Tartalomjegyzék:
- Karanténba esett emberek pszichológiai rendellenességei
- A karanténban lévő egészségügyi dolgozók pszichológiai problémákat is tapasztalnak
- A már érzékeny emberek hajlamosabbak a stresszre
Számos indonéz állampolgárt, akiket karanténon vettek át a Natuna-szigeten, 2020. február 15-én, szombaton hazaküldték. Annak ellenére, hogy az indonéz állampolgárok jó egészségről számoltak be, a tanulmány szerint fennáll annak a lehetősége, hogy pszichés problémákat tapasztaltak miután átesett karantén.
Tehát milyen hatással van a karantén az ember pszichés állapotára? Hogyan lehet megoldani?
Karanténba esett emberek pszichológiai rendellenességei
Forrás: Külügyminisztérium
A karanténon átesett emberek gyakran pszichés rendellenességeket tapasztalnak, például félelmet és aggodalmat a betegségterjesztő címkéje miatt. Annak ellenére, hogy jó állapotban tértek haza, a közösség továbbra is rossz megbélyegzést kapott. Nem ritkán egyesek depressziósnak érzik magukat e nézetek miatt.
Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjának (CDC) kutatói egy alkalommal tanulmányt végeztek a SARS vírus kitörésekor karanténba helyezett emberekre gyakorolt hatásról. A kutatás azt mutatja, hogy a karanténba helyezett személy pszichés állapotára van hatással.
A tanulmány a résztvevők adatainak áttekintésével készült, a karanténidő lejárta után 152 feleletválasztós kérdésből álló felmérés révén. A megadott felmérés kérdéseket tartalmaz a karantén alatt bekövetkező dolgokról.
Ennek eredményeként minden tudósító jelezte a külvilágtól való elszigeteltség érzését. Elismerték, hogy a korlátozott társadalmi élet és a családdal való fizikai kapcsolat hiánya voltak a legnehezebb dolgok, amelyeket a karantén ideje alatt tapasztaltak.
Nemcsak kényelmetlenséget okoz az orrban és a légzésben, hanem az is, hogy mindenkor maszkot kell viselni a fertőzés elleni védekezés lépéseként, növeli az elszigeteltség érzését.
Vannak, akik szorongást éreznek minden alkalommal, amikor hőmérséklet-ellenőrzés jön. A testhőmérséklet emelkedésétől való félelmük miatt úgy érzik, hogy a tesztet még nehezebb elvégezni. Vannak, akik úgy írják le, mint ami a szívüket megrepíti, amikor az eredményekre várnak.
A stressz szintje magasabbnak bizonyult azoknál az embereknél is, akik hosszabb ideig töltöttek karantént. Minél tovább vannak karanténban, annál nagyobb a félelem a súlyosbodó tünetek miatt, az egyik kiváltó tényező az, amikor meghallják az egyik SARS-beteg halálának hírét.
Ez a hatás még rosszabb lesz azok számára, akik korábban traumatikus eseményeket tapasztaltak. Ha nem kezelik azonnal, akkor az adott személynél tünetek jelentkezhetnek poszttraumás rendellenesség. Különösen, ha az illető egy olyan pillanaton megy keresztül, amely valami életveszélyt jelent.
Összefoglalva: a karanténfolyamat növelheti a pszichológiai rendellenességeket.
A karanténban lévő egészségügyi dolgozók pszichológiai problémákat is tapasztalnak
Nemcsak a karanténba eső személyeknél tapasztalható a pszichológiai hatás az egészségügyi dolgozókra is, akik a betegek gondozásáért felelősek.
Kutatók egy csoportja interjút készített 10 torontói egészségügyi dolgozóval, akiket 10 napig karanténban tartottak a SARS-nak való kitettség miatt. A tisztviselők a dilemmát olyan munkavállalóként írták le, akinek ébernek kell maradnia a betegek kezelésében, és ezzel egyidejűleg saját aggályaik vannak a vírusnak a hozzájuk legközelebb esők felé történő továbbításával kapcsolatban.
A karantén ideje alatt mindig maszkot kell viselniük és bent kell maradniuk. Ez nemcsak a pszichológiai állapotukra van hatással, annak ellenére, hogy a karantént otthon hajtják végre, mégis úgy érzik, hogy ez az időszak a családjukkal való kapcsolatuk közelségét is befolyásolja.
Elszigeteltnek érzik magukat a hozzájuk legközelebb álló emberekkel való társadalmi kapcsolat hiánya miatt, és nem szabad olyan cselekedeteket is végrehajtani, mint a többi családtag átölelése. Ezenkívül néhányukat külön helyiségekben való alvással is el kellett választani partnereiktől.
A társadalom észlelt megbélyegzése nem kevésbé rossz. Annak ellenére, hogy a tisztek megpróbálták megérteni és megérteni, hogy ez a betegség és annak kockázatainak megértésének hiányából fakadt, mégis bántottaknak és kirekesztettnek érezték magukat.
Még akkor is, amikor a járvány hanyatlani kezdett, egyes tisztek tagadták, hogy valaha karanténba kerültek volna. Ezt azért teszik, hogy elkerüljék a negatív reakciókat, amelyek másoktól származhatnak.
A már érzékeny emberek hajlamosabbak a stresszre
A COVID-19 elmúlt hónapok terjedésének esetét tekintve Baruch Fischhoff Ph.D, a pennsylvaniai Carnegie Mellon Egyetem professzora az Amerikai Pszichológiai Társaságnak adott interjúban is kifejezte véleményét.
Szerinte különbség van a SARS esetek és az új koronavírus között a hatásukban. A SARS halálozási aránya sokkal magasabb volt. Ezért a karanténban elhelyezkedő emberek sok szorongást éreznek, mivel több beteg hal meg. Sőt, a SARS-eset kitörésekor rendelkezésre álló gyógyszerek nem voltak olyan jók, mint a ma kapható gyógyszerek.
Különösen, ha a beteg hosszabb karantén időszakban van. Minél zavartabb a termelékenység, annál sebezhetőbbnek érzi magát az ember. A már érzékeny betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki stressz vagy depresszió tünetei.
Valójában az aggasztóbb, mint maga a koronavírus-eset, a kialakult társadalmi megbélyegzés.
A COVID-19-rel kapcsolatos korlátozott ismeretek és információk még jobban bepánikolják az embereket az életüket veszélyeztető különféle lehetőségek miatt. Nem csoda, hogy később megpróbálnak távol maradni mindentől, ami kockázatos, beleértve a karanténba került embereket is.
Ez az állítás nem bizonyíték, a 2004-es SARS-felmérés tudósítóinak 51% -a elismerte, hogy más bánásmódban részesültek, mint a körülöttük élők. Néhányan közülük úgy tűnt, hogy nem találkoznak velük, nem fogadják őket, egészen addig a pontig, hogy nem hívják meg őket egy eseményre.
Ez a megbélyegzés valóban negatív hatással lesz a karanténból visszatérők érzéseire. Ezért nagyon értelmes a környező közösség társadalmi támogatása.
A Kompas beszámolója szerint Joko Widodo elnök felkérte a nyilvánosságot, hogy fogadja el indonéz állampolgárok visszatérését a natunai megfigyelések alapján. A 14 napig tartó karanténidő természetesen összhangban van az eljárással. Az indonéz állampolgárok is egészséges állapotban térnek haza, így a közösségnek nem kell aggódnia.
