Tartalomjegyzék:
- Meghatározás
- Mi a mononukleózis?
- Mennyire gyakori a mirigyláz?
- Jelek és tünetek
- Melyek a mononukleózis jelei és tünetei?
- Mikor kell orvoshoz fordulnom?
- Ok
- Mi okozza a mononukleózist?
- Kockázati tényezők
- Mi növeli a mononukleózis kockázatát?
- Diagnózis
- Melyek a mirigy-láz tesztjei?
- Kezelés
- Milyen lehetőségeim vannak a mononukleózis kezelésére?
- Házi gyógymódok
- Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok a mononukleózisra?
Meghatározás
Mi a mononukleózis?
Mononukleózis (mononukleózis) egy Epstein-Barr vírus (EBV) fertőzés. Ez a vírus a herpesz vírus csoportjába tartozik. A fertőzés lázat, torokfájást és nyaki nyirokcsomók gyulladását okozhatja. Ezért a mononukleózist gyakran mirigyláznak nevezik.
A mononukleózist okozó vírusok könnyen átjuthatnak a nyállal. Az átvitel módjai közé tartozik a csókolózás, a cseppek felszabadulása, amikor az ember tüsszög vagy köhög, valamint az evési és ivási eszközök megosztása a fertőzöttekkel.
A mononukleózis legsúlyosabb szövődménye a lép duzzanata. Az állapot azonban általában nem veszélyes, és magától elmúlik.
Mennyire gyakori a mirigyláz?
A mononukleózis olyan betegség, amely 15 és 17 év közötti serdülőknél gyakoribb. Ugyanígy a fiatal felnőtteknél is, de az EBV-fertőzést valójában bármilyen életkorú emberek tapasztalhatják.
A mirigyláz megelőzhető a meglévő kockázati tényezők csökkentésével. Kérjük, további információkért beszéljen kezelőorvosával.
Jelek és tünetek
Melyek a mononukleózis jelei és tünetei?
Ennek a betegségnek a tünetei gyakran hasonlóak az influenzához. Ennek eredményeként a mirigyláz jeleit és tüneteit eleinte nehéz felismerni.
Ennek ellenére a mononukleózis gyakori jelei és tünetei a következők:
- Láz
- Fejfájás
- Torokfájás
- A tongsillitis megnagyobbodása
- Izomfájdalom vagy izommerevség
- Kiütés jelenik meg
- Gyenge, letargikus és tehetetlen
- Duzzadt nyirokcsomók, leggyakrabban a nyakon és a hónaljban
A legtöbb mononukleózisban szenvedő ember enyhe tüneteket tapasztal. Vannak azonban olyan jelek vagy tünetek, amelyeket a fentiekben nem soroltak fel.
Ha aggályai vannak egy adott tünettel kapcsolatban, kérjük, keresse fel orvosát.
Mikor kell orvoshoz fordulnom?
Ha a fent felsorolt jelek vagy tünetek bármelyike fennáll, próbáljon orvoshoz fordulni. Különösen akkor, ha a tünetek 4 hétnél tovább nem csillapodtak, és megakadályozták a normál tevékenységekben.
Mindig konzultáljon orvosával, hogy megtudja a jelenlegi állapotának legjobb megoldását.
Ok
Mi okozza a mononukleózist?
A mononukleózis oka az Epstein-Barr vírus (EBV). A CDC szerint az EBV a herpesz víruscsalád tagja, és az egyik leggyakoribb vírus, amely világszerte fertőzi az embert.
A herpeszvírus által okozott másik betegség a bőr herpesze, amely a szájat, a nemi szerveket vagy az övsömöröket érinti.
Az EBV vírus közvetlenül a nyállal érintkezhet a fertőzött személy szájából, és nem terjedhet vérrel.
A mirigylázat okozó vírust köhögés vagy tüsszentés, csókolózás vagy étel- vagy italmegosztás útján lehet elkapni valakivel, aki mirigylázas.
Általában 4-8 hétbe telik, amíg a tünetek megjelennek a fertőzés után.
Serdülőknél és felnőtteknél ez a fertőzés olyan tüneteket okoz, amelyek az esetek 35-50 százalékában figyelhetők meg. Gyermekeknél az Eipstein-Barr vírusfertőzés általában nem okoz tüneteket, ezért gyakran nem ismerik fel őket.
Kockázati tényezők
Mi növeli a mononukleózis kockázatát?
Jelenleg nincs elég egyértelmű információ annak meghatározásához, hogy mely tényezők növelik a mononukleózis kialakulásának kockázatát.
Ha nincsenek kockázati tényezői, ez nem azt jelenti, hogy nem kaphat mononukleózist. Ez az állapot azt jelzi, hogy nagyobb az esélye a mirigy-láz fertőzésének.
A mononukleózist okozó vírusoknak kitett csoportok a következők:
- 15 és 30 év közötti tizenévesek és felnőttek
- Tisztiorvos
- Gondozó
- Emberek, akik olyan gyógyszereket használnak, amelyek elnyomják az immunrendszert
Diagnózis
Melyek a mirigy-láz tesztjei?
Az orvos ellenőrzi kórtörténetét, és figyelmet fordít a test egyes részeinek állapotára, mint például a nyak, a torok és a gyomor.
Fizikális vizsgálat során orvosa a jelei és tünetei alapján gyaníthatja a mononukleózist, például mennyi ideig tartanak ezek a jelek.
Az orvos olyan jeleket is meg fog keresni, mint a duzzadt nyirokcsomók, mandulák, máj vagy lép, és megvizsgálja, hogy ezek a jelek hogyan viszonyulnak a tapasztalt tünetekhez.
Az orvos vér- és torokvizsgálatot rendelhet el a vizsgálat és más betegségek lehetőségének megerősítésére.
Néhány további teszt, amelyet az orvosok elvégezhetnek a mononukleózis diagnosztizálásához:
- Antitest teszt
Ha további megerősítésre van szükség, monospot tesztet lehet végezni az Epstein-Barr vírus vérében lévő antitestek ellenőrzésére.
Ez a szűrővizsgálat egy napon belül eredményt ad, de előfordulhat, hogy a betegség első hetében nem észleli a fertőzést.
A különböző antitestvizsgálatok hosszabb ideig tartanak, míg a tünetek már a tünetek első hetében kimutathatók.
- Fehérvérsejtszám
Orvosa más vérvizsgálatokat is igénybe vehet a kórosnak tűnő fehérvérsejtek (limfociták) vagy limfociták megnövekedett számának felkutatására.
Ez a vérvizsgálat nem fogja megerősíteni a mirigy lázat, de a betegség lehetőségét javasolhatja.
Kezelés
A megadott információk nem helyettesítik az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával.
Milyen lehetőségeim vannak a mononukleózis kezelésére?
A mononukleózis kezelésének célja a betegség tüneteinek enyhítése. Orvosa szteroid gyógyszert (prednizont) írhat fel, ha tünetei súlyosbodnak.
Néhány dolog, amit tehet a mononukleózis tüneteinek enyhítésére:
- Igyál sok vizet
- Gargarizáljon meleg sós vízzel, hogy megnyugtassa a torokfájást
- Elég pihenés
- Használjon acetaminofent vagy ibuprofent fájdalomcsillapításra és lázra
Kerülje a testmozgást is, ha lépduzzadása van, hogy megakadályozza a léprepedés kockázatát.
Házi gyógymódok
Milyen életmódbeli változások vagy otthoni gyógymódok a mononukleózisra?
Az életmódbeli változások és a házi gyógymódok, amelyek segíthetnek a mirigyláz kezelésében, a következők:
- Pihenjen és igyon annyi vizet, hogy fenntartsa a folyadék egyensúlyát a testben.
- Kérdezze meg orvosát az összes szedett gyógyszerről, akár vény nélkül, akár vény nélkül.
- Mondja el orvosának, ha a gyomorban vagy a vállában fáj.
- Próbáljon kerülni csókot vagy ugyanazokat az eszközöket, mint a fertőzötteket.
- Gyakran mosson kezet
- Addig ne gyakoroljon, amíg teljesen meg nem gyógyult
- Vegyen be egy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót, például ibuprofent vagy paracetamolt
Egészséges emberek, akiknek már volt ilyen betegségük, rendszeresen hordozhatják és továbbadhatják a fertőzést. Ennek ellenére ne aggódjon, a mononukleózis megelőzhető betegség.
Az EBV-vel fertőzött személy antitesteket képez a fertőzés leküzdésére. Az emberek általában csak egyszer kapják meg ezt a betegséget az életben. Általában azonban a mononukleózis Indonéziában ritka.
Ha bármilyen kérdése van, konzultáljon orvosával a legjobb megoldás érdekében.