Annak megfigyelésére, hogy a vér mennyire simán áramlik a szívébe, orvosa speciális festéket adhat be a szív vénájába. Ez a teszt angiogram néven ismert.
Színezéket injektálnak a szívartériákba egy hosszú, vékony, rugalmas csövön (katéteren) keresztül az artérián. A szívkatéterezés során a korábban bejutó festék felvázolja azokat a foltokat, amelyek eltömődést mutatnak a képernyőn megjelenő kép kijelzőjén.
Ha olyan elzáródást találnak, amely kezelést igényel, egy lufit nyomnak át a katéteren és felfújják, hogy növeljék a koszorúerek véráramlását.
5. A szív CT-vizsgálata
A számítógépes tomográfia vagy a CT-vizsgálat segíthet orvosának abban, hogy meglátja az artériák kalcium-lerakódásait. A felesleges kalcium szűkítheti az artériákat, így ez a lehetséges koszorúér-betegség jele lehet.
Ezenkívül az orvos javasolhatja röntgen- és ultrahangos eljárásokat az állapotának meghatározásához.
Milyen kezelési lehetőségek vannak a szívkoszorúér betegségben (CHD)?
A koszorúér-betegség kezelésére használt gyógyszerek közül néhány:
1. Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek
A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek segíthetnek a szervezet koleszterinszintjének csökkentésében, ezáltal csökkentve az artériákhoz tapadó zsírfelhalmozódás mennyiségét.
A CHD kezelésére alkalmazható koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek típusai a sztatinok, a niacin és a fibrátok is.
2. Aspirin
Az aszpirin vérhígító, amely elősegítheti az eldugult vér feloldódását. Ezenkívül az aszpirin csökkentheti a stroke vagy a szívroham kockázatát is.
Bizonyos esetekben azonban az aszpirin nem lehet jó választás. Mondja el orvosának, ha véralvadási rendellenessége van. Ezenkívül ellenőrizze, hogy az aszpirin használatát orvos jóváhagyta-e.
3. Béta-blokkolók
A béta-blokkolók csökkenthetik a vérnyomást és megakadályozhatják a szívinfarktus kockázatát.
4. Nitroglicerin
A nitroglicerin és az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók szintén megelőzhetik a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.
5. Működési eljárások
A gyógyszerek alkalmazása mellett műtéti beavatkozásokon is áteshet a koszorúér-betegség kezelésére. Néhány közülük:
- Stent vagy szívgyűrű behelyezése a beszűkült koszorúerek kiszélesítésére.
- A szívkoszorúér-műtét, például a szív bypass műtét a CHD leggyakoribb kezelési módja.
- Szükség esetén az orvosok angioplasztikát is végezhetnek.
A szívkoszorúér betegség házi gyógymódjai
A koszorúér-betegség kialakulásának ellenőrzéséhez egészséges életmódot kell folytatnia, például:
1. Hagyja abba a dohányzást
A dohányzás a koszorúér-betegség egyik fő oka. Ennek oka az, hogy a cigaretták nikotintartalma szűkíti az ereket és erősebb munkára kényszeríti a szívet.
Ezenkívül a cigaretta által termelt szén-monoxid csökkenti a vér oxigénjét és károsítja az erek falát. Ezért, ha dohányos vagy, azonnal hagyd abba ezt a szíved számára nem egészséges szokást.
2. Ellenőrizze a vérnyomást
Kétévente legalább egyszer ellenőriznie kell a vérnyomását. Ha azonban orvosa úgy érzi, hogy a vérnyomása magasabb a normálnál, akkor azt javasolhatja, hogy gyakrabban ellenőrizze. A normál vérnyomás általában kevesebb, mint 120 szisztolés és 80 diasztolés Hgmm.
3. Ellenőrizze a szervezet koleszterinszintjét
Legalább ötévente kérdezze meg orvosától a koleszterinszintjét 20 éves korától kezdve. Ha a koleszterinszint eredményei a normál érték alatt vannak, orvosa azt javasolja, hogy gyakrabban ellenőrizze a koleszterinszintjét.
4. Gyakoroljon rendszeresen
A rendszeres testmozgás segíthet a testsúly megőrzésében és a vércukorszint szabályozásában a testben, a vér koleszterinszintjének és a vérnyomás szabályozásában. Mindezek a koszorúér-betegség kockázati tényezői.
Orvosa engedélyével maximalizálnia kell a heti 150 perc gyakorlásának esélyét. Bármilyen sportot folytathat, ha nem lépi túl a korlátot. Például próbáljon meg hetente ötször 30 percet sétálni.
5. Tartsa meg az egészséges étrendet
A szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében elkezdheti egészséges étrendjét a szívének. Alkalmazhatja a szív egészséges főzési szokásait is, hogy Ön és családtagjai otthon elkerüljék ezt a betegséget.
A szív egészségére kedvező ételek közé tartoznak a zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonákból, teljes kiőrlésű gabonákból és diófélékből készült ételek. Ezután kerülje a telített zsírban, koleszterinben és nátriumban gazdag ételeket.
Ennek oka, hogy ezek az ételek növelhetik a testsúlyodat. Eközben az elhízás növelheti a szívbetegségek, köztük a CHD kockázatát.
6. Kezelje a stresszt
A stressz kezelése az egyik módja a szívbetegségek, köztük a CHD megelőzésének. Válasszon egészséges módszereket a stressz kezelésére, mint például az izomlazítás, a jóga és a mély légzés.
Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.
