Gerincvelő: anatómiája, működése és betegségei

A gerincvelő meghatározása

Mi a gerincvelő?

Gerincvelő (gerinc zsinór), vagy más néven gerincvelő, a gerinc mentén futó idegrostok gyűjteménye, amely az agy aljától a hát alsó részéig tart. Ez a szövetgyűjtemény viszonylag kicsi, súlya mindössze 35 gramm, átmérője körülbelül 1 cm.

Bár kicsi, ez a testszerv létfontosságú szerepet játszik az emberi idegrendszerben. Az agyval együtt a gerincvelő működteti a központi idegrendszert, amely összehangolja az emberi mindennapi tevékenységeket, például mozgást, fájdalomérzetet vagy egyéb érzéseket (meleg és hideg, vibráció, éles és tompa), hogy ellenőrizzék a test különböző funkcióit, például a légzést, vérnyomás vagy pulzus.

Ennek a központi idegrendszernek az elvégzése során az agy a testének parancsnoki központja. Míg a gerincvelő az útja az üzeneteknek, amelyeket az agy küld a testnek és a testből az agyba. Ezenkívül a gerincvelő a test reflexes cselekvéseinek koordinálásának központjaként is működik, amelyek nem függenek az agytól.

A gerincvelő anatómiája

Melyek a gerincvelő részei?

A gerincvelő vagy a gerincvelő egy csontokkal, porckorongokkal, szalagokkal és izmokkal körülvett idegrostok összessége, hogy megvédje a test mozgása miatti sérüléstől és sokktól. A csont 33 szegmensből áll, amelyeket csigolyáknak vagy csigolyáknak neveznek. A gerincvelő átmegy egy lyukon a középső részen (gerinccsatornának hívják), amely az egyes csigolyákban található.

Ennek a létfontosságú szervnek az alakja viszonylag hengeres, körülbelül 45 cm hosszú, és csak a csigolyák teljes hosszának kétharmada. Ebből a hosszúságból a gerincvelő négy struktúrára vagy szerkezetre oszlik, nevezetesen nyaki (nyak), mellkasi (felső hátsó), ágyéki (hát alsó) és keresztcsonti (medence). A legalsó részen egy idegköteg található, amely hasonlít a ló farkához, amelyet ún lófarok szerű idegköteg.

Csakúgy, mint az agy anatómiája, a gerincvelőt is cerebrospinális folyadék és egy membránmembrán (agyhártya) veszi körül, amelyek megvédik ezt a szervet. Az agyhártya membránja három rétegből áll, az úgynevezett dura méter, arachnoid és pia méter.

Ha a gerincvelőt vízszintesen elvágják, több rész van benne, amelyek különböző funkciókkal rendelkeznek. A gerincvelő (gerincvelő) néhány része vagy anatómiája:

• szürkeállomány (Szürke rész)

szürkeállomány sötétszürke és olyan alakú, mint a pillangó, amely a gerincvelőben van. Ez a szakasz idegsejt testekből (neuronok) és glia sejtekből áll, és négy "szárnya" van, amelyeket szarvnak neveznek.

Az elülső két agancs (az elülső vagy a ventrális kürt) idegsejteket vagy motoros idegsejteket tartalmaz, amelyek az agyból és a gerincvelőből a test izmaiig továbbítják az információkat, hogy stimulálják annak mozgását. Míg a két hátsó kürt (hátsó vagy hátsó szarv) érzékszervi információkat, például érintést, nyomást vagy fájdalmat hordoz a testtől a gerincvelőig és az agyig.

Ezen kívül vannak még úgynevezett oldalszarvak és oszlopok közbülső amely szerepet játszik az autonóm idegrendszerben. Az oldalsó szarvak azonban csak a gerincvelő néhány területén találhatók meg, nevezetesen a mellkasi, a felső ágyéki és a keresztcsonti.

• fehér anyag (Fehér rész)

szürkeállománya gerincvelőben fehér rész borítja, amelyet ún fehér anyag.Ez a szakasz axonokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a gerincvelő különböző részeinek megfelelő és zökkenőmentes kommunikációt.

Ez az axon mindkét irányban mozog. Egyes axonok, amelyek felfelé mutatnak, a jeleket a testből az agyba viszik, míg a lefelé haladó jelek az agyból a test más részein elhelyezkedő idegsejtekre irányulnak.

Ugyanaz, mint a szürkeállomány, fehér anyag oszlopoknak nevezett szakaszokra is. A négy szakasz, nevezetesen a hátsó oszlop (a két hátsó szarv között), az elülső oszlop (a két elülső szarv között) és az oldalsó oszlop (a hátsó szarv és az elülső szarv neuron axonjai között).

A hátsó oszlop axonokból áll, amelyek felfelé mutatnak, míg az elülső és az oldalsó oszlopok sokféle felemelkedő és leszálló csatorna axoncsoportjából állnak, beleértve azokat, amelyek a perifériás vagy perifériás idegrendszert irányítják.

• Gerincvelő

A gerincvelő minden részének, nevezetesen a nyaki, mellkasi, ágyéki és szakrális ideggyökereknek jobbra és balra jelennek meg. Ezek az ideggyökerek ventrális (elülső) ideggyökerekből állnak, amelyek motoros neuronokat tartalmaznak, valamint szenzoros neuronokat tartalmazó háti (hátsó) ideggyökerekből állnak.

A kétféle ideggyökér összeér és alkotja a gerincvelőt. 31 pár gerincideg van öt részre osztva, nevezetesen nyolc pár ideg a nyaki (nyak), 12 pár ideg a mellkasban (mellkas), öt pár ideg az ágyéki (gyomor), öt pár ideg a keresztcsontban (medence), valamint további 1 idegpár a farokcsont csigolyájában (coccyx).

Ezek a gerincidegek ezután összekapcsolják a gerincvelőt a test különböző részeivel, és impulzusokat visznek át az agyba és a gerincvelőn keresztül a test meghatározott helyeire.

Gerincvelő funkció

Milyen funkciói vannak a gerincvelőnek?

A gerincvelőnek három fontos funkciója van az emberi test irányításában és koordinálásában. A gerincvelő három funkciója:

• Irányítsd az érzést

A gerincvelő egyik funkciója a végtagoktól vagy érzékszervektől kapott jelek vagy érzékszervi információk gyűjtése és továbbítása az agyba. Ezek a jelek vagy információk magukban foglalhatják az érintés érzését, a nyomást, a hőmérsékletet (meleg vagy hideg) és a fájdalmat. Ezt az információt az agy majd feldolgozza, hogy reagáljon.

• A mozgás (motoros) és szervi munka ellenőrzése

Az agy mellett a gerincvelő bizonyos jeleket vagy információkat is továbbít az agyból bizonyos izmokba vagy szervekbe. Ez az információ továbbítható a kéz, a kar, az ujjak, a lábak, a lábak vagy a test más részeinek izmaiba a mozgás (motor) irányítása érdekében. Például, ha sétálni akar, a gerincvelője információkat hordoz az agyától a lábizmaiig, és megismétli a lépéseket.

Ezenkívül jeleket vagy információkat is el lehet vinni a szívbe, a tüdőbe vagy a test más szerveibe olyan autonóm funkciók ellátása céljából, mint például a pulzus, a légzés, a vérnyomás és így tovább.

• Reflex mozgás

A gerincvelő szerepet játszik az emberi test reflexmozgásainak szabályozásában is. A reflexes mozgásban az impulzusok rövid vagy gyorsbillentyűkön mennek keresztül, vagyis anélkül, hogy az agy előbb feldolgozná őket.

Az egyik példa erre a térd reflexes mozgása, amely hirtelen megrándul, ha egy bizonyos ponton megérinti. Az Arizonai Állami Egyetem oldaláról jelentve, térdreflexes mozgásban az érzékszervi idegsejtek közvetlenül kapcsolódnak a gerincvelő motoros idegsejtjeihez, anélkül, hogy először az agyban dolgoznák fel őket. Ezért ez a folyamat gyorsabb reakciót nyújt, mint általában a motoros mozgások.

Gerincvelő betegség

A gerincvelő betegségei vagy rendellenességei olyan állapotok, amelyek károsítják a gerincvelőt. Ezek az állapotok vagy betegségek változhatnak. A gerincvelő egyes betegségei vagy rendellenességei a következők:

• Gerincvelő sérülés

A gerincvelő sérülése a gerincvelő bármely részének vagy a gerinccsatorna végén lévő idegeknek a károsodása (lófarok szerű idegköteg). Ez az állapot egy traumás esemény, például baleset vagy elesés következtében fordulhat elő, amely károsítja a gerincet (gerinctörést), szalagokat, gerinclemezeket vagy magát a csontvelőt.

A gerincvelő sérülései azonban előfordulhatnak bizonyos betegségek, például rák, ízületi gyulladás (ízületi gyulladás), csontritkulás és a gerincvelő gyulladásai miatt is. Ez az állapot tartós változásokat okozhat az erõben, az érzésben és egyéb testi funkciókban a sérülés helye alatt.

• Gerinc ferdülés

A gerinc szűkület (gerinc szűkület) akkor fordul elő, amikor a csont vagy szövet túlnövekedése szűkíti a csigolyákat, így hatással lehetnek az ideg gyökereire. Ez az állapot az idegrendszerhez kapcsolódó tüneteket okozhat, például a lábak és a lábak zsibbadását vagy bénulását.

• Szklerózis multiplex

A sclerosis multiplex olyan betegség, amely képes megbénítani a központi idegrendszert, nevezetesen az agyat és a gerincvelőt. A sclerosis multiplexben szenvedőknél az immunrendszer megtámadja az idegvédő membránt (mielint), ami kommunikációs problémákat okoz az agy és a test többi része között. Ez az állapot maradandó károsodást vagy idegromlást okozhat.

• Amiotróf laterális szklerózis (ALS)

Az amiotróf laterális szklerózis (ALS) egy idegrendszeri betegség, amely az agy és a gerincvelő idegsejtjeit érinti. Ez a betegség gyengülhet, hogy elpusztítsa a test motoros idegsejtjeit, ami az izomkontroll elvesztését okozhatja, például nehéz járni vagy beszélni.

Melyek a gerincvelő betegség jellemzői vagy tünetei?

A gerincvelő károsodása különféle tüneteket okozhat, beleértve az idegrendszerrel kapcsolatosakat is. Ez a tünet érezhető a gerinc környékén, de átterjedhet a test más részeire is, például a karokra és a lábakra.

Néhány olyan tünet vagy jellemző, amely a gerincvelő betegségei vagy rendellenességei miatt jelentkezhet:

• Hátfájás vagy fájdalom.
• Ellenőrizetlen izomgörcsök.
• A végtagok gyengesége, zsibbadása vagy akár bénulása.
• A testreflexek változásai.
• A vizelet vagy a bél kontrolljának elvesztése.

Ha ezeket a tüneteket vagy jellemzőket tapasztalja, különösen akkor, ha megismétlődnek és nem múlnak el, azonnal forduljon orvoshoz. Az orvos az Ön állapotának megfelelő diagnózist és kezelést biztosítja.