Tartalomjegyzék:
- Az endometriózis áttekintése
- Az endometriózis okai
- 1. Retrográd menstruáció
- 2. Az embrionális sejtek változásai
- 3. Sebészeti hegek
- 4. Endometrium sejtkeringése
- 5. Immunrendszeri rendellenességek
- 6. Öröklődés
- 7. Környezeti tényezők
Az endometriózis olyan orvosi rendellenesség, amely a nők alsó hasát érinti, és általában fogamzóképes nőknél fordul elő. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a méhfal szövete a méhen kívül nő. Az endometriózis pontos oka nem ismert, de számos lehetőség létezik, vagy amelyek kiválthatják az endometriózist.
Az endometriózis áttekintése
Az endometriózis a méh nyálkahártyájának rendellenes megvastagodása (endometrium). Normális esetben a méhfalszövet csak az ovuláció előtt sűrűsödik fel, hogy felkészüljön arra, hogy a leendő magzat megragadhassa a méhet, ha megtermékenyítés történik.
Ha nincs megtermékenyítés, a megvastagodott méhnyálkahártya vérré válik. Ekkor kezdődik a menstruáció.
Endometriózis esetén ez a tartós megvastagodás irritálja a környező szöveteket, gyulladást, cisztákat, hegesedést okozva, végül tüneteket okozva.
Általában az endometriózis fájdalmas fájdalmat okoz a menstruáció során, a kismedencei fájdalmat és a súlyos menstruációt. Ezenkívül néhány nő fájdalomra is panaszkodik ürítés, vizelés vagy szexuális közösülés során. Súlyos esetekben az endometriózis késleltetheti a terhességet, akár meddőséget is okozhat.
Az endometriózis körülményei megjelenhetnek a reproduktív korú nőknél. Az endometriózis pontos oka nem ismert pontosan. Feltételezhető azonban, hogy genetikai, környezeti és anatómiai tényezők szerepet játszanak az endometriózis kialakulásában.
Az endometriózis okai
Számos dolog lehet az endometriózis oka. A diagnózis megerősítéséhez azonnal forduljon orvosához. Azoknak azonban, akiknek az alábbi feltételei vannak, éberebbnek kell lenniük.
1. Retrográd menstruáció
Retrográd menstruáció akkor következik be, amikor az endometrium sejteket tartalmazó menstruációs vér visszaáramlik a petevezetékbe és a medenceüregbe, nem pedig a testen kívül.
Ezek az endometrium sejtek a medencefalakhoz és a kismedencei szervek felületeihez kapcsolódnak, ahol növekednek, és tovább sűrűsödnek és véreznek a menstruációs ciklus alatt.
2. Az embrionális sejtek változásai
Az ösztrogén hormon képes pubertáskor az embrionális sejteket, nevezetesen a fejlődés korai szakaszában lévő sejteket endometrium sejt implantátumokká alakítani. Más szavakkal, az endometriózist az ösztrogén hormon kiegyensúlyozatlan szintje stimulálja.
3. Sebészeti hegek
Műtét, például méheltávolítás vagy császármetszéssel történő szállítás után az endometrium sejtjei rögzülhetnek a műtéti metszésnél.
4. Endometrium sejtkeringése
Az érrendszer vagy a szöveti (nyirok) folyadék az endometrium sejtjeit a test más részeibe szállíthatja.
5. Immunrendszeri rendellenességek
Lehetséges, hogy az immunrendszer problémája megakadályozhatja, hogy a test felismerje és megsemmisítse a méhen kívül növekvő endometrium szöveteket.
A sérült immunrendszer fontos szerepet játszik, mert lehetővé teszi a kóros sejtek növekedését a méhen kívül.
6. Öröklődés
Lehetséges, hogy az endometriózist az öröklődés befolyásolja. A családtaggal rendelkező nő, aki endometriózisban szenved, hajlamosabb az endometriózis kialakulására is.
7. Környezeti tényezők
A környezeti tényezők kiválthatják az endometriózist. Számos tanulmány kimutatta, hogy a káros toxinok és sugárterhelés hozzájárul a betegség kialakulásához. A mérgező vegyi anyagok, például a ftalátok, befolyásolhatják az immunrendszer és a reproduktív hormonok reakcióját.
x
