Tartalomjegyzék:
- A láb és a láb töréseinek meghatározása
- A combcsont törése
- A sípcsont és a fibula törései
- Törött boka
- Törött ujjak és lábak
- A láb- és lábtörések jelei és tünetei
- A láb és a láb törésének okai
- Leesik
- Baleset
- Sportsérülés
- Áruk esése
- A lábak túlzott használata
- A lábtörések kockázati tényezői
- Hogyan lehet diagnosztizálni a láb és a láb törését
- Láb- és lábtörések gyógyszeres kezelése és kezelése
- Szereplők vagy más támogatás
- Kábítószerek
- Művelet
- Fizikoterápia
- Mennyi ideig tarthat a láb és a lábtörés utáni gyalogláshoz való visszatérés?
- Tippek a láb és a láb törése utáni helyreállítási folyamat felgyorsítására
A láb és a láb tucatnyi csontból áll, csontos szerkezetben, a mozgásrendszer részeként. Ketten együtt dolgoznak a járásban. Ha még egy csont is eltört vagy elszakadt, akkor nehéz lesz járnia és tevékenységeket végeznie. Szóval, hogyan fordulnak elő ilyen típusú törések? Az alábbiakban a lábtörések definícióját, tüneteit, okait és kezelését ismertetjük teljes körűen.
A láb és a láb töréseinek meghatározása
A láb és a láb törése az, amikor a láb és a láb egy vagy több csontja eltörik, eltörik vagy eltörik. A lábak és a lábak törött csontjai bárhol előfordulhatnak, a combtól (combcsonttörés), az alsó lábszártól (sípcsont és fibula törés), a bokáig, a talpig és a lábujjig.
A előforduló törések típusai változhatnak, például nyitott, zárt és töréses törések kitelepítve vagy nem elhelyezett törés. A törés alakja is változatos lehet, de a leggyakoribbak keresztirányúak, ferdeek, spirálisak vagy aprítottak. Eközben a stressztörés egy olyan típusú törés, amely gyakran előfordul a lábfejben és a bokában.
A combcsonttörés olyan törés, amely a felső lábszáron vagy a combon jelentkezik. Ez a hosszú csont, amely a csípőtől a térdig terjed, és a test legnagyobb, legerősebb és leghosszabb csontja. Így ezek a combcsont vagy combcsont törései általában csak nagyon erős nyomás vagy ütés esetén jelentkeznek.
A sípcsont- és fibulustörések olyan állapotok, amikor az alsó lábszár csontjai, nevezetesen a sípcsont (állcsont) és a fibula (borjúcsont) megtörnek. Mindkét csont egyszerre törhet el. A sípcsont törései azonban gyakoribbak, mert a térd és a láb ízületeinek fontos részét képezik, és a súlyod nagy részét eltartják.
A boka törése az, amikor a boka ízületét alkotó egy vagy több csont megreped vagy megreped. A bokát alkotó csontok a sípcsont és a fibula és a talus alsó része (a sarokcsont, valamint a sípcsont és a fibula közötti kis csont).
Az ujj- és lábtörések általában a falangokban fordulnak elő, amelyek az ujjakból álló kis csontok, valamint a lábközépben található lábközépcsontok. A nagylábujjban két, a másik négy lábujjban pedig három falancsont található. A lábközépcsontnak öt szegmense van, amelyek mindegyike felette egy ujjal van összekötve.
Ezen csontok közül a Jones törés a leggyakoribb töréstípus. Jones-törések fordulnak elő az ötödik lábközép kis csontjaiban (a lábujjcsontban a kisujjhoz csatlakozó csontban), amelyek kevesebb vért kapnak. Ezért az ilyen típusú töréseket nehezebb gyógyítani.
A láb- és lábtörések jelei és tünetei
A láb- és lábtörések gyakori tünetei a következők:
- Intenzív fájdalom, amely általában elmozdul a mozgással.
- Zúzódott, duzzadt és gyengéd érzés a láb vagy a láb törése körül.
- A lábfej deformitása vagy deformitása, például a lábnak rövidebbre törött oldala vagy egy kinyúló része.
- Nehézség állni, járni vagy súlyokat viselni.
- A láb vagy a láb zsibbadása.
- Repedés hallatszik, amikor a csont elszakad.
Súlyos körülmények között, például nyitott törés esetén a törött csont behatolhat a bőrbe és sérülést okozhat. Eközben a gyermekeknél, különösen a kisgyermekeknél, a sírás és a járás megtagadása a törések leggyakoribb jellemzője. Ennek oka, hogy a kisgyermekek nem tudták megmagyarázni, mi történt vele.
A láb és a láb törésének okai
A törés vagy törés gyakori oka az erős nyomás vagy ütés. Láb- és lábtöréseknél ez több okból is előfordulhat, például:
A zuhanás bármely lábát vagy lábcsontját eltörheti. Különösen azonban a botlás esések általában a boka, a talp és a lábujjak törését okozhatják.
Eközben a magasból esés állva a sípcsont és a fibula törését okozhatja. A magasból történő leesés combcsonttöréseket is okozhat, különösen az időseknél, akiknek gyenge a csontja.
A láb és a láb törése balesetek következtében is előfordulhat, mind a motorok, mind az autók miatt. Ez a leggyakoribb ok, többek között egy autó vagy motorkerékpár ütközés közben.
A kontakt sportok során bekövetkezett sérülések, például síelés közbeni elesés, más játékosok eltalálása focizás közben, jégkorongpálcának eltalálása stb., A sípcsont és a sípcsont törésének gyakori okai.
Ha nehéz tárgyakat dob le a lábterületre, különösen a talpakra és a lábujjakra, akkor a csont ezen része eltörhet.
A láb és a láb mozgásának túlzott és túlzott használata a láb törését vagy stressztörést okozhat, például hosszú távú futást vagy ugrást.
A fent említetteken kívül a Mayo Klinika szerint a gyermekek lábtörése a bántalmazás miatt is előfordulhat, különösen, ha még a gyermek járása előtt következik be.
A lábtörések kockázati tényezői
Több tényezőről azt is mondják, hogy növeli az ember kockázatát a láb- és lábtörések megtapasztalására. Ezek a kockázati tényezők, nevezetesen:
- Sportoló, vagy gyakran végez nagy intenzitású sporttevékenységeket, például kosárlabdát, futballt, tornát, teniszt, futást, tornát, jégkorongot stb.
- Nem megfelelő sportolási technikák vagy felszerelések használata, például helytelen cipőhasználat vagy edzés előtti bemelegítés.
- Dolgozzon olyan környezetben, ahol fennáll a magasból történő leesés vagy a nehéz tárgyak leesésének veszélye, például egy építkezésen.
- Bizonyos állapotok, amelyek gyengítik a csontokat, például csontritkulás.
- A rheumatoid arthritis vagy a cukorbetegség kórtörténete.
- Dohányzási szokás.
Hogyan lehet diagnosztizálni a láb és a láb törését
A lábon vagy a lábon előforduló törés diagnosztizálásához az orvos megkérdezi, hogy a sérülés hogyan történt, és milyen tünetei vannak. Az orvos megkérdezheti Önt is a teljes kórtörténetéről, beleértve az Ön bármilyen betegségét, például a cukorbetegséget és így tovább. Ezután az orvos fizikai vizsgálatot végez, hogy ellenőrizze a törés látható jeleit.
Ha törés gyanúja merül fel, orvosa képalkotó vizsgálatokat rendelhet el, például röntgensugarakat, vagy CT- és MRI-vizsgálatokat, hogy részletesebben megtudja a csontok és a belső szerkezetek állapotát. Csontszkennelés (csontszkennelés) vagy más vizsgálatok is elvégezhetők, hogy segítsenek az orvosnak a röntgenen nem látható vagy bizonyos betegségekkel járó törések diagnosztizálásában.
Láb- és lábtörések gyógyszeres kezelése és kezelése
A láb- vagy lábtörések gyógyszerei és kezelése változhat. Ez a csonttörés konkrét helyétől, a sérülés okától, a törés típusától, a beteg súlyosságától, életkorától és általános egészségi állapotától függ. Azonban általában a láb- vagy lábtörések kezelése:
A törés gyógyulási folyamatában fontos a mozgás csökkentése és a törött csont megfelelő helyen tartása, beleértve a lábat és a lábat is. Ennek egyik módja egy gipsz vagy sín elhelyezése a törést szenvedő láb vagy láb területén.
A készülék telepítése előtt azonban az orvos először meggyőződik arról, hogy a csontjai megfelelő és normális helyzetben vannak-e. Amikor elmozdul, az orvos először a csontjait igazítja, hogy azok meggyógyuljanak, és a megfelelő helyzetükben visszatérjenek. Ez az eljárás általában általános vagy helyi érzéstelenítést igényel.
A gipsz vagy a sín mellett a csukló, a talp és a lábujjak törése esetén az orvos egyszerűen más kivehető támaszt is rögzíthet, mint pl. merevítő,csizma vagy merev talpú cipő. Konzultáljon az Ön körülményeinek megfelelő támogatásról.
Szükség lehet gyógyszerek szedésére is a comb, az alsó végtagok és a bokák, a talp és a lábujjak töréséből fakadó fájdalom és gyulladás csökkentésére. Olyan gyógyszerek, amelyeket általában orvosok adnak, nevezetesen fájdalomcsillapítók, például acetaminofen, ibuprofen vagy más erősebb gyógyszerek.
Súlyos törések esetén előfordulhat, hogy műtéten kell átesnie a gyógyulási folyamat összehangolása és segítése érdekében. A műtét során belső vagy külső töréscsapok vannak rögzítve, amelyek a csonttörést a megfelelő helyzetben tartják, amíg gyógyul.
Általában ezt az eljárást akkor hajtják végre, ha bizonyos feltételei vannak, például:
- Több csont törése.
- A törött csont elég messzire mozdult.
- A törés hatással volt az ízületre.
- A környező szalagok károsodtak.
- A törés kiterjedt az ízületre.
- Olyan súlyos baleset, hogy nyílt törést okozhat.
- Nem gyógyul meg csak öntött vagy más támogató eszközzel.
Ezen túlmenően a műtét a leggyakrabban elvégzett kezelés, amely segíti a combcsonttörés vagy a combcsonttörés gyógyulási folyamatát, mind a jobb, mind a bal oldalon. A combcsonttörés nem műtéti gyógyítása rendkívül ritka, kivéve azokat a gyermekeket, akiket megfelelő gipszkezeléssel kezelhetnek.
Amint a csontját gyógyultnak nyilvánítják, általában rehabilitációra vagy fizikoterápiára lesz szüksége a merevség csökkentése és a sérült láb és láb mozgástartásának növelése érdekében. A gipsz használata közbeni mozgáshiány miatt a lábad és a lábad hajlamos a merevségre, és a körülöttük lévő izmok elgyengülnek.
Mennyi ideig tarthat a láb és a lábtörés utáni gyalogláshoz való visszatérés?
Akkor nyilvánítják meggyógyultnak, amikor a törött csontot visszacsatolták, vagy a törés eltűnt. A gyógyulási folyamat hossza változhat, a sérült csont konkrét helyétől, életkorától és súlyosságától függően.
A combcsonttörésnél vagy a combcsonttörésnél a gyógyulási idő akár 3-6 hónapot is igénybe vehet, míg a sípcsont (sípcsont) és a szárcsont törései akár 4-6 hónapot is igénybe vehetnek. Eközben a boka törésénél általában 6 hétre van szükség a csont gyógyulásához. A talp 6-8 hét alatt meggyógyulhat, a lábujjak pedig 4-8 hétig tarthatnak.
A gyógyulási folyamat hosszabb időt vehet igénybe, ha olyan típusú nyílt törése van, amely veszélyeztetett a fertőzésre, nagy súlyosságú vagy bizonyos egészségügyi állapotban van. Ami a gyermekeket illeti, a gyógyulási folyamat gyorsabb lehet.
Ebben a gyógyulási időszakban mankókat (mankókat) használhat. Még a felépülés után is szüksége lehet mankóra vagy akár más támogató eszközökre, amikor olyan tevékenységeket végez, mint például a gyaloglás, a túl hosszú állás és mások.
A mankókat vagy mankókat lassan lehet eltávolítani, amíg teljesen fel nem gyógyul, és a szokásos módon képes lesz tevékenységeket végezni, beleértve a sétát is. Mindig kövesse az orvos utasításait a megfelelő időben, hogy normálisan tudjon járni és a szokásos módon végezzen tevékenységeket.
Tippek a láb és a láb törése utáni helyreállítási folyamat felgyorsítására
A gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében kövesse az alábbi tippeket a láb- és lábtörés gyógyulási és gyógyulási ideje alatt. Íme a tippek:
- Fogyassza a törésekhez ajánlott ételeket, például tejet, és kerülje azokat az ételeket, amelyek lassíthatják a gyógyulást.
- Alkalmazzon jeget a lábak és a lábak olyan területeire, amelyek fájdalmat és duzzanatot tapasztalnak.
- Ne vezessen gipsz, indító vagy más támogató eszközzel.
- Emelje fel a sérült lábat nyugalomban, hogy csökkentse a duzzanatot.
- A felépülés után ne rohanjon vissza a szokásos tevékenységekhez, különösen a megerőltető tevékenységekhez. Kezdje lassan visszatérni a tevékenységekhez és az orvos utasítása szerint.
