Tartalomjegyzék:
- A munka miatti stressz tüneteinek felismerése
- Igaz, hogy a stressz halált okozhat?
- Lerövidítheti az életet a munkából eredő stressz?
- Kerülje a munka miatti stresszt
Általában a kemény munka jó dolog. A kemény munka elősegítheti a potenciál növelését és a jobb karrierlétrát. Ha azonban túlságosan keményen dolgozik a stressz kiváltása érdekében, akkor végzetes következményekkel járhat. Kutatások szerint a stressz korai vagy hirtelen halált okozhat. Tehát nem szabad lebecsülni azt a stresszt, amely akkor jelentkezik, amikor az irodában tapasztalható különféle nyomásokkal küzd. Figyelmesen olvassa el az alábbi munkával kapcsolatos teljes információkat a stresszről.
A munka miatti stressz tüneteinek felismerése
A stressz olyan állapot, amely lassan kísérteni képes, ezért néha nem veszi észre. Különösen a munka kapcsán sokan alábecsülik vagy nem igazán értik a stresszt jelző tüneteket. A munka miatti stressz gyakran más néven ismert munka kiégése. Az alábbiakban bemutatunk példákat a munkahelyi stressz tüneteire.
- Mindig érezzen fáradtságot elegendő alvás vagy koffeintartalmú italok fogyasztása után is
- Veszítse el a lelkesedést és a késztetést, hogy menjen dolgozni és dolgozni
- Negatív gondolatok merülnek fel a szakmai életedről, például arról, hogy mit csinálsz, a munkacsoportban lévő emberekről vagy az elért eredményekről
- Kognitív rendellenességek, például koncentrációs nehézség vagy emlékezés
- Csökkenő teljesítmény, például nem lehet betartani a kitűzött határidőket vagy célokat
- Személyes problémák merülnek fel kollégákkal, ügyfelekkel, főnökökkel, sőt otthon a családdal is
- Az egészség és az öngondoskodás figyelmen kívül hagyása, például dohányzással, túl sok kávé elfogyasztásával, az elfelejtéssel enni vagy minden este altató szedésével
- Nem tudja levenni az elméjét a munkájáról akkor is, ha éppen nem dolgozik, vagy az irodában
Igaz, hogy a stressz halált okozhat?
A Yale Egyetem Orvostudományi Karának egyik tanulmánya szerint az emberekben a stressz rendellenes szívritmus miatt hirtelen halálhoz vezethet. Az American Heart Association által a Circulation folyóiratban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a munka vagy a tanulmányi stressz (vagy bármi, ami az ember teljesítményét és eredményeit érinti) megváltoztathatja az emberi szívverés ritmusát. A stresszben szenvedő embereknél előforduló ritmuszavarok vagy szívritmuszavarok gyorsabban fordulnak elő, és nehezebben kezelhetők, mint azoknál, akiknek egyéb okokból ritmuszavaruk van. A mentális stressz mély hatással van a szív áramkörére. Ha túl sok stresszt tapasztal, hirtelen halálos vagy halálos szívrohama lehet.
A Columbia Egyetem Orvosi Központjának szakértői más kutatások is alátámasztják a Yale Egyetem Orvostudományi Karának megállapításait. A hatéves vizsgálat során kiderült, hogy a szívproblémákkal küzdők és a súlyos stresszt élők veszélyeztetettek voltak "sérülékeny időszakok" során. Ez az időszak egy olyan időszak, amikor az ember hajlamos a hirtelen halálra, amelyet stressz és szövődmények okoznak a szívben. Általában ez a sérülékeny időszak körülbelül két és fél évig tart. Ezen időszak letelte után az 5000 résztvevőt bevonó tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az idő előtti halál vagy a hirtelen halál kockázata fokozatosan csökken.
Lerövidítheti az életet a munkából eredő stressz?
A munka miatti stressz hatásáról gyakran szó esett, például az egészségi állapot romlásáról. Az Indiana Egyetem Kelley School of Business által végzett közelmúltbeli tanulmánya azonban új tényt tárt fel. A munkahelyi helyzetek miatti hosszan tartó stressz csökkentheti a várható élettartamot, vagyis meggyorsíthatja valaki halálát. A hétéves tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek alig (vagy egyáltalán) nem volt ellenőrzésük a munkájuk felett, általában gyorsabban haltak meg, mint azok, akik rugalmasabbak voltak a munkahelyükön.
Két tényezőt vettek figyelembe e következtetéshez. Az első tényező az a munkaigény nagysága, amellyel a kutatás résztvevői szembesülnek, például a munka mennyisége, a ledolgozott idő hossza és a szükséges koncentráció. A második tényező a munkájuk irányítása. A munka feletti irányítás például az a szabadság, hogy maga dönthessen munkafolyamat vagy a legmegfelelőbb munkarend, véleményszabadság és lehetőség arra, hogy önmaga döntsön.
A vizsgálat eredményei meglehetősen meglepőek voltak. Azok, akiknek a munkaigénye nagyon magas volt, és nem nagyon tudták ellenőrizni a munkájukat, 15% -kal gyorsabb halálozási arányt mutattak, mint egy átlagember. Eközben azoknak a várható élettartama 34% -kal hosszabb, akiknek munkájuk felett teljes mértékben kontrolljuk van, mint azoknak, akiknek nincs ellenőrzésük a munkájuk felett.
Kerülje a munka miatti stresszt
A munkahelyi stressz elkerülése érdekében meg kell értenie saját természetét és szokásait. Munkaszokásainak felismerésével ügyesebb lesz alkalmazkodni a felmerülő nyomásokhoz és problémákhoz. Ügyeljen arra is, hogy valóban tetszik a munkája. Így a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie, könnyebben fognak érezni magukat.
Ha azonban kezdte érezni a stressz bizonyos jeleit, siessen időt szakítani a megnyugvásra. Lehet, hogy úgy érzi, nincs ideje hátra, de ne feledje, hogy ha kényszeríti magát arra, hogy nyomás alatt dolgozzon, szintén nem lesz produktívabb. Jobb, ha találsz egy pillanatot a pihenésre és olyan dolgokra, amelyek elterelhetik a figyelmét, mint például a családdal töltött idő. Ennek során először kerülje az elektronikus eszközöket, hogy ne fokozza a stresszt, és továbbra is gondolkodjon a munkán.
