Kubitális alagút szindróma: tünetek, okok és gyógyszerek

Meghatározás

Mi a kubitális alagút szindróma?

A kubitalis alagút szindróma olyan állapot, amelyben a könyök belsejében található ulnáris ideg fájdalmat érez, amikor megnyomják. A kubitális alagút szindróma gyakori oka a megnövekedett nyomás - általában a csontból vagy a kötőszövetből - a csukló, a kar vagy a könyök idegeire.

Nagyobb valószínűsége van a kubitális alagút szindrómájának, ha:

• Gyakran nyugodjon meg többször a könyökön, különösen kemény felületeken.
• Hosszú ideig hajlítsa meg a könyökét, például amikor mobiltelefonon beszél, vagy alszik a kezével egy párna alatt.
• Intenzív fizikai aktivitás, amely növeli a ulnáris ideg nyomását.
• Néha ez az állapot a könyök rendellenes csontnövekedése miatt is előfordulhat.

Mennyire gyakori a kubitális alagút szindróma?

A kubitalis alagút szindróma a perifériás ideg károsodásának gyakori típusa. A tünetek mindenkiben megjelenhetnek. Az elhízott emberek azonban nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A ulnáris ideg károsodhat a könyök sérülése vagy a könyöket ismételten mozgató munkaeszközök használata után is.

Jelek és tünetek

Milyen jelei és tünetei vannak a kubitális alagút szindrómának?

A kubitális alagút szindróma leggyakoribb tünete a könyök, a felkar vagy az ujjak fájdalma és zsibbadása. A cubital Tunner-szindróma egyéb tünetei a következők:

• A gyűrű és a kisujjak bizsergése
• Az ujjak izomzatának gyengesége, amely megnehezíti a tárgyak megragadását, vagy egyszerűen megcsípi őket

Lehetnek olyan tünetek is, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha kérdései vannak a jelzéssel kapcsolatban, forduljon orvosához.

Mikor kell orvoshoz fordulnom?

Forduljon orvosához, ha úgy gondolja, hogy a fenti tünetek bármelyike ​​fennáll. Ha a kubitális alagút szindróma kezelésében részesült, hívja orvosát, ha tünetei nem javulnak vagy súlyosbodnak. Ha a kezelés során új tünetek jelentkeznek, forduljon orvoshoz.

Ok

AMi okozza a kubitális alagút szindrómáját?

A kubitális alagút szindróma néhány gyakori oka:

• Közvetlen nyomás az alkar és a köbös csontok idegeire
• Ismételt ütközések
• A könyök alakjának megváltozása, az úgynevezett valgus ulna (a könyök befelé hajlik)
• Nyújtott fejidegek
• Gyulladt vagy duzzadt könyök (synovitis)
• Izomnövekedés (hipertrófia)

Kockázati tényezők

Mi növeli a kockás alagút szindróma kockázatát?

Ez a betegség mindenkivel előfordulhat. A betegség súlyosbodásának kockázatának ismerete és annak megelőzése hogyan segít felépülni ebből az állapotból. Néhány dolog, amely növelheti a kockás alagút szindróma kialakulásának kockázatát:

• Gyakran hosszú ideig a könyökön nyugszik, különösen kemény felületeken
• Hajtsa össze a könyökét, és tartsa ugyanabban a testtartásban hosszú ideig, például amikor alvás közben telefonon beszél, vagy kezét a párnája alatt tartja.
• Legyen baseball dobó (baseball kancsó), mert a dobáshoz szükséges körmozgás károsíthatja a könyök finom szalagjait.

Gyógyszerek és gyógyszerek

A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.

Milyen kezelési lehetőségeim vannak a kubitalis alagút szindrómában?

Ennek az állapotnak a kezelése nagyobb hangsúlyt fektet az idegek védelmére a nyomástól. Néhány dolog, amelyet gyakran a kubitális alagút szindróma kezelésére végeznek:

• Változtassa meg a könyökhasználat szokását azáltal, hogy elkerüli a hosszú távon összehajtott könyökeket (például telefon közben).
• Éjszakai alvás közben a könyökvédők és támaszok viselése hatékony.
• Használjon gyulladáscsökkentőket (NSAID) a fájdalom és a gyulladás enyhítésére.

Addig folytathatja a kezelést, amíg a tünetek nem kontrollálódnak, és a motoros problémák már nem jelentkeznek. A legtöbb ember néhány napon belül néhány hét alatt megjavul.

Ha az izmok zsugorodni kezdenek, a beteg még gyógyszerekkel sem képes helyreállítani az izomerőt. A műtét fontolóra vehető, ha a kezelés hatástalan, vagy az izomkontroll és a mobilitás elvesztésének jelei vannak.

Melyek a kubitalis alagút szindróma szokásos tesztjei?

Az orvosok kórtörténet és fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálják, röntgensugárral más körülmények kizárhatók. A legtöbb esetben nincs szükség tesztelésre. Bizonyos esetekben orvosa speciális vizsgálatokat végezhet, beleértve a neurotranszmitterek és az izom elektromosságának (EMG) mérését. Ez a teszt segít a helyes diagnózis felállításában és más körülmények kizárásában.

Házi gyógymódok

Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok végezhetők a kubitális alagút szindróma kezelésében?

Az egészséges életmód megváltoztatása a legjobb módszer a betegség további előrehaladásának megakadályozására. Néhány dolog, amit tehet a kubitális alagút szindróma kezelésében:

• Rendszeresen látogat orvosokat és szakorvosokat
• Óvja a könyökét, ne tegye sokáig kemény felületre a könyökét, éjjel kötözéssel tartsa egyenesen a könyökét
• Látogasson el egy terapeutához, hogy megtudja, hogyan lehet elkerülni az idegekre nehezedő nyomást.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához, hogy megtalálja az Ön számára legmegfelelőbb megoldást.

Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.