Tartalomjegyzék:
- Hogyan fordul elő a Parkinson-kór?
- Mi okozza a Parkinson-kórt?
- Genetikai
- Környezet
- Milyen tényezők növelik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?
- Kor
- Nem
- Átöröklés
- Méreg expozíció
- Fém expozíció
- Fej sérülés
- Bizonyos munkák
- Lakóterület
- Alacsony zsírtartalmú tej
Hallottál már a Parkinson-kórról? Ez a betegség elvesztheti az ember testében a mozgás funkciójának ellenőrzését. Így a szenvedőknek nehézségei lesznek olyan egyszerű napi tevékenységek elvégzésében, mint a séta, az írás vagy akár a ruhák gombolása. Tudja azonban, mi okozza a Parkinson-kórt? Itt a teljes áttekintés az Ön számára.
Hogyan fordul elő a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór az idegsejtek (idegsejtek) elvesztése, elhalása vagy megzavarása miatt következik be az agynak a substantia nigra nevű részén. Az ebben a szakaszban található idegsejtek működnek, és dopamin nevű agyi vegyi anyagot termelnek. Maga a dopamin az agy és az idegrendszer közötti hírvivőként működik, amely segíti a testmozgások ellenőrzését és koordinálását.
Amikor ezek az idegsejtek elpusztulnak, elvesznek vagy megsérülnek, az agyban csökken a dopamin mennyisége. Ez az állapot azt eredményezi, hogy az agy nem működik megfelelően a mozgás szabályozásában. Ennek eredményeként az ember testmozgásai lassúvá válnak, vagy egyéb olyan mozgások következnek be, amelyek nem normálisak.
Ez az idegsejtek elvesztése lassú folyamat. Ezért a Parkinson-kór tünetei fokozatosan jelentkezhetnek, és az idő múlásával súlyosbodhatnak. Még az NHS szerint ezek a tünetek is csak akkor kezdenek megjelenni és kialakulni, amikor a substantia nigra idegsejtjei akár 80 százalékkal eltűntek.
Mi okozza a Parkinson-kórt?
Eddig a Parkinson-kórban szenvedőknél a substantia nigra idegsejtjeinek elvesztésének oka nem biztos. A tudósok azonban úgy vélik, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet ennek az állapotnak a kiváltásában. Itt található teljes információ a Parkinson-kór okairól:
Egyes betegségeket öröklődés okozhat, de ez nem befolyásolja teljes mértékben a Parkinson-kórt. Ennek oka az, hogy a Parkinson-alapítvány szerint a genetikai tényezők csak a Parkinson-kórban szenvedők mintegy 10-15 százalékát érintik.
A Parkinson-kór kiváltó leggyakoribb genetikai hatása az LRRK2 nevű gén mutációja. Ennek a génmutációnak az esetei azonban még mindig ritkák, és általában észak-afrikai és zsidó származású családokban fordulnak elő. Az a személy, akinek ez a génmutációja van, szintén veszélyeztetheti a Parkinson-kór kialakulását a jövőben, de soha nem is alakulhat ki a betegség.
A genetikához hasonlóan a környezeti tényezők sem teljesen felelősek a Parkinson-kórért. Az NHS szerint valójában a környezeti tényezőket a Parkinson-kórral összekapcsoló bizonyítékok nem meggyőzőek.
A környezeti tényezők, mint például a méreganyagok (peszticidek, herbicidek és légszennyezés) és a nehézfémek expozíciója, valamint az ismételt fejsérülések, azt mondják, hogy növelik az ember Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez a kockázat azonban viszonylag kicsi. A környezeti tényezők befolyásolhatják a Parkinson-kór kialakulását, különösen azoknál az embereknél, akik genetikai érzékenységgel is rendelkeznek.
A fenti okokon kívül a Parkinson-kórban szenvedőknél más agyi állapotok és változások is előfordulnak. Úgy gondolják, hogy ez az állapot fontos utalásokat tartalmaz a Parkinson-kór okára, nevezetesen annak fennállására Lewy testek vagy bizonyos anyagok, beleértve az alfa-szinuklein fehérjét, csomók, amelyek szokatlanok az agy idegsejtjeiben.
Milyen tényezők növelik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?
Számos tényező, köztük a környezet, állítólag növeli az ember Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Noha nem teljesen az oka, de figyelnie kell ezekre a tényezőkre, hogy a jövőben megelőzhető legyen a Parkinson-kór. A következők a Parkinson-kór kockázati tényezői, amelyekkel Önnek ismernie kell:
A Parkinson-kór olyan rendellenesség, amely általában idős embereknél (idősek) vagy 50 évnél idősebbeknél fordul elő. A fiatalabb emberek ritkán tapasztalják a Parkinson-kórt, bár a betegség fiatalabb korban is diagnosztizálható. Ezért a Parkinson-kór kockázata az életkor előrehaladtával növekszik.
A férfiak hajlamosabbak a Parkinson-kórra, mint a nők, bár erre nincs egyértelmű magyarázat. Az Országos Öregedési Intézet szerint ez a betegség a férfiak 50 százalékát érinti jobban, mint a nőket.
A Parkinson-kór nem örökletes betegség. Ha azonban van egy családtagja, akinek kórelőzményében szerepel a Parkinson-kór, akkor nagyobb a kockázata ennek a betegségnek a kialakulásában. Bár a kockázat nagyon kicsi, ez genetikai tényezők miatt következhet be, amelyek a Parkinson-kór oka lehet.
Állítólag a toxinoknak, például peszticideknek, herbicideknek és a levegőszennyezésben található káros anyagoknak való kitettség növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Az ültetvényekben gyakran alkalmazott peszticidek és herbicidek állítólag oxidatív stresszt és sejtkárosodást okoznak a szervezetben, ami szorosan összefügg a Parkinson-kórral.
Számos tanulmány azt is megállapította, hogy a légszennyezők különféle típusai, beleértve az ózont, a nitrogén-dioxidot és a levegőben lévő rézfémeket (higany és mangán) szintén növelhetik a Parkinson-kór kockázatát, bár ezek viszonylag kicsiek.
Ezen veszélyes anyagok mellett a sok iparágban gyakran oldószerként használt vegyi anyagok, nevezetesen a triklór-etilén (TCE) és a poliklórozott bifenilek (PCB) is társulnak a Parkinson-kórhoz, különösen hosszú távú kitettség esetén.
Úgy gondolják, hogy a különféle fémekkel való foglalkozás a Parkinson-kór kialakulásával függ össze. A fémek hosszú távú expozíciója azonban nem könnyen mérhető, és a Parkinson-kockázat és egyes fémek közötti kapcsolatot mérő tanulmányok eredményei szintén ellentmondásosak.
A traumás agysérülést a Parkinson-kór rizikófaktoraként is azonosítják. A betegség progressziója azonban általában csak a sérülés bekövetkezése után több évvel érezhető. Az ennek hátterében álló mechanizmusok nem világosak.
Bizonyos foglalkozások összefüggenek a Parkinson-kór kockázatával. Ez szorosan összefügghet olyan munkákkal, amelyek bizonyos toxinoknak, vegyi anyagoknak vagy fémeknek való kitettség kockázatának vannak kitéve, például mezőgazdasági vagy ipari dolgozók.
Bizonyos lakóterületek szintén növelhetik az ember Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez összefügg a környezeti tényezők és a genetikai kockázat különbségeivel. Számos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy aki vidéken él, annak nagyobb a kockázata a Parkinson-kór kialakulásának a mezőgazdasági területekről származó toxinoknak való kitettség kockázati tényezői miatt.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a városi területeken élő embereket is veszélyezteti a légszennyezés, amely szintén gyakran társul a Parkinson-kór kockázatával.
Ben megjelent tanulmányok szerint Medical Journal of the American Academy of NeurologyAzoknál az embereknél, akik napi legalább három adag alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztottak, 34 százalékkal nagyobb volt a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál az embereknél, akik átlagosan csak egy adag alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztottak naponta.
Ezen eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony zsírtartalmú tejtermékek bevitele összefüggésbe hozható a Parkinson-kór megnövekedett kockázatával. Ez a tanulmány azonban pusztán megfigyelési jellegű, ezért nem tudja megmagyarázni e sejtés okát és következményét. Alapos kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy az alacsony zsírtartalmú tej lehet-e a Parkinson-kór oka.
