Tartalomjegyzék:
- A hisztoplazmózis meghatározása
- Mennyire gyakori a hisztoplazmózis?
- A hisztoplazmózis jelei és tünetei
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- A hisztoplazmózis okai
- A hisztoplazmózis rizikófaktorai
- 1. Kor
- 2. Legyen egy bizonyos munkád
- 3. Betegsége vagy bizonyos gyógyszerek szedése
- A hisztoplazmózis szövődményei
- A hisztoplazmózis diagnosztizálása és kezelése
- Hogyan kezeljük a hisztoplazmózist?
- Jöhet-e újra a hisztoplazmózis később?
- A hisztoplazmózis megelőzése
A hisztoplazmózis meghatározása
A hisztoplazmózis olyan fertőzés, amelyet a madarak és denevérek ürülékeiben gyakran előforduló gombák spóráinak belélegzése okoz. A betegség gyakran akkor terjed, amikor a penészspórák szennyezik a levegőt, gyakran tisztítási vagy szétszerelési projektek során.
A madár- vagy denevérürülékkel szennyezett talaj szintén elterjesztheti a hisztoplazmózist, így a gazdák, az építők és a szántóföldi munkások nagy kockázatot jelentenek a betegség megfertőzésére.
A legtöbb ember, aki ebben a betegségben szenved, soha nem tapasztal tüneteket, és nincs tudatában annak, hogy fertőzött.
Néhány ember számára, különösen a csecsemők és az immunrendszer károsodása esetén, a hisztoplazmózis súlyos állapot lehet. Hatékony kezelés áll rendelkezésre a hisztoplazmózis legsúlyosabb formáihoz is.
Mennyire gyakori a hisztoplazmózis?
Ez a betegség nagyon gyakori, és bármely életkorban érintheti a betegeket.
A hisztoplazmózis leggyakrabban károsodott vagy legyengült immunrendszerű betegeknél fordul elő, például HIV / AIDS betegeknél.
Ez a kockázat még nagyobb, ha a HIV / AIDS betegek nem részesülnek jó antiretrovirális kezelésben (ART), vagy nem megfelelő egészségügyi létesítményekkel rendelkező területeken élnek.
Ilyen például Latin-Amerika. A hisztoplazmózis a leggyakoribb fertőző betegség, amelyet ott találnak HIV / AIDS-es embereknél. A CDC honlapja szerint a hisztoplazmózisban szenvedő HIV-betegek becsült 30% -a hal meg ebben a betegségben.
Ez legyőzhető a kockázati tényezők csökkentésével. További információért forduljon orvosához.
A hisztoplazmózis jelei és tünetei
A hisztoplazmózisnak több típusa van. A legenyhébb forma általában nem okoz semmilyen jelet vagy tünetet, de a súlyos fertőzés életveszélyes lehet.
A jelek és tünetek általában 3-17 nappal azután jelentkeznek, hogy a páciens először ki van téve a gombaspóráknak. A gombás parazita fertőzés tünetei a következők:
- Láz
- Borzongás
- Fejfájás
- Izom fájdalom
- Száraz köhögés
- Mellkasi kényelmetlenség
Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak bizonyos tünetekkel kapcsolatban, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Néhány embernél ez az állapot ízületi fájdalmat és kiütést is okozhat. Azok az emberek, akik tüdőbetegségben, például tüdőtágulásban szenvednek, ennek az állapotnak a krónikus formái alakulhatnak ki.
A krónikus hisztoplazmózis tünetei közé tartozik a fogyás és a vér köhögése. Valójában néha a tünetek a tuberkulózis tüneteire is hasonlíthatnak.
Ez a fajta betegség a legsúlyosabb általában csecsemőknél és immunrendszeri rendellenességekben szenvedőknél fordul elő. Ez az állapot endémiás hisztoplazmózis néven ismert.
Ez a típus szinte a test bármely részét érintheti, beleértve a szájat, a májat, a központi idegrendszert, a bőrt és a mellékveséket. Ha nem kezelik, ez a pestis hisztoplazmózis általában végzetes.
Hívja orvosát, ha influenza-szerű tünetek jelentkeznek madár vagy denevér ürülék után. Különösen, ha gyenge az immunrendszere.
Minden beteg teste különféle jeleket és tüneteket tapasztalhat. Ezért mindig konzultáljon bármilyen egészségügyi problémával a megfelelő kezelés érdekében.
A hisztoplazmózis okai
A hisztoplazmózist a gomba reproduktív sejtjei okozzák HIstoplasma capsulatum. Ezek a spórák nagyon könnyűek, és lebeghetnek a levegőben, ha a szennyeződés vagy más szennyezett anyag megzavaródik.
Még akkor is, ha korábban volt már betegsége, akkor is újra megkapja, sokkal kisebb esélye van az első fertőzésre.
Ez a betegséget okozó gomba szerves anyagokban gazdag talajban virágzik, különösen madár- és denevérürülékben.
Emiatt leggyakrabban csirke- és galambkutakban, régi istállókban, barlangokban és parkokban található meg. Ez a betegség nem fertőző betegség, ezért nem terjedhet el emberenként.
A hisztoplazmózis rizikófaktorai
Bárki kaphat hisztoplazmózist. Ennek a betegségnek a kialakulása azonban a belélegzett spórák számával növekszik.
Ezenkívül számos tényező növelheti az ember kockázatát az élesztőfertőzés miatt. Az alábbiakban felsoroljuk a meglévő kockázati tényezőket:
1. Kor
A súlyos fertőzés kockázatának leginkább kitett csoportok a nagyon fiatal gyermekek és az idősek.
Mindkettő gyengébb immunrendszerrel rendelkezik, így nagyobb valószínűséggel alakul ki járványos hisztoplazmózis, a betegség legsúlyosabb formája.
2. Legyen egy bizonyos munkád
A nagyobb valószínűséggel a spóráknak kitett szakmák a következők:
- Gazda
- Munkások kártevő írtás
- Őr baromfi
- Építőmunkások
- Tetőépítő
- Építők és kertészek
- Barlangkutató
3. Betegsége vagy bizonyos gyógyszerek szedése
Egyéb tényezők, amelyek gyengíthetik az immunrendszert, és hajlamosabbá válhatnak erre a betegségre:
- HIV vagy AIDS
- Intenzív rák kemoterápia
- Kortokoszteroid gyógyszerek, például prednizon
- TNF-gátlók, amelyeket gyakran használnak rheumatoid arthritis (reuma) kezelésére
- A szervátültetés (graft) kilökődését megakadályozó gyógyszerek
A hisztoplazmózis szövődményei
A hisztoplazmózis számos súlyos szövődményt okozhat, még egészséges embereknél is.
A csecsemők, az idősek és az immunrendszer károsodása esetén a lehetséges probléma gyakran életveszélyes. A szövődmények a következők lehetnek:
- Akut légzési distressz szindróma (ARDS)
A hisztoplazmózis olyan mértékben károsíthatja a tüdőt, hogy a légzsákok megkezdődnek folyadékkal. Ez megakadályozza a hatékony légcserét, és nagymértékben csökkentheti a vér oxigénszintjét. - Szív problémák
Ennek a rendellenességnek egy másik szövődménye a szívburok, a szívet körülvevő zsák gyulladása, az úgynevezett szívburokgyulladás. Amikor ezekben a tasakokban megnő a folyadék, ez megzavarhatja a szív azon képességét, hogy hatékonyan pumpálja a vért. - Mellékvese-hiány
A hisztoplazmózis károsíthatja a mellékveséket, amelyek olyan hormonokat termelnek, amelyek utasításokat adnak a test szinte minden szervének és szövetének. - Agyhártyagyulladás
Bizonyos esetekben a hisztoplazmózis agyhártyagyulladást, az agyat és a gerincvelőt borító membránok fertőzését és gyulladását okozhatja.
A hisztoplazmózis diagnosztizálása és kezelése
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával további információkért.
A betegség diagnosztizálása némileg bonyolult lehet, a fertőzött test területtől függően.
A hisztoplazmózis enyhe eseteiben orvosi vizsgálatokra általában nincs szükség. Ez azonban nagyon hasznos lehet a súlyosnak minősített esetek megfelelő kezelésének kiválasztásában.
A betegség diagnosztizálásához rendelkezésre álló teszteknek korlátai vannak. Például akár hat hétig is eltarthat, amíg egyes tesztek eredményeket kapnak.
Az orvos orvosi vizsgálatokat rendelhet el, hogy a mintából a betegség bizonyítékát keresse:
- Tüdőfolyadék
- Vér vagy vizelet (vizelet)
- Biopsziából származó tüdőszövet
- Csontvelő
A kutatók még mindig azon dolgoznak, hogy jobb technológiát fejlesszenek ki ennek az állapotnak a diagnosztizálására.
Hogyan kezeljük a hisztoplazmózist?
A kezelés általában nem szükséges, ha állapota enyhe.
Ha azonban a tünetei súlyosak, vagy ha a betegség krónikus vagy endémiás formája van, akkor valószínűleg egy vagy több gombaellenes gyógyszerrel kell kezelni.
A hisztoplazmózisra gyakran felírt gombaellenes gyógyszerek egyik típusa az itrakonazol. Ez a gyógyszer kapható tabletta formájában, de a legerősebb forma intravénásan adható be.
Jöhet-e újra a hisztoplazmózis később?
Ha hisztoplazmózisban szenvedett, és a kezelés után felépült, akkor a betegség később visszatérhet.
Azonban általában a test immunrendszere jobb, miután felépült ebből a betegségből, így nem fogja érezni súlyos tüneteket, ha egyszerre más is van.
Gyengült immunrendszerű embereknél a hisztoplazmózis több hónapig vagy évig "elbújhat" a testben, majd utána tüneteket okozhat. Ezt az állapotot a fertőzés visszaesésének is nevezik.
A hisztoplazmózis megelőzése
Miután megismerte ennek a betegségnek a veszélyeit, meg kell értenie a penészspóráknak való kitettség megelőzésének módjait is.
A következő lépések segítenek megakadályozni a hisztoplazmózis kialakulását:
- Kitettség elkerülése
Ha immunrendszere sérül, kerülje a felújítási és építési projekteket, amelyek szennyezett talajnak teszik ki. A barlangkutatáshoz és a tenyészmadarakhoz, például galambokhoz vagy csirkékhez hasonlóan ez sem ajánlott. - Permetezze be a szennyezett talajt
Mielőtt olyan munkát végezne vagy ásna olyan talajban, amely tartalmazhatja ezt a betegséget okozó gombát, alaposan permetezze le vízzel. Ez megakadályozza, hogy a penész a levegőbe kerüljön. A csirke és egyéb takarók tisztítás előtti permetezése szintén csökkentheti a kockázatát. - Vegyen fel egy maszkot
Az egyik legjobb módja annak, hogy megvédje magát a talajban terjedő organizmusoktól, a légzőmaszk használata.
Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához, hogy megértse az Ön számára legmegfelelőbb megoldást.