Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a vírusos agyhártyagyulladás?
- Mennyire gyakori a vírusos agyhártyagyulladás?
- Jelek és tünetek
- Milyen jelei és tünetei vannak a vírusos agyhártyagyulladásnak?
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- Ok
- Mi okozza a vírusos agyhártyagyulladást?
- Kockázati tényezők
- Mi növeli a vírusos agyhártyagyulladás kockázatát?
- Gyógyszerek és gyógyszerek
- Hogyan diagnosztizálják a vírusos agyhártyagyulladást?
- Melyek a vírusos agyhártyagyulladás kezelései?
- Házi gyógymódok
- Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok használhatók vírusos agyhártyagyulladás kezelésére?
Meghatározás
Mi a vírusos agyhártyagyulladás?
A vírusos agyhártyagyulladás a gerinc izmait és idegeit körülvevő agybélés gyulladása, amelyet vírusfertőzés okoz. Az agyhártyagyulladás akkor fordulhat elő, amikor az agyhártyákat körülvevő folyadék, vagy az agyat és a gerincvelőt borító 3 membrán fertőződik.
Mennyire gyakori a vírusos agyhártyagyulladás?
A vírusos agyhártyagyulladás jelentős probléma a világ számos területén, különösen a fejlődő országokban. A fertőzés általában gyermekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél fordul elő.
Ez az állapot azonban kezelhető a kockázati tényezők csökkentésével. További információért forduljon orvosához.
Jelek és tünetek
Milyen jelei és tünetei vannak a vírusos agyhártyagyulladásnak?
A vírusos és bakteriális agyhártyagyulladás tünetei eleinte némileg hasonlóak egymáshoz. A vírusos agyhártyagyulladás azonban általában enyhébb. Korától függ
A vírusos agyhártyagyulladás tünetei csecsemőknél:
- Étvágytalanság
- Könnyű haragudni
- Könnyen álmos
- Letargia
- Láz
A vírusos agyhártyagyulladás tünetei felnőtteknél:
- Fejfájás
- Láz
- Nyakfájás
- Rohamok
- Érzékenység az erős fényre
- Könnyen álmos
- Letargia
- Hányinger
- Csökkent étvágy.
Előfordulhatnak olyan jelek és tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel. Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, forduljon orvosához.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Azonnal forduljon orvoshoz, ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja. Semmilyen módon nem lehet megállapítani, hogy vírusos vagy bakteriális agyhártyagyulladása van-e csupán érzéssel.
Ha bármilyen fenti jele vagy tünete van, vagy bármilyen más kérdése van, kérjük, forduljon orvosához. Mindenki teste más. Az egészségi állapotának kezeléséhez mindig forduljon orvoshoz.
Ok
Mi okozza a vírusos agyhártyagyulladást?
Ennek az állapotnak számos oka van; azonban az agyhártyagyulladás fő oka a vírusfertőzés, amelyet bakteriális fertőzés és ritkán gombás fertőzés követ.
A vírusos agyhártyagyulladás a meningitis leggyakoribb típusa. Az Enterovirus kategóriába tartozó vírusok az esetek 85% -át teszik ki. Ezek a feltételek nyáron és ősszel gyakoribbak, és magukban foglalják:
- coxsackievirus A
- coxsackievirus B
- echovírusok
Ez az állapot általában nem okoz súlyos betegségeket. Súlyos esetekben ez a betegség lázat és hosszan tartó rohamokat okozhat. A vírusos agyhártyagyulladás általában enyhe, és önmagában gyakran javul. A vírusok a következők:
- Herpes simplex vírus
- HIV
- Kanyaró
- Nyugat-nílusi vírus
- Stb.
Az agyhártyagyulladás nem fertőző okokból is származhat, például kémiai reakciókból, gyógyszerallergiákból, egyes rákos megbetegedésekből és gyulladásos betegségekből, például szarkoidózisból.
Kockázati tényezők
Mi növeli a vírusos agyhártyagyulladás kockázatát?
A vírusos agyhártyagyulladás számos kockázati tényezővel rendelkezik, nevezetesen:
Nem oltott: Növekszik a kockázat azoknál az embereknél, akik nem kapják meg az ajánlott gyermek- vagy felnőttoltást.
Kor: A vírusos agyhártyagyulladás legtöbb esete 5 év alatti gyermekeknél fordul elő. A bakteriális agyhártyagyulladás 20 év alatti embereknél gyakori.
Élj közösségi helyzetben: A kollégiumokban élő diákok, a katonai bázisok tisztjei és a napköziotthonokban élő gyermekek nagyobb kockázatot jelentenek az emningococcus agyhártyagyulladásra. Ezt az állapotot valószínűleg a légúti úton terjedő és nagy összejöveteleken gyorsan terjedő baktériumok okozzák.
Terhesség: A terhesség növeli a listeriosis - a listeria baktériumok által okozott fertőzés - kockázatát, amely szintén agyhártyagyulladást okozhat. A listeriosis növeli a vetélés, a halvaszületés és a koraszülés kockázatát.
Sebezhető immunrendszer: AIDS, alkoholizmus, cukorbetegség, immunszuppresszáns gyógyszerek használata és egyéb tényezők, amelyek befolyásolják az immunrendszert, szintén érzékennyé tehetik az agyhártyagyulladásra. A lép eltávolítása szintén növelheti a kockázatot, és a lép nélküli betegeket be kell oltani a kockázat minimalizálása érdekében.
Gyógyszerek és gyógyszerek
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Hogyan diagnosztizálják a vírusos agyhártyagyulladást?
Az agyhártyagyulladás diagnosztizálása fizikai vizsgálattal és kórtörténettel kezdődik. Az életkor, a bentlakás hiánya és a gyermekgondozás fontos nyom lehet. A fizikai vizsga során orvosa láthatja:
- Láz
- Fokozott pulzusszám
- Nyakfájás
- A tudatosság hiánya.
Az orvos ágyéki lyukasztást vagy gerinccsapolást is végezhet, ahol az orvos láthatja a megnövekedett nyomást a központi idegrendszerre. Ez az eljárás a gerincfolyadék bármely gyulladását vagy baktériumát is láthatja. Ez a teszt segíthet a kezelésre legmegfelelőbb antibiotikum meghatározásában is.
Egyéb vizsgálatok is elvégezhetők az agyhártyagyulladás diagnosztizálására, például:
A vérkultúra azonosítja a vérben lévő baktériumokat. A baktériumok a vérből az agyba költözhetnek. N. meningitidis és S. pneumoniae szepszist és agyhártyagyulladást okozhat.
A teljes vérkép általános egészségi index, és ellenőrzi a vörös és fehérvérsejtek számát a vérben. A fehérvérsejtek leküzdik a fertőzést. A meningitis esetén általában növekszik a szám.
A mellkasröntgen tüdőgyulladást, tuberkulózist vagy élesztőfertőzést mutathat. A meningitis tüdőgyulladás után jelentkezhet.
A fej CT-vizsgálata olyan problémákat mutathat ki, mint az agy tályogja vagy a sinusitis. A baktériumok az orrmelléküregektől az agyhártyáig terjedhetnek.
Melyek a vírusos agyhártyagyulladás kezelései?
A vírusos agyhártyagyulladást nem kezelik, és általában önmagában javul. A tünetek 2 hét múlva eltűnnek. A vírusos agyhártyagyulladással kapcsolatban nincsenek komoly, hosszú távú problémák. Enyhe esetekben csak otthoni ápolásra lehet szüksége, például láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekre, és igyon elegendő folyadékot a hidratálás fenntartásához.
Házi gyógymódok
Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok használhatók vírusos agyhártyagyulladás kezelésére?
Itt vannak olyan életmódbeli és otthoni gyógymódok, amelyek segíthetnek a vírusos agyhártyagyulladás kezelésében:
Nagyon fontos az egészséges életmód fenntartása, különösen, ha nagy a kockázata, például:
- Pihenjen meg megfelelően
- Ne dohányozz
- Kerülje a betegekkel való érintkezést
- Az oltások bizonyos típusú agyhártyagyulladás ellen is védelmet nyújthatnak. Az agyhártyagyulladást megakadályozó vakcinák a következők:
- Haemophilus influenzae B típusú (Hib) vakcina
- Pneumococcus konjugált vakcina
- Meningococcus vakcina
Ha bármilyen kérdése van, forduljon orvosához a probléma legjobb megoldásához.
